Semmi sem sikerült az USA ellen, súlyos vereségbe szaladtunk bele, de a helyzet az, hogy a továbbjutás még így is meglehet. Helyszíni riportunk folyamatosan bővül nyilatkozatokkal, fotókkal, gólokkal.
Világkupa-selejtezőtorna, Zágráb, 6. játéknap
USA: Weinberg, Hooper, R. Dodd 1, Avakian, Cupido 3, C. Dodd, Irving 5. Cs.: Daube 2, Hallock 1, Abramson 1, Woodhead, Vavics 2. Szövetségi kapitány:Dejan Udovicsics
Magyarország: Szakonyi, Manhercz K., Vigvári Vendel, Nagy Ádám, Német T., Pohl 1, Vámos 1. Cs.: Fekete G. 1, Molnár E., Zalánki 4, Angyal 2, Burián. Szövetségi kapitány:Varga Zsolt
Gól – emberelőnyből: 3/12, ill. 4/8
Gól – ötméteresből: 2/3, ill. 2/3
Kipontozódott: Molnár E. (a negyedik negyedben), Woodhead (a negyedik negyedben)
Az amerikaiak elleni meccsre Aranyi Mátét, Jansik Szilárdot, Lévai Mártont és Vismeg Zsombort nem nevezte a szövetségi kapitány.EZ TÖRTÉNT A MÉRKŐZÉSEN – a vlv szöveges élő közvetítése
VLV-VIDEÓK (World Aquatics-stream):
1:1 – Vavics első gólja, ötméteres
10:3 – Irving második gólja, ötméteres
10:4 – Zalánki Gergő második gólja
VARGA ZSOLT a vlv-nek:
– Nehéz értékelni ezt a mérkőzést. Azt gondolom, hogy ma a játék minden területén megvertek minket. Abszolút úgy éreztem: látható volt a fáradtság a csapaton. Mégis azt gondoltam, hogy egyfajta düh, talán abból is fakadóan, hogy nyáron kikaptunk egyszer már az amerikaiaktól fontos világversenyen, ez a düh átlendít minket ezen a fáradtságon.
Szerintem az első negyed relatíve jól indult, abból a szempontból, hogy bár kimaradtak a helyzetek, ha 3:0-ra elhúzunk, akkor sem lehetett volna azt mondani, hogy ez nem reális. Megvoltak a helyzetek, abszolút benne volt a játékban, hogy előnyt szerzünk. De nem jöttek be a megoldások, s nem bírtunk ezen átlendülni, viszont ők elindultak és az első negyed végére ott voltunk, hogy 4:2 oda. Egyszerűen nem tudtuk megállítani a lendületüket, megakadályozni az akciógóljaikat – ez nyilván nem lehet benne a játékunkban.
Mindenki tudja, aki elkezd játszani: vannak olyan napok amikor semmi nem működik,semmi nem jön össze – ez maximálisan ilyen nap volt. Bár én erre messzebb tekintenék, nem fognám csak arra, hogy “ez egy ilyen nap volt”. Az Európa-bajnokság alatt is elmondtam, hogy látok olyan folyamatokat, olyan hiányosságokat a játékunkban, amiken rengeteget kell dolgozni, összefoglalóan: munka, munka, munka…..
Most is ugyanezt gondolom. Az amerikai csapatot nézegetem most már jó ideje és látom, hogy nagyon masszív, agresszív, erős, jó játékot játszanak, egy picit talán még hasonlót is, mint mi, sok emberrel mennek be centerbe, tudnak egy az egyben játszani, egy egész másfajta reaktívabb védekezés kellett volna ma ahhoz, hogy eredményesebbek legyünk. És ahogy mondtam: munka, munka, munka. A hiányosságokat dolgozni kell, ma úgy an block minden ott volt, ami hiányosság. Van amikor ennek egy része látszik csak, akkor nyilván azon dolgozunk, most globálisan és szerintem fizikálisan is, úgy általános állóképességben és fejben sem voltunk meg. Rosszul ment a játék minden része, a fórok is, amin dolgozunk most már napok óta, nézegetjük elemezzük videón.
Én úgy gondolom, hogy ezekből a pillanatokból meríteni kell, a mélyből fel kell hozni energiákat, mert csak úgy tudunk túllendülni ezen a helyzeten. Eddig nagyon jól kompenzáltuk mással a hiányosságinkat, ma ez nem sikerült.
– A tornának nincs még vége és azzal, hogy az amerikaiak ennyire jók lettek, bejönnek a második helyre. Ha egy góllal megverjük Horvátországot akkor kint vagyunk Los Angelesben. Ez most mekkora feladat lelkileg, fizikailag, egyáltalán?
