A közönség ismét jól szórakozott, a magyar csapat pedig önbizalommal folytathatja a felkészülést a Világkupa-szuperdöntőre. Helyszíni tudósítás a Hajósból hét videónyilatkozattal, azok olvasható változatával majd vlv-képekkel:
OTP Kupa, 3. nap
Szerbia-Hollandia 22:7 (7:2, 5:3, 6:0, 4:2)
G.: Kojics 6, Pljevancsics, Trtovics, Jaukovics 3-3, Novakovics, Kovacsevics, Martinovics 2-2, Sztanojevics, ill. Jukics 2, van der Werve, Mart van der Weijden, Jorrit van der Weijden, de Weerd, Hofmeijer
Magyarország-Georgia (Grúzia) 24:17 (5:4, 7:4, 5:4, 7:5)
Budapest, Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, v.: Evers (holland), Prlics (szerb)
Magyarország: Gyapjas V. – Tátrai D 1., Varga Vince 4, Dala D., Simon H., Burián 3, Vigvári Vendel 6. Cs.: Vogel S. (kapus), Ekler B. 2, Nagy Ákos 2, Lugosi 2, Leinweber 2, Szalai P., Vismeg Zs. 2. Szövetségi kapitány: Varga Zsolt
Georgia (Grúzia): Kapanadze, Tkeselasvili, Susiasvili 4, Bitadze 5, Akhvlediani 5, Meskhi, Chikovani. Cs.: Gvetadze (kapus), Adeisvili 1, Kiriakidi, Jakhaia, Magrakvelidze, Rogac 2, Machavariani. Szövetségi kapitány: Revaz Csomakidze
Gól – emberelőnyből: 8/12, ill. 5/6
Gól – ötméteresből: 5/5, ill. 3/3
Kipontozódott: Varga Vince (a negyedik negyedben), ill. Tkeselasvili (a harmadik negyedben), Kiriakidi (a negyedik negyedben), Jakhaia (a negyedik negyedben)
Kiállítva cserével, végleg: Chikovani (a második negyedben)
A mérkőzés alakulása:
0:1, 1:1, 1:2, 2:2, 2:3, 3:3, 3:4, 4:4, 5:4 / 6:4, 7:4, 7:5, 7:6, 8:6, 8:7, 9:7, 9:8, 10:8, 11:8, 12:8 // 13:8, 13:9, 14:9, 14:10, 15:10, 15:11, 15:12, 16:12, 17:12 / 18:12, 19:12, 19:13, 20:13, 20:14, 20:15, 21:15, 21:16, 21:17, 22:17, 23:17, 24:17
A torna végeredménye:
1. Magyarország 9,
2. Szerbia 6,
3. Hollandia 3,
4. Georgia (Grúzia) 0 pont
Várható: a videóinterjúk olvasható változata és vlv-képek.
VLV-VIDEÓK:
A videóinterjú olvasható változata:
– Varga Zsoltnak gratulálok a tornagyőzelemhez. Először erről a meccsről szeretnélek kérdezni. Kicsit nehezen indult, de aztán…, érvényesült a papírforma, lehet ezt mondani. Mi volt ma a grúzok ellen?
– Sok szeretettel köszöntök mindenkit.
Ha szigorú értelemben veszem, akkor 10 góllal kaptunk többet, ha kevésbé szigorú, akkor héttel. Mert az biztos, hogy ebben a mérkőzésben az a 7 plusz gól, amit megkaptunk, biztos, hogy benne volt, ennyi biztosan, de akár több is.
Azt lehetett látni, hogy a védekezés sok esetben dekoncentrálttál vált, szétcsúszott, lemaradtunk helyzetekről, nem értünk vissza, felesleges faultokat csináltunk, amikor nem kellett volna. Ezek mind benne vannak, amikor egy-egy ilyen helyzetet teremtünk az ellenféleknek, és ebből utána ők ezt egy jó lövéssel tudják gólra váltani, akkor ilyenné válik a kép. Ezen a mérkőzésen abszolút ezt éreztem.
Lépésről lépésre nyilván bedolgoztuk a grúz csapatot is, tehát felöröltük őket fizikálisan. Azért a támadásnak volt egy nagyon jó lendülete, mentünk előre, szép gólokat lőttünk. Tehát voltak ennek a mérkőzésnek is nagyon jó oldalai, azt látni kell. Azt kell javítani, ami ebben a pillanatban nem működik jól.
