Az élsport állami támogatását úgy alakítják át, hogy megjelenik a teljesítményelv. Az összes olimpiai sportág számíthat juttatásokra, de különböző kategóriákat állítanak fel az esélyeség, a várható (jó vagy gyenge) szereplés alapján. A vízilabda a legelső kategóriába került, abba, ahol az éremvárományosok szerepelnek. vlv-tudósítás:
Kinevezése óta végzett munkájáról és a sportirányítás új szabályozási terveiről tájékoztatta a sajtó képviselőit csütörtökön Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és Schmidt Gábor sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár. Bejelentették, hogy áttekintés és alapos vizsgálódás után és átalakítják a központi sportágfejlesztési programot, amely már több mint egy évtizedes.
Mostantól nemcsak az eddig kiemelt sportágak számíthatnak támogatásra, hanem valamennyi szövetség, amely olimpiára készíti fel sportolóit. Ugyanakkor szigorú rendszert állítottak fel és a teljesítménnyel “szorosabb összefüggésbe” kerül az anyagi támogatás mértéke.
A rendszer így néz ki:
1. kategória
Azok a sportágak, amelyektől struktúrájuk, szakmai működésük, tehetségmenedzselési rendszerük magas fokú kidolgozottságának köszönhetően a következő két olimpiai játékokon nagy eséllyel érmek szerzése várható:
Magyar Birkózó Szövetség,
Magyar Kajak-Kenu Szövetség,
Magyar Országos Korcsolya Szövetség,
Magyar Úszó Szövetség,
Magyar Vívó Szövetség,
Magyar Vízilabda Szövetség.
2. kategória
Azon olimpiai sportágak, amelyek működésének és szakmai programjaiknak folyamatos kontrollja és szükség esetén kis mértékű korrekciója indokolt, amelynek sikeres végrehajtása mellett a következő két olimpiai játékokon nagy eséllyel pontszerzés (4-8. helyezés valamelyike), esetleg éremszerzés várható.
Magyar Atlétikai Szövetség,
Magyar Judo Szövetség,
Magyar Kerékpáros Szövetség,
Magyar Kézilabda Szövetség,
Magyar Öttusa Szövetség,
Magyar Sportlövők Szövetsége,
Magyar Triatlon Szövetség,
Magyar Vitorlás Szövetség.
3. kategória
Azon olimpiai sportágak, amelyek működése és sportszakmai programjai folyamatos kontrollja mellett – az olimpiai programban feltörekvő sportág esetén egyedi sportszakmai stratégia kidolgozása szükséges -, melynek végrehajtása esetén a következő két olimpiai játékokon kvótaszerzésre, egyes esetekben pontszerzésre (4-8. helyezés valamelyike) is képes lehet a sportág.
Magyar Asztalitenisz Szövetség,
Magyar Evezős Szövetség,
Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége,
Magyar Ökölvívó Szakszövetség,
Magyar Ritmikus Gimnasztikai Szövetség,
Magyar Sí Szövetség,
Magyar Snowboard Szövetség,
Magyar Súlyemelő Szövetség,
Magyar Szinkronúszó Szövetség,
Magyar Szörf Szövetség,
Magyar Taekwondo Szövetség,
Magyar Tenisz Szövetség,
Magyar Tollaslabda Szövetség,
Magyar Torna Szövetség
4. kategória
Azon olimpiai sportágak, amelyek megfelelően felépített és közösen kidolgozott programok megvalósítása mentén feltehetően Los Angeles (2028), vagy legkésőbb Brisbane (2032) nyári olimpiai jtékok, téli sportok esetében a 2030. vagy a 2034. évi téli olimpiák valamelyikére képesek lehetnek kvóta- és esetleg pontszerzésre (4-8. helyezés valamelyike).
Magyar Curling Szövetség,
Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség,
Magyar Íjász Szövetség,
Magyar Jégkorong Szövetség,
Magyar Lovassport Szövetség,
Magyar Műugró Szakszövetség,
Magyar Röplabda Szövetség,
Magyar Táncsport Szövetség.
5. kategória
Olyan olimpiai sportágak, amelyeknél az aktuális helyzetük és lehetőségeik alapján szakmailag nem elvárható és nem is elérhető az olimpiai kvalifikáció.
Magyar Bob és Szánkó Szövetség,
Magyar Golf Szövetség,
Magyar Gyeplabda Szövetség,
Magyar Hullámlovas és Kitesurf Sportági Szakszövetség,
Magyar Labdarúgó Szövetség,
Magyar Országos Baseball és Softball Szövetség,
Magyar Oszágos Görkorcsolya és Gördeszka Szövetség,
Magyar Rögbi Szövetség.
A legfontosabb kérdésre egyelőre nincs válasz, nem tudni, mekkora a torta, vagyis mennyi pénz jut a sportági szövetségi támogatásra – ez ugyanis a költségvetés aktuális helyzetétől függ majd.
Fontos újdonság, hogy egységes indikátorrendszert hoznak létre, s az ebben szereplő elemek értékelése alapján döntenek majd a majd a sportági támogatásról. Az “indikátorrendszer”:
Szó esett a sajtótájékoztatón az energiaválság okozta gondokról, amelyek elsősorban az uszodaüzemeltetőket hozták kilátástalan helyzetbe. A sportvezetés nem számolhatott azzal, hogy minden érintett létesítményt megsegít, akkora összegről lenne szó. Hosszú és nagyon alapos vizsgálódás után – az összes vizes sportág szakszövetségével, az érintett városok és a létesítmények vezetőivel konzultálva – 78 uszodát részesítenek támogatásban (ezek közül 30 van állami tulajdonban). A kiválasztásnál figyelembe vették, hogy az adott létesítmény milyen széles körben elégíti ki a helyi élsport és tömegsport igényeit. A kormány 3 milliárd forintot juttat arra, hogy az uszodák átvészeljék az ugrásszerűen megnövekedett energiaköltségek időszakát.
Megtudhatták az újságírók azt is, hogy a TAO-program uniós engedélye jövő nyáron lejár, a sportvezetés már elkészítette a folytatáshoz szükséges dokumentumokat és eljuttatta Brüsszelbe, jóváhagyásra.