– Azt gondolom, hogy mindenképpen nagy feladat. Abból a szempontból jó a helyzet, hogy valóságos lelki próbatétel, ebből a helyzetből kell kijönnünk jól. Ezt a mérkőzést el kell felejtenünk holnapra és teljesen más játékkal, teljesen más felfogással kell nekimennünk a horvátok elleni találkozónak. Nyilván mindent megteszünk azért, hogy ezzel a lehetőséggel éljünk és javítsuk a teljesítményt.
– Köszönöm szépen.
(Lejegyezte: Zsigmond Orsi)
VÁMOS MÁRTON csapatkapitány a vlv-nek:
– Nehéz mit mondani, rosszul, nagyon rosszul érzem magam. Nagyon csalódott vagyok, de az a szép a sportban, hogy holnap lehet javítani. Most az a legfontosabb, hogy ne essünk szét és próbáljunk meg együtt, csapatként kikecmeregni ebből a helyzetből.
Nem sok jó dolog volt ezen a meccsen, ezeket kell megpróbálnunk kiragadni, a rosszakat pedig elfelejteni. Nem gondolom, hogy két nap alatt rossz vízilabdázókká váltunk, ma egyszerűen fejben teljesen széthullottunk. Azon kell dolgoznunk, hogy ez elmúljon. Holnap a becsületünkért küzdünk.
MANHERCZ KRISZTIÁN a vlv-nek:
– Szerintem az elmúlt fél évben biztosan ez volt az egyik legrosszabb meccsünk olyan szempontból, hogy a legtöbb pontatlanságot követtük el hátul. Gondolok itt arra, hogy a kapusokat egyáltalán nem tudtuk segíteni. Ez nyilván bennük is elbizonytalanodást okozott. Közben elöl jöttek a kapufák, elkapkodtuk a lehetőségeket és egyre lejjebb sodródtunk, aztán nem találtuk a kiutat ebből a gödörből. Nem volt olyan pillanat, amikor a lavinát meg tudtuk volna állítani. A 9 lőtt góllal a végére egy kicsit “esztétikai javulást” értünk el, de sajnos a támadásunk nagyon nem működött. Mégsem ezzel volt a legtöbb probléma, hanem a védekezésünkkel, blokkolni sem sikerült sokat és olyan gyermeteg helyezkedési hibákat követtünk el, amiket nem engedhetünk meg magunknak.
Hogy a horvátok elleni keddi mérkőzés miként végződik, az természetesen fontos, de ennek az egész tornának az volt a szerepe, hogy tudjunk készülni. A mostani helyzet arra ad lehetőséget, hogy bizonyítsuk: világversenyen egy rosszul sikerült csoportmérkőzés után is fel lehet állni, ezt nekünk meg kell most mutatnunk.
Az ötödik mérkőzésünk lesz a tornán, ahogy a horvátoknak is, minden bizonnyal megjelennek majd mindkét oldalon a fáradtság jelei, de ahogy minden mérkőzésünket, azt a mait és a keddit is bele kell építenünk a csapat fejlődésébe.
Soha nem jó kikapni, szerettünk volna a tavalyi világbajnokságon, hazai közönség előtt elszenvedett vereségért revansot venni. Ez nem sikerült, de a világ nem dől össze, hiszen ez egyfajta felkészülési torna, s ráadásul nem veszítettük el ma a továbbjutás lehetőségét – meg kell vernünk a horvátokat. A tanulságokat le kell vonni, azokat a hibákat, amiket elkövettünk, mindegyik ellenfelünk megbosszulja, nemcsak az amerikai vagy a szerb, de még a japán és a francia is. Tanulni kell abból, ami ma történt.
ZALÁNKI GERGŐ a vlv-nek:
– Szerintem a legnagyobb baj a védekezés puhánysága volt – 15 kapott góllal nem lehet meccset nyerni, vagy legalábbis csoda kell hozzá. Könnyen lőtték a gólokat, könnyen kapták a kiállításokat, tényleg azt éreztem, hogy elég gyengék voltunk fizikálisan, jobban kellett volna őket fogni. Elöl pedig ez a helyzet kapkodást okozott, s még szerencsétlenek is voltunk, két méteren kicsúszik a labda a kézből, nagy kapufákat lövünk, kimaradnak a ziccerek… Szóval akár még 15 gólt is lőhettünk volna mi is, de azért csak könnyebb lenne, ha stabilabb lenne a védekezésünk…
– Mennyire marad ez meg bennetek?
– Hogy a többiekben mennyire marad meg, azt nem tudom. Én leszűrtem magamban az elmondottakat és a holnapi meccsel foglalkozom. Sajnálom természetesen mert zsinórban másodszor kaptunk ki tőlük, ezt meg kellene valahogy állítani. Így alakult, holnap a horvátokat megpróbáljuk elverni, ha jól tudom, még van esélyünk kijutni. Fontos mérkőzés lesz.