– Segít, hogy vannak ilyen konkrét élmények, amikre rá tudsz mutatni, hogy ez nem volt jó? Esetleg, gondolom, ezeket videózásnál is előveszitek. Tehát ez könnyebben tudatosodik a játékosban ilyen esetben, ha vannak ilyen emlékek?
– Persze, hát ez egyértelmű. Mérkőzés, videó, ellemzés, videó, ez a legfontosabb része a taktikai felkészülésnek, mert ott látja a játékos…
Bár igazság szerint tényleg a tendenciákat keresem mindig, tehát nem egy-egy hibát emelek ki, hanem tendenciákat. Az a fontos, mert azzal kell nekünk foglalkoznunk, hogy tendenciázusan mit rontunk el. Ha valami mondjuk tízszer előfordul egy mérkőzésen vagy mondjuk egy ilyen tornán, az már az. És akkor azzal foglalkozni kell, mert az biztos, hogy javítandó hosszú távon.
Ami szarvashiba, azt mindenki ismeri gyermekkora óta, tudja, hogy mit kell elkerülni, ilyen egy-egy blokkhiba is ugyanez, hogyha rossz kézzel lép ki valaki. Vagy faultol azon a területen, ahol nem kell faultolni, mert azzal tiszta lövőhelyzetet teremtünk valakinek. Ilyenből volt szerintem kettő vagy három.
Tehát a tendenciázuson csinált hibákat kell igazából kivennünk, azokat kell javítanunk.
– A torna egészét tekintve, a csapat jelenlegi állapotát nézve, mik azok a tendenciák, amikre felfigyeltél?
– Ez talán ebből a szempontból a legnehezebb, mert három, nagyon különböző csapattal játszottunk, nagy kerettel, és így viszont nagyon nehéz ezeket, amiket te kérdeztél most, ezeket a fajta tendenciákat megismerni.
Azt láttam, hogy vannak játékosok, akik jó formában vannak, vannak játékosok, akik kevésbé. Volt, akinek volt egy nagyon jó mérkőzése, aztán ma volt egy kevésbé jó mérkőzése. Volt egy mérkőzésen belül is egy nagyon jó szakasza, aztán utána volt egy nagyobb hiba, de utána lőtt egy szép gólt. Tehát nagyon nehéz tisztán látni, ez általában így szokott lenni.
Ezért is van az, hogy mérkőzések, edzések – és utána szoktuk tudni eldönteni, én is, hogy most ebben a pillanatban kit látok a legjobb formában, vagy a csapat számára ki van a legjobb formában azok közül a játékosok közül, amelyik posztra éppen keresek.
– Anélkül, hogy neveket kérdeznék, tisztázódtak a kérdőjeles dolgok a fejedben, vagy elindult ez a folyamat? Hogy segített a torna ebben?
– Mindenféleképpen segít, de nyilván az is elmondható ilyenkor, hogy előfordul, az elején, mondjuk egy vagy két mérkőzésen azt mondom, hogy na, itt most láttam valamit, de a harmadikon nincs olyan formája, nincs olyan játék, hibák vannak. Tehát, ha ilyet látok és ha ezt tartaná a játékos, akkor azt mondanám, hogy oké, megvagyunk, viszont utána jön egy kevésbé jó teljesítmény. És összeül a stáb, elemzünk, megnézzük a csapat struktúráját, hogy tényleg melyik játékos az, amelyik ténylegesen mégis a legtöbbet tudja hozni a konyhára a csapat szempontjából, és akkor végül is így döntjük el. Tehát ez egy nehéz folyamat, sajnos nem tudom azt mondani, hogy ez egy könnyű folyamat, hogy lejátszunk három meccset, és minden tiszta. Az nagyon ritka. Mert a legvégén akkor is marad egy-két olyan kérdés, amit nehéz eldönteni. És néha ilyenkor vagy a statisztikára hagyatkozunk, vagy a megérzésünkre, tehát igazából itt már a legvégén tényleg az számít, hogy milyen benyomás maradt meg egy-egy helyzetből.
