“Magyar vonalra” állt a Jug Dubrovnik, a cél az, hogy a csapat visszakerüljön a világ élvonalába. Burián Gergely átigazolásáról kedden adtunk hírt, a BVSC alelnöke ugyanezen a napon jelentette be, hogy Tátrai Dávid is Adria gyöngyszemének lakója lesz egy időre. (És még nincs vége…) A még mindig csak 22 éves játékossal a csapatváltás részleteiről, várakozásairól beszélgettünk.
TÁTRAI DÁVID a vlv-nek:
– Életem első átigazolásáról van szó, úgyhogy még nem is tudom pontosan, minden részletet tekintve, hogy hogyan működnek ezek a dolgok…
Igen, megkeresett a Jug és hatalmas megtisztelésnek éreztem a lehetőséget, hiszen egy történelmi klubról van szó, ráadásul csodálatos környezetben fejlődhetek tovább. Gyermekkori álmaim közé tartozott, hogy egy ilyen szintű csapatban, ilyen csapattársakkal, ilyen edzővel, ilyen uszodában dolgozhassak. Nagyon-nagyon várom!
– A vezetőedző, Vjekoszlav Kobescsak “szúrt ki”?
– Igen, ő hívott fel és jelezte, szeretné, ha a csapatában játszanék. Akivel csak beszéltem utána, mindenki azt mondta, hogy a világ egyik legjobb edzőjéről van szó, egy játékosnak a karrierje során, ha csak lehetséges, mindenképpen dolgoznia kell vele, megtiszteltetésnek tartom, hogy a keze alatt fejlődhetek majd.
– Felvázolta neked az új csapatával kapcsolatos elképzelését? Tudjuk, hogy a Jug most bronzérmes lett a horvát bajnokságban, és a következő szezonban az Eurokupában szerepelhet. Mi a mostani csapatépítés célja?
– A Jug Dubrovnik hatalmas múlttal rendelkező vízilabdaklub. A jelenlegi pozíciójukkal nincsenek megelégedve, mindenképpen előre akarnak lépni – ezért igazolnak külföldi játékosokat. Nagyon pozitív, előremutató, szimpatikus víziót vázolt fel nekem Kobescsak. És egy játékos számára mindig nagyon inspiráló, ha egy magasztos, közös célért tud küzdeni a csapatával, ráadásul egyénileg is így lehet a legjobban fejlődni.
– Volt arról szó, hogy tőled konkrétan mit várnak? Mi lesz a feladatod?
– Az, hogy hozzam azt, amit tudok. Az edző jól ismer, pontosan tudja, hogy szinte minden pozícióban bevethető vagyok, emiatt kulcsszerepet szán nekem. Ez már eleve nagyon pozitív jelzés volt számomra, a konkrét részleteket pedig majd személyesen beszéljük meg.
– Mondtad, hogy nem volt még klubcseréd, ez azt jelenti, hogy külföldi játékos a te csapatodban Susiasvilin kívül nemigen volt. Most pedig külföldiek között élsz majd, edzel és játszol majd, nagy változás…
– Igen, ez vadonatúj helyzet. Nagyon várom, hogy új embereket ismerjek meg, és az új kultúrát is magamba szívhassam. Ettől függetlenül a szívem egy része mindig a BVSC-é marad.
– Mit szóltak a döntésedhez a Szőnyi úton?
– Nagyon támogattak, kedvesek voltak, 13 éve ismerek mindenkit, így százszázalékosan mögöttem álltak.
– A kinti életet, az új csapatba való beilleszkedést hogy képzeled el?
– Nincsen viszonyítási alapom, úgyhogy teljesen vadonatúj világba fogok belecsöppenni, de ez is az élet szépségéhez tartozik. Mindig történik valami olyan dolog, ami kicsit váratlan, vadonatúj élethelyzetet hoz, s meg kell oldani. Nagyon várom, mert gyönyörű helyre megyek, tengerpartra, nagyon jó csapattársak közé, egy nagyon jó csapatba. Úgy gondolom, minden adott ahhoz, hogy nagyon-nagyon szép éveket töltsek ott. (Dávid szerződése 1+1 évre szól – a szerk.)
– A válogatottság szempontjából ez az átigazolás segít téged? Nem lehet, hogy hátráltat? Azért Zsolt nyilván nem fog kijárni meccseket nézni, még akkor sem, ha egyre több magyar lesz Horvátországban.
– Mindenképpen úgy gondolom, hogy az egyéni fejlődésem szempontjából segít ez a környezetváltás. Új impulzusokat kapok, emiatt szerintem pozitív hatása lesz a váltásnak a válogatottság szempontjából is.
– Van-e valami, amit még mondani szeretnél?
– Nagyon várom, hogy Gerivel (Burián Gergellyel – a szerk.) pólózhassak együtt. A válogatottban már volt szerencsém ehhez és mindig nagyon jó volt köztünk a kémia. Remélem, ezt klubszínekben is bizonyíthatjuk.
– Akkor sok magyar keresztpassz várható a Jugnál…
– Igen, így van.
– Köszönöm szépen a beszélgetést és sok sikert kívánok!