Bombaigazolásról adhat hírt a vlv: Horváth János, az ősztől OB1B-s KSI vezetőedzője megállapodott Szivós Mártonnal, hogy a játéktól már visszavonult, 43 éves sportember (a Honvéd vezetőedzője) játékosként is visszatér a versenysportba, a KSI csapattagjaként száll vízbe a bajnoki meccseken. Szivós Márton és Horváth János a vlv-nek:
SZIVÓS MÁRTON a vlv-nek:
– Hogy történt ez, Marci?? Nyilván a meggazdagodásról van szó, szerintem olyan ajánlatot kaptál, amit nem lehetett visszautasítani!
– Igen, ahogy mondani szokták: “visszautasíthatatlan ajánlat” volt. 🙂
– Maradsz még edző a Honvédnál vagy mindent felteszel egy lapra, hogy elölről kezd a csodás pályafutásodat…? Szóval hogy történt ez a dolog?
– Jani (Horváth János, a KSI vezetőedzője – a szerk.) már az elmúlt években pedzegette, hogy játszanom kellene, de eddig a KSI OB1-es volt, így megoldhatatlannak tűnt, hogy én az edzősködés mellett ugyanabban az osztályban egy másik csapatban játsszak. Ez az akadály megszűnt, és megkérdeztem Janit, akarja-e még, hogy játsszak nála. Örült ennek – legalább is úgy gondolom. .-)
A csapatomnál nagyon ritkán be szoktam menni a vízbe, de az elmúlt években nem tudtam rávenni magam arra, hogy rendszeresen mozogjak, érzem, hogy már itt fáj, ott fáj, amott fáj, ez is amellett szólt, hogy próbáljam meg az ilyesfajta visszatérést, ami rendszerességet jelent.
Én, ugye, a KSI-ben kezdtem édesapám révén, komoly kötődésem van a klubhoz. És ha más előny nem származik ebből, mint az, hogy a fiataloknak tudok egy-két dolgot mondani, mutatni és abból ők képesek tanulni, akkor már megérte. Amíg tudok és van értelme, jó érzés nekem is bemenni a vízbe és megmutatni ezt-azt, ezért szoktam csinálni néha a Honvédban is.
– Edzésekre is le fogsz járni?
– Már voltam is. Mindenképpen szeretnék, csak ezt a két dolgot valahogy össze kell majd hangolni és persze a családdal is meg kell beszélni, hogyan lehetséges ezt a tervet véghez vinni.
Természetesen maga a játék is hiányzik, szerintem mindenki így van ezzel, aki abbahagyja. Hozzáteszem: azt az izgalmat, amit játékosként átéltem, hatványozottan megkapom most az edzői kispadon…
A Honvédé a prioritás, ez nem is kérdés. Eurokupa-meccsről vagy bajnokiról nem fogok hiányozni amiatt, hogy a KSI-ben “kell” játszanom.
– Mi az edzői elvárás tőled a KSI-nél?
– Ezzel még nem foglalkoztunk. 🙂
– Milyen a csapat? Mondtad, hogy már voltál náluk.
– Nagyon-nagyon fiatal. Sajnos “Tiszteletem!”-mel köszöntek, de én nem gondolom, hogy ennek így kell maradnia.
HORVÁTH JÁNOS (KSI) vezetőedző a vlv-nek:
– Nagyon régre kell visszamennem. Székely Bulcsú, klubunk jelenlegi szakosztályvezetője még vízilabdázott, és mielőtt végleg visszavonult volna, rávettem, hogy játsszon itt nálunk, itt vezessen le. Ettől kezdve az volt a tervem, hogy azokat a játékosokat, akik a KSI-ből indultak és sikeres, teljes pályafutást tekinthetnek magukénak, kicsit visszacsábítsam, hogy itt fejezzék be a játékospályafutásukat. Ennek két célja van. Egyrészt fontos, hogy a fiatalok testközelben lássák egy-egy nagy játékos munkáját, hozzáállását, másrészt az érintett nagy vízilabdázóknak úgy fejeződjön be a karrierjük ahogy kezdődött, kicsit örömjátékkal, tehát olyan körülmények között, amikor nem profiként, hanem a játék szeretete miatt, önmagukért járnak le az uszodába.