Ezek a döntési mechanizmusok, és amikor már az analízis se segít, a mérkőzések sem segítenek, a statisztika sem segít, akkor a végén ez van. Nyilván összeülünk, átbeszéljük ki mit látott, ki hogy érzi, ugye szakmai oldalról, emberi oldalról, tehát ezek a döntési folyamataink, amikor utána végül is kialakul egy keret.
– Köszönöm szépen, hogy ezt megvilágítottad. Egy kis pihenés után folytatódnak az edzések, és ugye, a jövő hét közepére igérted a csapatot. Hát, kíváncsian várjuk…
– Igen, a jövő héten jönnek a horvátok, velük folytatjuk, ugye az már egy újabb része fizikálisan is a felkészülésnek. Július 12-én elutazunk Ausztrália, ott kint lesz még egy torna, így lesz meg a teljes felkészülés.
– Köszönöm szépen, gratulálok még egyszer.
Vogel Soma a vlv-nek
– Szervusz Soma, köszöntelek a kupagyőztes csapat tagjaként! Milyen érzés volt itt az elmúlt három napban játszani, nézni kívülről a többieket esetenként?
– Köszönjük szépen. Nagyon jó érzés, pont számolgattuk, hogy mikor játszottunk legutóbb itt a Margitszigeten hazai közönség előtt mérkőzést. Nem is emlékszem egyébként.
Jó hangulat volt, nagyon örök, hogy ilyen sokan kilátogattak, és tényleg ez a sajátos hangulata és érzése a Margitszigetnek, ez most a hétvégén is kijött. Örülök, hogy nem sültek meg az emberek a leátón, kellemes időnk volt. A vízilabdára térve: hát azért még eléggé alakulóban van a csapat, ez érződik. Olyan összeálltásban, vagy összeálltásokban játszottunk, amik korábban nem nagyon fordultak elő, tehát ismerkedünk egymással.
Nyilván a felkészülésnek is az elején vagyunk, legtöbbünknek ez az első hete volt, ami edzésekkel telt. Úgyhogy alakulóban vagyunk, de örülök, hogy az összes meccs végére már azért úgy kanyarodtunk rá, hogy magabiztosan vezettünk. A kapott gólok száma azért mindhárom meccsen magas volt. Érződik, hogy nincs meg az összeszokottság a védekezésben. Ezen fogunk most dolgozni az elkövetkező rövid időben.
– Ezeken a meccseken a védekezést gyakoroltátok? Vagy taktikai megoldásokat? Vagy mi volt tartalmilag a lényege ezeknek a meccseknek?
– Az lett volna a lényege, hogy összeszokjunk. Taktikailag igazából egy nagyon alapjátékot kért tőlünk Zsolt. Sok mindent nem is tudtunk gyakorolni igazából. Tényleg nagyon az alapvédekezéseket, a támadásbeli mozgásokat, formákat vettük át.
Az lett volna a cél, hogy ez az alap jól működjön, fegyelmezetten működjön, és ha már ez megvan, akkor utána tudunk tovább lépni.
– És hogy érzed? Mert a szavaidből egy kicsit úgy tűnik nekem…, feltételes módokat használtál, mintha nem lett volna ez így tökéletes.
– Hát említettem, hogy sok gólt kaptunk. Én a védekezést elsősorban kapusszemmel nézem. A mai meccsen is látszott, hogy – főleg az elején, – rossz ütemben jöttünk vissza zónából, vagy nem is jöttünk vissza, amikor kellett volna.
Tehát ezen a téren még van hova fejlődni. Azért azt gondolom, ahogy közeledik az esemény, meg élesedik a helyzet, továbbá edzettségben is feljebb leszünk, mindazok, amiket elmondtam, behozható, kijavítható dolgok lesznek.
– Köszönöm szépen! Jó munkát kívánok!
– Köszönjük szépen!
– Lugosi Csongort köszöntöm! Egy győztes meccs után, egy jó teljesítmény után, két gól után. Gratulálok, és kérlek szépen, hogy értékeld ezt a meccset, illetve a tornát!
– Köszönöm szépen a gratulációt! Köszönöm, hogy itt lettek, és üdvözlöm a kedves nézőket! Ez egy felkészülési torna volt a Világkupa-döntőre, amit majd júliusban fognak megrendezni Ausztráliában.
