Kevesebb mint egy hét múlva megkezdődik az U17-es korosztály Európa-bajnoksága a törökországi Manisában. A Margitszigeten már az utazó csapat készül. Edzésriportunkban nemcsak az utazók névsorát ismertetjük, megszólaltattuk Korényi Balázs szövetségi edzőt és Balogh Botond csapatkapitányt is.
Az U17-es Európa-bajnokságon szereplő magyar válogatott:
Borbély Sándor (Tatabánya), Maser Márk (Pécs) – kapusok,
Balogh Botond (BVSC – csapatkapitány), Cseh Maxim (Szolnok), Doroszlai Zalán (BVSC), Haverkampf Bence (FTC), Imre Kolos (Pécs), Lugosi Csongor (FTC), Nagy Zalán (KSI), Regős Vince (BVSC), Simon Sebestyén (FTC), Tóth András (Pécs), Tóth Martin Zétény (Vasas), Tátrai Tamás (BVSC), Zeman Márton (FTC) – mezőnyjátékosok.
A stáb: Korényi Balázs szövetségi edző, Kis Gábor másodedző, Jászberényi Gábor kapusedző, Székely Bulcsú csapatvezető, Cseh Sándor utánpótlás szakmai igazgató, Nagy Erika csapatorvos, Balázs Miklós videóelemző.
A torna magyar játékvezetője Fodor Rajmund.
Az Eb Törökországban lesz, már az új lebonyolítási rend szerint, vagyis a csoportkörben sincs gyenge ellenfél. Minden válogatott 15 játékost nevezhetett, meccsenként 13-an szerepelnek. A reményeink nagyok lehetnek, mert ez a csapat – Dávid Zoltán irányításával – nyert már egy korosztályos Európa-bajnokságot és egy világbajnokságot.
VLV-VIDEÓ:
A videóinterjú leírt változata:
– Korényi Balázst köszöntöm a vlv kamerája előtt, szervusz, Balázs. Elindultok a hét végén az Európa-bajnokságra, az U17-es válogatottról van szó, amelynek szövetségi edzője vagy. Arra kérlek, foglald össze, hogy készültetek fel, milyennek tartod a csapatot és milyen várakozásokkal indultok útnak?
– Üdvözlök mindenkit, üdvözlöm a vlv olvasóit. Ez a hetedik hetünk a felkészülésben. Kis Gábor, Jászberényi Gábor és én – úgy gondolom – komoly munkát raktunk a fiúk felkészítésébe. Hogy hol járunk, azt a szegedi Daikin-tornán felmérhettük, az azóta eltelt időben sem lazsáltunk, hanem készültünk, mert tudtuk, hogy van még fejlődési potenciál a játék egy-két elemét illetően.
Sanyival (Cseh Sándor utánpótlás szakmai igazgatóval – a szerk.) raktuk össze a programot – aztán kint majd meglátjuk, hogy ez a hét hét mire volt elég.
– Kérlek, kicsit mutasd be a csapatot! Mi ennek a korosztálynak az eddigi múltja? Mit értek el? És azért annyit mondjál, hogy esélyesként utaztok-e az Eb-re. Nagyon nagy lehet a nyomás, mert most már az utánpótlás-világversenyeket “mi szoktuk megnyerni”…
– Ez a csapat Dávid Zoltánnal és az ő stábjával már nyert egy Eb-t és egy vb-t, úgyhogy úgy gondolom, mindenképpen esélyesként megyünk ki. Azért igyekszünk ezzel nem foglalkozni, főleg úgy, hogy valóban: a magyar vízilabda rajzolt egy elég vastag “i” betűt a nyáron, mi szeretnénk felrakni rá a pontot.
Ügyesek a fiúk, nagyon nehéz volt kijelölni az Eb-re utazó 15-öt. Huszonketten kezdtük a felkészülést és okoztak pár álmatlan éjszakát a játékosok. Rengeteget beszélgettünk a stábon belül, szerettünk volna jól átgondolt döntést hozni a csapatot illetően.
– És sikerült?
– Majd kiderül.
– Mesélj az ellenfelekről! Mennyire ismeritek őket? Milyen csoportban vagytok, hogy van a lebonyolítás?
