A zágrábi Eb-n negyedik helyet elért magyar “csikócsapat” által nyújtottakat jelentős mérföldkőként, a dohai világbajnokság 7. helyét tanulságokat hozó, “fájdalmas” eredményként, a párizsi olimpiai szereplést (4. hely) pedig a várakozástól elmaradt teljesítményként értékelte a Magyar Vízilabda Szövetség. A hivatalos dokumentum (A Magyar Vízilabda Szövetség 2024. évi szakmai beszámolója) nem sokkal a közelmúltban megrendezett évi rendes MVLSZ-közgyűlést követően került (teljes terjedelmében) nyilvánosságra. Részleteket idézünk:
A közgyűlésen Madaras Norbert elnök kiegyensúlyozott gazdálkodásról számolt be.
A fórumon napirendre tűzött (és végül egyhangú szavazással elfogadott) dokumentumokat az előírásoknak megfelelően az elnökség terjesztette a küldöttek elé, így a beszámolókban szereplő megállapítások a sportág hazai vezetésének hivatalos értékelését, megállapításait tartalmazzák.
E cikkünkben az MVLSZ Szakmai Beszámoló 2024 azon a részeiből idézzük, amelyek a férfi válogatott 2024-es három világversenyén nyújtott teljesítményét, elért eredményét értékelik.
A magyar férfi vizilabda-válogatottnak a 2023-as fukuokai világbajnokságon sikerült az olimpiai kvalifikaciót kivívni az első hellyel, így a 2024. januári és februári világversenyek az olimpiára való felkészülés részét képezték, különösen a sűrű nemzetközi klubszezon miatt. A januári zágrábi Európa-bajnokságon a fiatalabb keret vett részt, míg az idősebb, tapasztaltabb és a keretben biztosabbnak mondható játékosok itthon folytatták a felkészülést a februári dohai világbajnokságra.
2024. évi férfi vízilabda Európa-bajnokság, Zágráb (Horvátország), 2024. január 8- 14.
Az Európa-bajnokságon a magyar válogatott – Spanyolország (1.), Horvátország (2.), Olaszország (3.) mögött – a negyedik helyen végzett. A lejátszott mérkőzések száma hat, melyből három győzelem és három vereség született. A lőtt gólok száma 58, a kapott góloké pedig 59. A legjobb góllövő játékosok Fekete Gergő, Vigvári Vince, Nagy Ádám és Tátrai Dávid voltak. A fiatal játékosok közül többen is meggyőző teljesítményt nyújtottak és bizonyították, hogy hosszabb távon is helyük van a válogatottban. Az Eb-n mutatott védekezési szervezettség összességében megfelelő volt, a komplex védekezés elsajátítása felé komoly lépéseket tett a csapat, ugyanakkor a kulcspillanatokban megmutatkozott a nemzetközi tapasztalat hiánya, különösen a bronzmérkőzésen, ahol leginkább a tapasztalat hiányából fakadó hibák döntöttek. A tamadójáték dinamikájában több játékos is kiemelkedő kreativitással szerepelt, ugyanakkor az összhang és a rutinos döntéshozatal még fejlesztendő, ami leginkább a mérkőzések menedzselésében nyilvánult meg. A torna során a magyar válogatottnak három mérkőzésen is sikerült jelentős hátrányból visszazárkózni, ami erős mentális jelenlétre és jó fizikai állapotokra utalt. A Eb-t meghatarozó játékosok (Nagy Ádám, Fekete Gergő, Vigvári Vince, Tátrai Dávid) szerepe kulcsfontossagú volt, ők adták a csapat játékának a stabilitását. Konklúzióként elmondható, hogy a negyedik helyezés önmagában is tiszteletre méltó teljesítmény, különösen egy olyan összetételű csapattól, ahol a cél a jövő építése és a bő keret mélyítése volt. A zágrábi Eb eredménye és tanulságai megerősítették a stáb szakmai koncepcióját: az olimpiai felkészülés fókuszált mederben halad, a háttérben pedig egyre több fiatal bizonyítja, hogy bármikor képes felvenni a versenyt nemzetközi szinten is. Ez az Eb nem csupán az eredményben, hanem a magyar vízilabda jövőképe stratégiai szempontjainak előre mozdításában is jelentős mérföldkő volt.
2024. évi vizes világbajnokság, Doha (Katar), 2024. február 2-18.
A világbajnokságon a magyar válogatott – Horvátország (1.), Olaszország (2.), Spanyolország (3.), Franciaország (4.), Görögország (5.) és Szerbia (6.) mögött – a hetedik helyen végzett. A vb játékoskerete a magyar vízilabdasport akkori legjobbjait vonultatta fel az olimpiai felkészülés szellemében. A játékosok többsége hosszú évek óta alapembere a válogatottnak, így a csapat összeszokottsága és tapasztalata elvileg adott volt a jó szerepléshez. A tornán voltak periódusok, amikor a csapat megmutatta a benne rejlő potenciált, különösen egyes védekezési szakaszokban. Az olasz mérkőzés nehéz volt, biztatóan alakult a győzelemmel, ezzel szemben a francia mérkőzésen elkövetett hibák rendkívül fájóak voltak. A kapusok, különösen Vogel Soma, több mérkőzésen is bravúrokat mutattak be, versenyben tartva a csapatot. Hiányosságként fogalmazható meg a csapat kohéziója, valamint a taktikai fegyelem több kulcsmérkőzésen is felbomlott. Támadásépítésben gyakran hiányzott a dinamika, kevés volt a mozgás és a kreatív befejezés. A védekezésben több alkalommal is könnyű gólokat kapott a csapat egyéni hibákból, ami megpecsételte az esélyeket a legjobb négy közé jutásra. A mentális terhelést a csapat nem minden esetben kezelte jól, a szoros meccsek végén rendre az ellenfél tudott jobban koncentrálni. Konklúzióként elmondható, hogy a világbajnoki szereplés világossá tette, hogy az akkori állapot nem elegendő az olimpiai jó szereplés eléréséhez. A következő periódus kulcsfontosságú, hogy a csapat visszanyerje identitását, szervezettségét és önbizalmát. A hetedik hely fájdalmas volt, de értékes tanulságokkal szolgált, mely szerint újra kell építeni a csapat morálját, játékkoncepcióját, és vissza kell térni ahhoz az elhivatottsághoz, amely az elmúlt évek sikereit megalapozta.
