Fontos információkat osztott meg a vízilabdás közösség tagjaival hétfőn Madaras Norbert, az MVLSZ elnöke. Az alkalom a szövetség hagyományos utánpótlás-konferenciája volt, amelyre az ország minden részéről érkeztek edzők, sportági szakemberek, vezetők. Részletek:
Ilyenkor nívós előadások segítik az edzők munkáját, sőt, minden jelenlévő eleget tehet a munkavégzéséhez szükséges kötelező továbbképzési feladatnak egy gyermekvédelmi előadás meghallgatásával.
A szövetség elnöke ezt az alkalmat rendszeresen felhasználja arra, hogy a sportág nagy létszámban összegyűlt szakembereit tájékoztassa a vízilabdasport aktuális fejleményeiről. Nem is kell mondani, ennek most különös aktualitása volt, hiszen a kormányváltás után jelentősen módosul a sport finanszírozási rendszere, a TAO megszűnik, és ez húsbavágóan érint szinte minden sportegyesületet.
A konferencia idején, délelőtt még nem hangzott el kormányzati részről a TAO megszűnéséről szóló hivatalos bejelentés, kora délután már igen. A jövő évi költségvetés tervezetét várhatóan kedden nyújtják be – mint Madaras Norbert utalt rá: ekkor derülhet ki, hogy a sportági finanszírozás milyen mértékű lesz, s várhatóan néhány hét múlva a “sportági leosztás”. Az elnök jelezte: hónapok óta azon dolgozik, hogy a döntéshozókat tájékoztassa a sportág helyzetéről. Többek között arról, hogy a vízilabda nem feltétlenül volt győztese az eddigi TAO-rendszernek és a sportfinanszírozásnak, a röplabdán kívül minden érintett sportág több támogatást kapott. – A cél az, hogy a mostani változásnak semmiképpen ne legyünk vesztesei – tette hozzá. (Bár e sorok írásakor a költségvetési javaslatot még nem nyújtották be, az már napvilágot látott, hogy az állami sporttámogatás 453 milliárd forintos szintje jövőre nem változik, a teljes TAO-felhasználás 120-125 milliárdos összegét pedig 150 milliárd forintos központosított támogatás váltja fel vagyis a TAO megszűnése után ÖSSZESSÉGÉBEN mintegy 25-30 milliárd forinttal nő is az e célra felhasználható állami juttatás!)
Az elnök elmondta azt is, hogy az “utolsó TAO-s év” levezénylésével viszonylag jól áll a sportág, a jóváhagyott keretek 80-90 százalékát már feltöltötték az egyesületek, vagyis a számukra meghatározott határig nagyrészt teljesen sikerült gazdasági szereplőkkel megállapodni. A még hátralévő munkát ajánlatos mielőbb, a következő hetekben, de legkésőbb decemberig elvégezni.
Az elnök beavatta a hallgatóságot az illetékesekkel folytatott “tárgyalási taktikájába”. Mint elmondta, ő szűk körben mindig azzal érvel, hogy ez a sportág az eredményekkel tud “fizetni” a támogatásért.
És itt rá is tért az elmúlt időszak értékelésére. Mivel a női és a férfi szakág legfontosabb idei versenyén, a belgrádi Európa-bajnokságon mindkét válogatottunk döntőt játszott – erről több szó nem is esett. 🙂 Viszont baljós jeleket tapasztalt a sportvezetés az utánpótlás terén. És e mellett nem is akart szó nélkül elmenni az elnök.
Természetesen elsősorban az eredményességet (eredménytelenséget) hozta fel, mondván, hogy az utóbbi időszak leggyengébb nyarát produkálták a csapataink, főleg a fiúk.
Az elmúlt két évben hat világversenyből mindössze egyszer játszottunk döntőt, a fiúknál idén egy ötödik, egy hetedik és egy kilencedik hely a mérleg. Az elnök szerint, ahogy a sikereknél közös volt a dicsőség, a mostani eredményeket is a teremben helyet foglaló szakemberek közös munka előzte meg. A szövetséget sem mentette fel, sőt, magára nézve még nagyobb felelősséget ismert el, hiszen ő választotta ki az edzőket, ő szabta meg az utat.
Fontosnak nevezte, hogy a szakemberek vonják le a tanulságokat, s közösen találják meg a megoldást az elmúlt időszak problémáira. A történteket kisiklásnak nevezte, hiszen jó úton indult el az utánpótlásképzés, s alapvetően most is azon van, de lehet, hogy időközben, az eredmények hatására óhatatlanul egyfajta megnyugvás, “hátradőlés” változtatta meg a számunkra kedvező helyzetet.
Madaras Norbert mélyebb összefüggésekre is rámutatott.