Felkészülési tornának szerintem nagyon jó volt. Jöttek ki nagyon jó dolgok. Természetesen a szűk felkészülésből és a tág keret miatt jöttek ki hibák is, de ez benne van, ennek így kell történnie.
Azért van ez az egész, hogy ne csak egymás között, hanem külföldiek, igazi ellenfelek ellen is megnézhessük, hogy hol tartunk, és hogy mik azok, amiket még csiszolni kell a játékunkon. Úgyhogy én nagyon-nagyon örültem, hogy vízbe szállhattam végre itthon hazai közönség előtt is, egyáltalán hogy játszhattam.
Annak is örülök, hogy így alakult. Úgyhogy bennem most csupa jó érzés van az egész tornával és ezzel a meccsel kapcsolatban. Szerencsére itt a szövetségnek sikerült olyan körülményeket biztosítani, amelyek tényleg különlegesek voltak. Labdák a vízben, a ledfalak, a hangulat a negyedek közötti szünetekben, a gólgyorsaság-tippelés. Azt mondjuk mi is játszottuk a kispadon, amikor éppen a meccs vége felé jártunk. Úgyhogy szerintem ez így egy nagyon élvezhető és nagyon jó kupának sikerült. Nagyon jó felkészülési lehetőség volt.
– Hogy ment neked a játék? Hogy érzed?
– Nem az én tisztem ezt megítélni. Úgy gondolom, mindig az edző dönti el, hogy kinek hogy ment a játék. Én örülök, hogy játszottam, élveztem, amikor bent lehettem. Voltak hibáim is, de remélem, hogy tudtam olyan pozitívumot is hozzáadni a játékhoz meg a meccshez, ami esetleg segít nekem bejutni a utazó csapatba.
– Köszönöm szépen, gratulálok!
– Köszönöm szépen!
Tátrai Dávid a vlv-nek
– Tátrai Dávidnak gratulálok, és kérek szépen egy értékelést erről a meccsről, illetve erről a három napról!
– Köszönjük szépen a gratulációt! Sok szeretettel köszöntök minden kedves nézőt! Nagyon jó érzéseim vannak ez után a meccs után, illetve a teljes torna után.
Örülök, hogy az elmúlt hetek munkája kezd kifizetődni, látom a csapaton, hogy egyre jobban játszunk együtt. És egyre jobb a hangulat is. Örültem a győzelmeknek.
Úgy gondolom, hogy nagyon jó élményekkel távozhat minden egyes néző, és a játékosok is innen a Margitszigetről.
– Hogy ment neked? Mire emlékszel vissza majd később szakmai szempontból erről a tornáról?
– Nagyon sok momentum van a fejemben egy ilyen torna után, három mérkőzés után. Nem is a szakmai dolgok azok, amikre a legjobb visszamlékezni, hanem a magyar közönségre, akik előtt játszhattunk ma. Mindig hatalmas erőt adnak.
Én is szeretném megköszönni minden kedves nézőnek, akik kilátogatott ma, illetve az elmúlt három napban. Nagyon-nagyon jó érzés volt hallani a ria-ria-hungáriát, illetve azt, hogy hajrá magyarok! Mert mindenki ezért vízilabdázik, ezért kezdtünk el vízilabdázni fiatal korunkban, és ezek az élmények hatalmas töltetet adtak.
– Köszönöm szépen!
– Eker Bendegúz is jól szerepelt a mai meccsen. Gratulálok a győzelemhez, és a gólokhoz is, és kérlek szépen, hogy értékelj!
– Először is: köszönjük szépen a gratulációt. Azt emelném ki először, hogy a védekezésen még lehet csiszolni, azért 17 gólt kaptunk a grúz csapattól, úgyhogy látszik, hogy van még hova fejlődni. Viszont támadásban a 24 lőtt gól jó, és még ebben bőven maradt szerintem, mert még így is elég sok helyzetet elpuskáztunk, lett volna lehetőségünk több gólt is szerezni.
Ennyit a csapatról. Egyénileg – nagyon örülök, hogy sikerült két gólt szereznem. Hazai közönség előtt játszani a Margitszigeten, itt a vízilabda bölcsőjében, ez mindig óriási élmény. Nekem ez volt az első ilyen alkalom, hogy egy ilyen tornán tudtam hazai közönség előtt játszani, és ez, úgy gondolom, hogy ez egész életemet végkísérő, a karrieremet végkísérő élmény marad.