– Az utánpótlás-versenyeken ezen a nyáron már megszokott lebonyolítás van, Horvátországgal, Spanyolországgal és Montenegróval kerültünk egy csoportba. Hát…, mind a három éremesélyes. A túloldalon, a másik csoportban van Szerbia, Görögország, akik még kiemelkedhetnek, úgy gondolom, ennek a hat csapatnak mindegyike éremesélyes. És akkor még ott vannak az olaszok, akik szintén erősek. A tavalyi vb-n a most házigazda törökökkel nem könnyű meccset játszottunk, ők is feljöhetnek a nyolcba. Igyekeznünk kell a csoportban jó eredményt elérni.
– Mik a reményeitek, mi az ami elérhető, kitőzött cél lehet? Az aranyérem? Vagy a négy közé jutás?
– Nem mondhat mást egy szövetségi edző, nyilván meg szeretné nyerni az Európa-bajnokságot. És egyébként ezt látom a fiúkon is. Természetesen magunk között kimondtuk, hogy meg szeretnénk nyerni, azt viszont nem szeretném, ha ez görcsössé tenne minket. Egyelőre készülünk az első csoportmecsre, utána majd a másodikra és így szépen sorban.
– Jó, hát én nagyon remélem, hogy a döntő előtt elmondhatod majd: most már csak egy meccs van hátra, oda eljuttok és hiszem, hogy azt meg is nyeritek. Jó utat és sikeres hazatérést kívánok!
– Nagyon szépen köszönjük.
A videóinterjú leírt változata:
– Balogh Botondot, az U17-es válogatott csapatkapitányát köszöntöm. Európa-bajnokságra utazok a hétvégén, összeállt a csapat, lassan befejeződik a felkészülés. Érdeklődöm, hogy mi a helyzet veletek. Ez egy nagyon tapasztalt csapat, értetek már el komoly eredményeket. Mik a várakozások, milyenek vagytok?
– Hasonló eredményért megyünk idén is, mint az elmúlt két évben – nem is lehet más a célja egy magyar csapatnak. Hosszú felkészülésen vagyunk túl, ez a hetedik hetünk. Nagyon keményen edzettünk és volt egy felkészülési tornánk is Szegeden. Azt megnyertük, emiatt is bizakodóan megyünk ki az Eb-re.
A görög és a spanyol csapattal még nem találkoztunk, ők okozhatnak meglepetést, de bízunk abban, hogy meg tudunk verni bárkit, aki szembe jön velünk..
– Mit tartasz az erősségeteknek?
– Minden évben megkapom ezt a kérdést és mindig azt mondom, hogy ez a csapat több lábon áll, tehát bárki el tudja dönteni a meccset, mind a 15 ember. Hiába figyelnek egy-két játékosunkra, mindig ott lesz valaki más is, aki be tudja lőni.
– A legnagyobb ellenfél?
– Mindig a szerbeket mondom erre a kérdésre. Ugye, tavaly az elődöntőben találkoztunk velük és nagyon szoros meccsen ötméterespárbajban sikerült legyőzni őket. Tehát egy nagyon erős szerb korosztállyal fogunk itt is találkozni. A felkészülési tornán is játszottunk velük, ott sikerült nyerni, de az is egy nagyon kemény meccs volt. Külön csoportba kerültünk az Európa-bajnokságon, de szerintem találkozni fogunk egymással.
– Reméljük, hogy a döntőben…
– Igen.
– Félve teszem fel a kérdést, hiszen egy sikeres csapatot képviselsz. Biztos figyelitek az utánpótlás-korosztályok eredményeit. Most már egészen elképesztő, amit Magyarország produkál a legutóbbi időben. Nem helyez ez rátok egy kis nyomást?
– Nem nyomásnak nevezném. Nagyon örültünk a többi korosztály eredményeinek is, ez inkább pluszmotiváció nekem és a csapatnak is, hogy látom, látjuk, a többi magyar csapat is mekkora eredményt ér el és fel szeretnénk az ő szintjükre kerülni idén is.
– Nagyon szépen köszönöm, jó utat kívánok és érjétek el azt az eredményt, amire mind a ketten gondolunk…
– Köszönjük szépen.