Ez sokáig tervben volt, de majdnem elhalt, aztán tavaly folytatódott Mezei Tamással, aki ugyan Vácott kezdett el vízilabdázni, de viszonylag korán felkerült a KSI-be és innen kezdődött a profi pályafutása. Schulcz (Mezei Tamás – a szerk.) hozzáállása, az edzésmunkához való viszonya még ma is példaértékű, küzdeni kell a csapatomból bárkinek, hogy megverje őt úszásban.
Pár évvel ezelőtt, amikor Marci picit kényszerből abbahagyta a játékot, megkerestem, hogy nálunk folytassa, itt fejezze be a pályafutását. Ő akkor kezdett el edzősködni a Honvédnál, OB1-esek voltunk mi is, így a meghívásom teljesítése kis nehézségekbe ütközött volna. Rágtam-rágtam a fülét, nem is mondott nemet, de igent sem.
Miután most tavasszal kiestünk, június végén ő hívott fel telefonon, hogy mi lenne, ha…, mert hogy szeretne sportolni, célokért versenyezni. Mielőtt befejezte volna a mondandóját, én már igent mondtam, méghozzá nagy örömmel.
Közismert hogy milyen a kapcsolatom a Szívós családdal, a KSI-ben 17 éven át, a haláláig szakosztályvezetőm volt Marci édesapja, dr. Szívós István, akit apámként tiszteltem, szerettem és az egész családdal nagyon jó volt mindig a viszonyom. Marci most példaképként kerül vissza és kicsit még élvezni tudja a játékot versenyszerű sportként, mielőtt végleg abbahagyja.
– Szakmai szempontból megtalálod a helyét a csapatban…?
– Biztos vagyok benne!
– Mennyit fog játszani?
– Ez nem is annyira tőlünk függ, hanem inkább a sorsolástól. A hazai meccseink időpontját nyilván tudom úgy alakítani, hogy ne ütközzenek a Honvéd programjával, hiszen Marci a Honvéd vezetőedzője, az ottani munkája élvez prioritást.
– Mennyi időre szól a szerződés, Egyáltalán, kötöttetek ilyet?
– Nem, ez egy gentlemen’s agreement, a mi barátságunk minden szerződésen túlmutat. Egyébként Marci teljesen pro bono, tehát ingyen, kizárólag a játék szeretetéért száll vízbe nálunk. Azért, hogy segítsen nekünk, irányt mutasson a fiataloknak és élvezze a játékot.
– Szerinted a szereplése mekkorát lendít a csapatodon? És most nem csak arra gondolok, hogy a fiatalok sokat tanulhatnak, hanem arra is, hogy nyilván az OB1B megnyerése a célotok…
– Mindenképpen sokat számít, hiszen a mostani csapat még az elmúlt évek KSI-s szereplőihez képest is fiatalabb. Nem is az ifi, hanem inkább a serdülőjátékosok dominálnak majd. Nekik még inkább fontos, hogy legyen mellettük a vízben olyan valaki, aki megmondja, hogy merre van az arra és mivel Marci edző, KSI-s is volt, maximálisan tisztában van az itteni értékrendszerrel, alapelvekkel, mindazzal, amit én képviselek, mi képviselünk. Nagy segítség lesz ez nekem.
– Gondolom, eleve is a visszajutás lett volna a cél, így talán még inkább…
– Régóta vagyunk kapcsolatban, minden egyes alkalommal, amikor kiesünk és megkérdezed, mi most a cél, azt mondom, hogy fel fogunk jutni. Hogy aztán ez a következő szezon végén lesz vagy rá egy évre… Úgy gondolom, hogy az esélyünk most is meglesz, továbbra is azt mondom, hogy nem az eredmény a legfontosabb, hanem az, hogy fejlődjenek a játékosaink, az, hogy a magyar vízilabda számára újabb és újabb tehetségeket tudjunk nevelni. Ha ez Szivos Marci lesz, akkor őt, ha nem, akkor mást.
– Azért Szivós Marcit már nem kell nevelni…
– Dehogynem… Ha Marci beszabadul ilyen gyerekek közé, ő lesz a legnagyobb gyerek egy perc alatt. Az összes csínytevésben az élen jár majd…