VOGEL SOMA a vlv-nek:
– Először is: nyilván rettentően sajnálom, a többiek nevében is mondhatom és azt is, hogy elnézést kérünk a szurkoltól, mert ez azért nem volt méltó a válogatotthoz és a címerünkhöz. Keresgélhetjük most az okokat, el kell gondolkodnunk, hogy mi miért történt, hogy történt és min kell változtatnunk.
Nagyon sajnálom és holnap megpróbálunk javítani.
NÉMET TONI a vlv-nek:
– Sajnálom, hogy kikaptunk, felőröltek minket, nem tudtunk javítani.
Elnézést mindenkitől.
(Lejegyezte: Zsigmond Orsi)
POHL ZOLTÁN a vlv-nek:
– Nehéz ilyenkor mit mondani. Tudtuk, hogy az USA erős csapat, nem szabad őket félvállról venni, nem érzem, hogy így tettünk volna, hiszen volt miért törleszteni nekik.
Hát, ez most nagyon nem úgy sikerült, ahogy terveztük, olyan dolgokat csináltunk, amiket ezen a szinten nem lehet és minta tényleg semmi nem akart volna összejönni. A védekezésben nem voltak blokkok, nem voltak védések, egyértelmű, hogy ennyi kapott góllal nem lehet meccset nyerni. Emellett a támadás sem ment, nem olyanok voltak a lövések, amilyennek lenniük kell. Sajnálom, hogy így alakult, de holnap még vár ránk egy nagyon nehéz mérkőzés, meg kell próbálnunk kihozni ebből a helyzetből a legtöbbet.
Várható: vlv-fotók.
A nap másik mérkőzésén:
Japán-Franciaország 18:15 (10:5, 0:2, 8:4, 0:4)
G.: Watanabe 5, Adacsi 4, Inaba 3, Suzuki 2, Ogihara, Nitta, Takata, Okawa, ill. Crousillat 6, Vernoux 3, Marzuki, Canonne 2-2, Vanpeperstraete, Zsivkovics
A csoport állása az utolsó forduló előtt:
1. Olaszország 12,
2. Horvátország 9 (55:43 + 12),
3. Egyesült Államok 9 (54:45 +9),
4. Magyarország 6 (44:37 +7)
5. Franciaország 0 (30:45),
6. Japán 0 (33:57) pont
Az utolsó nap programja:
18.30 Magyarország-Horvátország
20.30 Olaszország-USA
(Japán és Franciaország már nem játszik, az utolsó játéknapon szabadnaposak.)
A World Aquatics (FINA) szabályai alapján részletezzük a lehetséges variációkat. A lényeg: ha este legyőzzük a horvátokat, akkor a harmadik helyen kijutunk a Los Angeles-i szuperdöntőre. Amennyiben ugyanis a mi meccsünket követően az USA pontot vagy pontokat szerez az olaszok ellen (győzelem esetén a tornát is megnyerheti!), akkor a harmadik (továbbjutást jelentő) helyet a magyar-horvát meccs dönti el. Győzelemmel azonos pontszámmal lennénk a házigazdával, de az egymás elleni eredmény javunkra döntene.
Amennyiben az USA kikap az olaszoktól és mi legyőzzük a horvátokat, akkor három 9 pontos csapat lesz. Ez esetben nem azonos módon alakul ki a három csapat sorrendje. Először a legjobb kilétét állapítják meg, méghozzá úgy, hogy csak a három csapat egymás elleni meccseinek gólkülönbségét összesítik. Ez a mutató jelenleg a következőképpen néz ki: USA: +4 / Horvátország: +2 / Magyarország: -6
Az esetleges hármas körversenyt akkor nyerhetjük meg, ha 11 góllal legyőzzük a horvátokat és az USA kikap az olaszoktól. Ha ennél kevesebb góllal nyerünk a rendes játékidőben (akár csak eggyel), és az USA nem szerez pontot, akkor ezt a versenyt az amerikaiak nyerik. Marad két csapat, de itt már az egymás elleni eredmény számít, márpedig eleve csak úgy kerülhetünk “erre a polcra”, ha kedden este nyerünk. Vagyis már egyetlen gólos győzelem (a rendes játékidőben!) elegendő ahhoz, hogy Olaszország és az USA mögött biztosítsuk a helyünket a Los Angeles-i szuperdöntőben. Döntetlen utáni esetleges ötméteresgyőzelem már nem jó, akkor ugyanis csak két pontot kapunk, a horvátok egyet és így pontszámban nem érjük utol őket.