Nyilván tegnap a magyar-szerb a maihoz képest más kategória volt, ahol tényleg teltház előtt tudtunk játszani. Tényleg nagyon-nagyon élveztem, és innen is szeretném megköszönni a szurkolóknak, akik kilátogattak a meccsekre, mert nagyon-nagyon jó hangulatot csináltak. Ezen a main is jó hangulat volt egyébként, ahhoz képest, hogy vasárnap délelőtt játszottunk, ugyanúgy kijöttek az emberek. Nagyon-nagyon köszönjük a szurkolást!
– Én meg köszönöm a beszélgetést.
Simon Henrik a vlv-nek
– Simon Henriket köszöntöm, és gratulálok a torna megnyeréséhez, hiszen a csapat oszlopos tagja voltál. Kérlek, mondd el az élményeidet az elmúlt három napra visszamenőleg.
– Köszönjük szépen a gratulációt. Hatalmas élmény volt itt a hazai közönség előtt játszani. Nekem ez volt az első ilyen alkalmam. Mind a három napon nagyon kitettek magukért a szurkolók, úgyhogy borzasztóan jó hangulat volt.
– Na, hát a meccsekről is mondj valamit, légy szíves. Mi volt a nehézség? Hogy érzed, neked hogy ment?
– Én ezen a mai mérkőzésen játszottam, a grúzok ellen. Úgy érzem, hogy támadásban kreatívak voltunk, sok helyzetet kialakítottunk, a védekezésben voltak hibák. Ez lehet, hogy betudható a korai kezdésnek.
A saját játékommal meg vagyok elégedve. Gólt nem sikerült szereznem, de úgy érzem, hogy a centermunkát beletettem, és ez pozitívum.
– Nagyon szépen köszönöm, és a következő napokra sok szerencsét kívánok!
– Szervusz Ákos, köszöntelek itt a margitszigeti szentélyben. Véget ért a torna, megnyerte a magyar csapat, te is játszottál, gólokat is lőttél. Adódik a kérdés, milyen volt ez a három nap?
– Összességében egy nyilván nagyon pozitív három napot tudunk magunk mögött. Élveztük minden percét. Az a lényeg, hogy megnyertük minden mérkőzésünket, és tudtuk szórakoztatni azt az elképesztő szurkolótábort, amely itt volt minket ünnepelni.
Szóval boldogok vagyunk, örülünk, és nyilván itt játszani, a szentélyben, ahogy te is mondtad, mindig rendkívül jó élmény.
– Jó, hát ennyit a lelki dolgokról, de azért a vízilabdát be kellett juttatni a kapuba. Szakmai szempontból adott-e neked konkrétan valamit újat, tanultál-e valamit, amit megfogadsz?
– Hát az a baj, és hát nem baj, nyilván az a jó, hogy még rengeteg fejlődési lehetőség van. Hogyha elkezdeném sorolni, akkor napestig itt lennénk. De hogyha röviden össze kellene foglalnom, vagy egy dolgot kellene kiemelnem, akkor azt mondanám, – csak hogy szakmai legyek -, hogy amikor a hosszúfa kilép, és én megpróbálok mögé kerülni, akkor ott egy úszótempót bele kéne tenni, és nem pedig nyakat tépni, mert most abból szereztem a két kiállításomat is…
Szóval ez nyilván nagyon szakmai, de ez az egy, amit tényleg kiemelnék a mai mérkőzéssel kapcsolatban.
– Hát gondolom, hogy ilyen dolgokról szólnak az edzőmeccsek és a hivatalos, barátságos meccsek is. Két-három nap múlva lesz csapathirdetés. Van itt három balkezes – ha jól számoltam – a csapatban. És nem biztos, hogy hárman mennek… Mit szólsz ehhez, Mik a remények?
– A remény nyilván az, hogy bekerülök a csapatba és bizonyíthatok tovább, de hála istennek, nem az én tisztem, hogy ezt eldöntsem. Az biztos, hogy mindent meg fogok tenni, hogy bekerüljek és bárhogy is lesz, ha kettővel, ha hárommal, nagyon jó balkeztesekkel fog kimenni a magyar válogatott!
– Köszönöm szépen, és jó szerencsét kívánok neked!
– Köszönöm szépen.