Az olimpián résztvevő magyar férfi vízilabda-válogatott játékoskerete:
Kapusok:
- Vogel Soma (FTC Telekom Waterpolo)
- Bányai Márk (Szolnoki Vízilabda Sport Club )Mezőnyjátékosok:
- Angyal Dániel (CN Marseille)
- Fekete Gergő (FTC Telekom Waterpolo)
- Hárai Balázs (Genesys OSC Újbuda)
- Jansik Szilárd (FTC Telekom Waterpolo)
- Manhercz Krisztián (CN Marseille)
- Molnár Erik (FTC Telekom Waterpolo)
- Nagy Ádám (FTC Telekom Waterpolo)
- Vámos Márton (Olympiakos)
- Varga Dénes (FTC Telekom Waterpolo)
- Vigvári Vince Pál (Genesys OSC Újbuda)
- Zalánki Gergő (Pro Recco)
Csoportmérkőzések:
- FRA – HUN (12:13)
Végig kézben volt a mérkőzés, a franciák a mérkőzes végére jöttek fel.
- ESP- HUN (10:7)
A mérkőzés a harmadik negyedtől a spanyol csapat irányítása alatt volt.
- HUN-JPN (17:10)
A különleges játékstílust játszó japán csapat ellen a mérkőzést végig kézben tartva, jó védekezéssel játszott a magyar csapat.
- AUS – HUN (9:8)
Az egyik kötelező mérkőzés lett volna a csoportban, aminek a vége váratlan vereség lett.
- HUN – SRB (17:13)
A legjobb játékkal lejátszott mérkőzés volt, a végére fellazult a védekezés, így sok lett a kapott gól.
Negyeddöntő:
- ITA (Ae2) – HUN (83) (10:12, ötméteresekkel)
A legnehezebb mérkőzés volt ezen a világversenyen. Jól indult, de a rosszul megítélt brutalitás a magyar csapat javára feltüzelte az olasz játékosokat, ami a magyar játékosokat megzavarta. Az olasz csapat átvette a vezetést, amelyet a magyar csapat visszafordított. A mérkőzést a végén rendes játékidőben is nyerhette volna a magyar csapat, végül ötméteresekkel sikerült.
Elődöntő:
- HUN (32 győztese)- CRO (34 győztese) (8:9)
A mérkőzés jól kezdődött, de a horvátok átvették a vezetést. Az utolsó másfél negyedben a magyar csapat védekezést váltott, de nem sikerült góllal befejezni a támadásaikat, így egy góllal alulmaradt.
Bronzmérkőzés:
- USA – HUN (11:8, ötméteresekkel)
A legfájdalmasabb mérkőzés volt, ami a végén kézben volt, két góllal vezetett a magyar csapat, abból jöttek vissza az amerikaiak és a mérkőzés döntetlenre végződött. Végül a magyar válogatott ötméteresekkel alulmaradt.
Az olimpiai mezőny teljesen kiegyenlített lett. Minden kvalifikáló nemzet tökéletes fizikai és taktikai felkészültséggel érkezett meg, és a végletekig kiélezett mérkőzések voltak már a csoportmeccsek során is. Az első nyolcba nem jutó franciák, montenegróiak is bárki ellen képesek voltak szoros, kétes végkimenetelű mérkőzést játszani. Ez az előző olimpiákon és világbajnokságokon nem volt elmondható, mostanra sokkal ,,közelebb” kerültek egymáshoz a csapatok. A torna egyik nagy esélyesének vélt spanyol válogatott a hatodik helyen, valamint a másik topcsapatnak gondolt olaszok a hetedik helyen végeztek. A mezőny kiegyenlítettsége okán a csoportmérkőzések (az olimpia első napjai) veszítettek jelentőségükből. A magyar válogatott által a 2024-es olimpián megszerzett negyedik hely elmaradt a várakozásoktól. Ha azt nézzük, hogy a legjobb négy közé mely csapatok nem jutottak be, akkor valamivel árnyaltabb a kép. Védekezésben lehetett látni leginkább a fejlődést, a komplex védekezés az elmúlt évekhez képest sokat fejlődött. A válogatott a támadásban saját stratégiát alakított ki, a kiállításokat megkapták, viszont az akciógólok hiányoztak. A hátrányos védekezés jól működött, de voltak koncentrációs hibák a döntő pillanatokban. Az emberelőnyös helyzetkihasználás közepesen vagy nem jól ment, az ötméteresek kihasználása gyenge volt és ez döntőnek bizonyult a fontos pillanatokban.
Az MVLSZ elnöksége a 2024. október 30-i ülésén Varga Zsolt szövetségi kapitányt megerősítette a férfi felnőttválogatott szövetségi kapitányi pozíciójában.