– Talán néha sem egymással, sem a játékosokkal nem vagyunk őszinték. Ha a klubjukban ők a legjobbak, elhisszük nekik, hogy tényleg a legjobbak, és egy kicsit talán “túl is vattázzuk őket”. Nem bántjuk őket, nem vagyunk őszinték velük, nem vagyunk őszinték a szüleikkel, mert félünk, hogy akkor elmennek, meg klubot váltanak, meg megsértődik az apuka, meg az anyuka.
Az elnök fontosnak mondta, hogy a csapatok egységesek legyenek, amihez a játékosoktól nagyobb alázatra van szükség. Az UP-versenyek meccsein kiderült, hogy a nemzetközi szintű sebességnél olyan hibák jönnek elő, amelyek a magyar bajnokságban nem mutatkoznak meg. Sok gond volt a visszarendeződéssel, a kapott gólok után a meccsek végjátékánál egyáltalán nem voltak stabilak a csapataink, téthelyzetekben azokat a dolgokat nem tudták megvalósítani, amiket pedig begyakoroltak.
Az edzők iránti tisztelet sem olyan a mai játékosokban, mint amilyenre szükség lenne – igaz, ez általános jelenség, a mai fiatalok másként viszonyulnak a matektanárjukhoz is, mint ami régen jellemző volt. Csakhogy ez objektív dolog, itt nem nagyon lehet mellébeszélni, mert ha kint lesz a táblán az, hogy 18:16 oda, akkor valamit közösen rontottak el, valami hiányzott.
– Igenis, a szükséges tiszteletet vissza kell szereznünk, mert látszik, hogy a délszláv csapatnál ez teljesen másként működik. Az ilyen pici dolgokat is rendbe kell tenni, hogy azok a bizonyos nüanszok felénk dőljenek el.
Kérte az edzőket, hogy mindezt vegyék figyelembe a hétköznapok munkája során. A világversenyek előtt kevés az idő, néhány hét jut csupán a közvetlen felkészülésre. Az év 10-11 hónapjában a klubjukban dolgoznak a fiatalok, ott kell őket nap mint nap jobbá és jobbá tenni.
A szövetség is több mindent megváltoztat. A válogatottak élére olyan szakembereket helyeztek (az U18-asokhoz Hangay Zoltánt, az U20-asokhoz Szivós Mártont), akik a napi munkájuk során OB1-es csapatokat edzenek, felnőtt játékosokkal dolgoznak hétfőtől péntekig, és talán könnyebben át tudják vinni azt a fajta gondolkodásmódot, ami a győzelmekhez szükséges. Egyébként is szorosabbá kell tenni a kapcsolatot a klubedzőkkel, növelni fogják a válogatottaknál a mérések számát, adatlapot kezdenek el vezetni mindenkiről, s amellett, hogy “tudományosabb” lesz a munka, nélkülözhetetlen a mentális felkészülés is, ami majd tavasszal kezdődik el.
– És ahogy említettem, nagyon fontos az őszinteség egymással is, meg ezekkel a játékosokkal is. Tudniuk kell, hogy igenis, nagyon-nagyon sok hiányosságuk van. Ne higgye azt senki, hogy ha lő öt gólt, akkor nem baj, hogy minden meccsen kapunk róla négyet, mert az nem annyira jó – mondta Madaras Norbert.
A konferencia munkájának középpontjában a védekezés állt. Előbb azonban Csalár Dorina tartott előadást a digitális gyermekvédelem részleteiről.
Cseh Sándor sokoldalúan és látványos prezentáció segítségével foglalta össze tapasztalatait, majd Kovács Cs. Tamás a játékvezető szemszögéből hívta fel az edzők figyelmét számos, lényeges jelenségre, megvilágítva azt is, hogy bírói szemmel hogy néznek ki azok a dolgok, amiket a partról (még az edzők is) sokszor másként látnak. Egyben együttműködést is kért, felsorolva, hogy ennek milyen lehetőségei vannak.
Varga Zsolt szövetségi kapitány a saját játékfilozófiája alapján részletesen elemezte a játék minden folyamatát, természetesen elsősorban a védekezés szempontjából. Dabrowski Norbert, az idei U20-as Eb-n ötödik helyen végzett válogatott szövetségi edzője (aki egyébként a közelmúltban a fiú utánpótlás szakmai vezetője lett) összegezte a torna tapasztalatait. Végül Bisztritsányi Dávid, az U20-as válogatott kapusedzője nem is elsősorban a kapusokkal fogalkozó szakemberekhez szólt, hanem a többiek számára világította meg ennek a különleges posztnak a sajátosságait.
A szövetség a teljes konferenciát élőben közvetítette: