A Transparency International (TI) „peresítette” közérdekűadat-igénylését és jogerősen pert nyert a Magyar Vízilabda Szövetséggel szemben. Így az MVLSZ-nek át kellett adnia annak a vizsgálati anyagnak a dokumentumát, amely Vári Attila MVLSZ-elnöki időszakának gazdálkodásáról készült. Madaras Norbert, a szövetség jelenlegi elnöke az ügyről interjút adott a vlv szerkesztőjének:
Az átvilágításról akkor értesülhetett a közvélemény, amikor – 2023 tavaszán – az MVLSZ évi rendes közgyűlésén Madaras Norbert tájékoztatást adott erről a küldötteknek.
A közérdekűadat-igénylés benyújtásakor a Nemzeti Sportban megjelent, Madaras Norberttől származó idézetre hivatkoztak:
“Fontos volt felmérnem, hogy hol tartunk, ezért külső szakértők bevonásával átvilágításra került az elmúlt időszak gazdálkodása. Számviteli nyilvántartások hiányosságai nehezítették a munkánkat, illetve néhány esetben felvetődtek kérdések az átvett megállapodások, kifizetések célszerűségéről.
A szövetség a kérést megtagadta arra hivatkozva, hogy döntéselőkészítő, belső anyagról van szó.
A dokumentum nyilvánosságra hozatala érdekében indított pert első fokon az MVLSZ nyerte, a bíróság elfogadta az érveit, s hozzájárult ahhoz, hogy a szövetség a 21 oldalas dokumentumból annak átadása előtt 15 oldalt kitakarjon. Másodfokon “fordult a kocka”, az új bírósági döntés kötelezte a szövetséget arra, hogy az átadott dokumentum teljes tartalma látható legyen. Két ellentétes ítélet lévén mód volt a további fellebbezésre. Harmadfokon a Kúria a TI-nek adott igazat, így a dokumentumot ennek megfelelően át kellett adni az alperesnek.
MADARAS NORBERT a vlv-nek:
– Mielőtt a tartalmi kérdésekre rátérnénk: eltelt közel másfél év az elnökké választásod óta. Nem sokszor szerepeltél, mások mellett a vlv megkeresését is visszautasítottad. Mi volt ennek az oka, volt egyáltalán különösebb oka?
– Több oka is volt és tudatosan tettem, hogy csak ritkán és kizárólag sportszakmai témákban szerepeltem. Egyrészt nem rólam kell, hogy szóljanak a hírek és nem is a szövetség működéséről. A játékosok, a válogatott csapatok és az eredmények a fontosak. Szerencsére akadt elég sok jó eredmény az elmúlt egy évben, mind felnőtt, mind utánpótlás szinten. Úgy tekintek magunkra, mint egy (nagyon fontos) háttérintézményre, amelynek a vízilabda segítése, kiszolgálása, fejlesztése a feladata. Azért vállaltam az elnöki megbízást, hogy a háttértámogatás révén, amit csak tudok, jobbá, modernebbé tegyek.
A másik ok, hogy – bár alelnök és elnökségi tag voltam az azt megelőző három évben is, igazából korábban én csak a sportszakmával foglalkoztam. A Liga, a klubok delegáltjaként, illetve az utánpótlás bizottság tagja voltam. Nem láttam rá a napi működésre, gazdasági dolgokkal nem foglalkoztam, ahogy a többiek sem az elnökségben. Hónapok kellettek, hogy kapjak egy valós képet: hogy állunk, hol tartunk, mik a teendők. Ez az időszak tovább is tartott, mint az elején hittem. Nem sok értelme lett volna addig interjúkat vállalni.
– Mi az oka annak, hogy perelni kellett ahhoz, hogy a közvélemény megismerhesse a Vári Attila MVLSZ-elnöki időszakát (2018-2022) vizsgáló átvilágítás dokumentumának megállapításait, részleteit?
– Ezt a korábbi működést vizsgáló anyagot mi magunk rendeltük meg egy független jogi irodától. Maga az anyag a működés belső folyamatait elemezte, olyan részletességgel, alapossággal, amely a szövetség munkájának megújításához volt szükséges. Klasszikus “döntéselőkészítő dokumentum” lett a végeredmény, amit nem szokás és – meggyőződésem: – jogilag sem “kötelező” megosztani a teljes nyilvánossággal, első fokon ezt figyelembe is vette a bíróság. Az szerepelt az ítéletben, hogy nekünk csak a vizsgálati anyag összefoglalóját kell átadnunk. A TI fellebbezett és született végül a Kúriánál egy másfajta ítélet.
Itt mondom el, hogy a dokumentumot bemutattuk az MVLSZ elnökségének is. A testület megvitatta és utasította a vezetést, hogy a működés javítására vonatkozó feladatokat hajtsa végre. Rengeteg szabályzatot, házon belüli eljárást módosítottunk – éppen ezért rendeltük meg korábban a független átfogó tényfeltárást. Sőt, egy évvel az új vezetés munkába állását követően újabb átvilágítást kértünk, hogy az eltelt időszak intézkedéseinek hatékonyságáról képet kapjunk. Ez a vizsgálati jelentés friss, most készült el.
Visszatérve az eredeti kérdéshez: szerettük volna, hogy 2023 nyarán a sportól szóljanak a vízilabdával kapcsolatos hírek, hiszen Fukuokában világbajnokságot rendeztek, és utána is sorra jöttek a világesemények. Azt akartam, hogy a szakmai munka tökéletes legyen, az én dolgom az, hogy a háttérből ezt biztosítsam, másoknak a szövetség működésével ne kelljen foglalkoznia. Ahogy mondtam, belső anyag készült, aminek a megállapításait azonnal alkalmaztuk. Nem az előző vezetéssel kívántam foglalkozni, hanem a lehető legjobb működést szerettem volna biztosítani a játékosoknak, edzőknek és mindenkinek, aki azért dolgozik, hogy a magyar vízilabda a világ egyik legjobbja legyen.
A jogerős bírósági döntést természetesen tudomásul vesszük, s még az ítélet írásos változatának megérkezése előtt felvettük a kapcsolatot a Transparency International-lel, de nem volt fogadókészség a részükről a részletek egyeztetésére. Mindenesetre úgy döntöttünk, hogy a bírósági ítélet tartalmát meghaladó módon nemcsak az eredetileg kért 21 oldalas dokumentumot adjuk át, hanem annak a jelentésnek a megállapításait is, amelyeket a második átvilágítás anyaga tartalmaz.
– Magának az első átvilágításnak a megrendelését mi indokolta? Szokás ez elnökváltás idején vagy esetleg eleve voltak feltételezések arról, hogy lehettek tényezők, amelyek károsan befolyásolták a gazdálkodás eredményességét?
– A vezetőváltás után látni kellett, hogy hol tartunk, mik az addigi munka pozitív és javítandó elemei, folyamatai. Több milliárd forinttal gazdálkodunk, természetesnek tartottam az igényt, hogy megtudjam: mennyi van a kasszában, hogyan tudjuk jobban működtetni hazánk legeredményesebb csapatsportjának szövetségét. Szó nem volt csődközeli állapotról vagy arról, hogy a kassza kiürülése miatt ne tudtunk volna bért vagy számlákat fizetni, az derült ki, hogy hol jobb, hol rosszabb gazdálkodás jellemezte a korábbi időszakot. Ennek részleteit kellett felmérnünk, hogy a működés jó elemeit továbbvigyük, azon pedig változtassunk, ami nem hatékony, vagy egyenesen rosszabb helyzetbe hozza a szövetséget.
– Hogy értékeltétek a vizsgálat eredményét? Ért-e titeket meglepetés?
– Voltak meglepő megállapítások, olyanok, amelyekről korábban nem tudtunk. Sok új információt kaptunk, de nem szorultunk semmilyen külső segítségre, magunk intéztük az ügyeinket, belügynek tekintem most is mindezt. Sok dolgot kijavítottunk, a kezdeményezésemre a sportági küldöttek módosították a szövetség alapszabályát, az elnökséget pedig igyekeztünk minden fontos kérdésnél már a döntéselőkészítési szakaszba is bevonni. A közelmúltban lezajlott évi rendes közgyűlés zárta le ezt az egyéves folyamatot.
– Jó, de akkor direktebben fogalmazom meg a kérdést: mit mutattak számotokra a vizsgálat konkrét megállapításai a gazdálkodás korábbi gyakorlatáról?
– Amikor átvettem az elnöki posztot, azt mondtam, hogy szeretnék fenntarthatóbb, átláthatóbb, költségtakarékosabb gazdálkodást, 21. századi szövetséget. Azt ki tudom jelenteni, hogy az MVLSZ nem ilyen volt. Úgy gondolom, hogy ma sokkal jobban működünk.
– A vizsgálati dokumentum által tükrözött szemléletről, a különböző – nem biztos, hogy jogilag, de erkölcsileg és a szövetség érdekeit nézve mindenképpen elítélhető – gazdálkodási módszerekről mi a véleményed?
– Az, hogy én jó néhány dolgot másképpen csináltam volna.
Minden egyes megállapításra reagáltunk, megszüntettünk szerződéseket, módosítottunk szabályozásokat. És éppen ez volt az egész vizsgálat lényege, hogy felhívja a figyelmet a káros vagy potenciálisan káros működési elemekre. Azt gondolom, hogy kollégáimmal az elmúlt egy év megfeszített munkája során minden olyan folyamatot megváltoztattunk vagy lezártunk, ami nem volt előnyös korábban a szövetség számára.
– A dokumentum kitér arra, hogy az MVLSZ-nél alkalmazott működési rendszerben túlságosan nagy volt az egyszemélyi vezetői döntések aránya, súlya. Ez a magyarázata annak, hogy az elnökség nem lépett közbe, nem tett intézkedéseket az átvilágítás során feltárt mechanizmusok megállítása érdekében? És ez a kérdés egyben a te személyes felelősségedet is érinti, hiszen nemcsak elnökségi tag, hanem alelnök is voltál 2019 nyarától.
– Kétségtelen, hogy a szabályozás nagy önállóságot adott az elnöknek, változtattunk is ezen nemrégiben, amit én magam kezdeményeztem – ha úgy tetszik, a saját jogaimat korlátoztam. Bizonyára szükség lett volna körültekintőbb kontrollra, de még egyszer hangsúlyozom, nem történtek olyan váratlan “fejlemények”, amelyek miatt az elnökség azt érezhette volna, hogy a működés került veszélybe. Nem voltak fizetési nehézségek, nem kellett pluszjuttatásokért kuncsorognunk.
Ami személy szerint engem illet, ahogy korábban is mondtam, ugyan alelnökként képviseltem a Ligát az elnökségben, de nem voltam napi szinten benne a szövetség működésében, ahogy egyébként az elnökség más tagjai sem. Abszolút a vízilabda szakmai oldalával foglalkoztam.
– A vizsgálati anyag nemcsak adminisztratív hiányosságokat rögzít, hanem indokolatlannak tűnő, illetve túlárazott beszerzésekről is beszámol, sőt, konkrét esetek egész sorát említi meg. Nézzünk meg egy-két ilyen példát, hogy érthető legyen, milyen kifogásolható döntések születtek az előző szövetségi vezetés időszakában! Jó lenne például megismerni a ledfalak és más beszerzések hátterét!
– Megvalósult beszerzésekről van szó a marketinghez szükséges ledfalak esetében. Használjuk is ezeket a berendezéseket, de ilyen mennyiségben nem volt rájuk szükség, a vételár pedig (ami ilyen egyedi specifikációval rendelkező eszközöknél mindig vitatható és általában sok körülmény alakítja) a vizsgálati anyag szerint meghaladta a piaci értéket. Az eredeti cél az volt, hogy a szövetség segítse a klubokat. Ám több helyen nem volt mód a reklámfalak hasznosítására, hiszen bérlik az uszodát, ezért még a tárolás sem megoldható. Így a “felesleget” most megpróbáljuk értékesíteni, remélhetőleg sikerrel.
Egy másik példa: a felszerelések. Sportruházat szállítására egy céghez az olimpiáig szóló szerződés kötött minket, de ezt tavaly télen felbontottuk, mert úgy gondoltuk, hogy jóval olcsóbban is lehetséges a beszerzés. Igy is történt, sőt, a vásárlások jelentős részét szponzoráció keretében, vagyis reklámokért cserébe oldottuk, oldjuk meg.
– Egy feljelentésről tud a közvélemény, ez a Vári-éra vége felé történt, a kétszer kifizetett szállásköltségek ügyéről van szó. Ezzel kapcsolatban a vlv nyújtott be közérdekűadat-igénylést, amire Vári Attila az utolsó, MVLSZ-nél töltött munkanapján válaszolt. Van esetleg új fejlemény ezzel kapcsolatban?
– Még mindig csak annyit tudok mondani, hogy zajlik a nyomozás. Igaz, hogy két utalás volt, s igaz, hogy mindez kétszer történt meg. A magánvéleményem: 99 százalék, hogy bottal üthetjük ennek a pénznek a nyomát, az adminisztráció szempontjából el kellett könyvelni, hogy ez a pénz nincs. Nyilván nagyon sajnálom, mert nem kis összegről, több mint 50 millió forintról van szó. Biztos, hogy történt hiba, de minden apró részletéről még nincs információnk. Egyébként azóta is voltak hasonló próbálkozások, érkezett a szövetséghez olyan email, amely az én aláírásommal kért sürgős átutalást, a nevemre létrehozott emailcímről, ami “természetesen” nem az enyém. Több ilyen próbálkozással is szembesülünk, havonta egy-kettővel – más elnökségi tag “nevében” is próbáltak pénzt kicsalni tőlünk. Úgy tűnik, hogy a nyomozás alatt álló két eset kapcsán felkerültünk valamiféle “baleklistára”, bizonyos körökben úgy vélik, hogy nálunk érdemes ilyesmivel próbálkozni. Az újabb kísérletek természetesen eredménytelenek voltak és ezek ügyében is rendőrségi feljelentést tettünk.
Mondanom sem kell, az új vezetés munkába állása óta különösen figyelünk minden egyes kifizetésre. Vezetői döntés alapján felsőfokú gazdasági végzettséggel rendelkező számlaellenőr hagy jóvá bizonyos összeg feletti utalásokat. Ő az utalás jóváhagyása előtt megvizsgálja a tranzakció részleteit, utánajár a kérdéses információknak, különösen akkor, ha valamilyen, a szokásostól eltérő technikai folyamatról van szó, például, ha egy meglévő partner a korábbitól eltérő számlaszámra kéri az utalást.
– Elnöki időszakod eddigi hivatalos beszámolóiban számos elemről felfedezhető, hogy a most ismertté vált, “nem szerencsés működési mechanizmus” feltételrendszerét igyekezett átalakítani. Az elnöki hivatalba lépésed óta milyen intézkedések történtek a korábbi, számomra bizonyos mértékig rendszerszerűnek tűnő “működési anomáliák” megszüntetése érdekében és ezek milyen eredménnyel jártak?
– Kezdem a személyi állománnyal: a nem a sportszakmához kapcsolódó vezető beosztottak mindegyike kicserélődött. Számos szerződést megszüntettünk – közös megegyezéssel vagy más módon. Azon vagyok, hogy új szemlélet jellemezze a szövetség munkáját, takarékosan gazdálkodunk, minden kiadási javaslatot alaposan megnézünk, mérlegelünk. Így sikerült egyenesbe állítani a gazdálkodást és a negatív mérlegből csaknem félmilliárdos eredményt elérni egy év alatt.
Az alapszabályban a közgyűlés módosította az elnök jogkörét, mostantól 30 millió forintot meghaladó kiadás esetén ügyvezető testületi, tehát tulajdonképpen elnökségi jóváhagyásra van szükség.
– Eddig mennyi volt ez a limit?
– Nem volt korlát, illetőleg az elfogadott költségvetés adott sorának 10 százaléknál nagyobb eltérése esetén kellett a kérdést az elnökség elé vinni. Tehát, ha az adott költségvetési soron egymilliárd forint szerepelt, akkor csak 1 milliárd 99 millió forint elköltése után kellett a további pénzkiadás ügyében a vezető testület elé menni.
Már az általunk bevezetett új szabályozás alapján vittem elnökségi ülés elé tavaly a két válogatott munkájával kapcsolatos pluszköltségek ügyét: érthető módon a két nemzeti csapatunk abszolút prioritást élvez és jelentős összeget emésztett fel az ő tavalyi munkájuk, hiszen Világkupa-torna volt az USA-ban, világbajnokság Fukuokában. Emellett a szövetségi kapitányok a jó szereplés érdekében további lehetőségeket, edzőtáborozásokat igényeltek. Én támogattam ezeket a kéréseket, az elnökség pedig jóváhagyta a tervezett költségek túllépését – annál is inkább, mert megvolt erre a fedezetünk.
Világos és szigorú, sok esetben a jogszabályok által megkövetelnél szigorúbb szabályokat fektettünk le, ezek mentén folyik a napi munka. Nem lenne kötelező, de bevezettük, hogy a saját bevételből, szponzoroktól kapott pénzből történő beszerzéseknél ugyanazokat a szigorú követelményeket alkalmazzuk, amelyeket az állami támogatás felhasználása esetén írnak elő. Például általános szabállyá tettük, hogy minden, kétmillió forint feletti tétel esetén három helyről kell ajánlatot bekérni. Értelemszerűen az a cél, hogy ne a piaci árnál drágábban történjen a vásárlás. Emellett elkezdtünk alkudni a partnereinkkel folytatott üzleti kapcsolatokban, legyen az felszerelés-beszerzés vagy uszodai pályabérlés.
Bízom abban, hogy ha már nem én leszek az elnök, ez a szemlélet akkor is megmarad és a kialakított keretrendszer sem puhul fel – egyébként ezért kezdeményeztem, hogy az alapszabályt is módosítsa a közgyűlés.
Van még egy nagyon fontos, kevésbé látványos terület, amiben nagy lépésekkel haladunk előre. Ez az adminisztratív teendők elmaradásának pótlása. Nagyon munkaigényes, elsősorban a TAO-elszámolásokat érintő feladatról van szó, amit a soros napi feladatok mellett végez az apparátusunk.
A 2023-as pénzügyi eredmény visszaigazolta a radikális változtatásokat, csaknem félmilliárdos plusszal zárt a szövetség, ezen felül mintegy “nyereség-részesedésként” egy sokféle szempont alapján kialakított pontrendszer szerint szétosztottunk a klubok között 240 millió forintot. Ilyen még soha nem történt a sportág történetében.
– Ebben az interjúban nem esett még szó magáról a sportról, a vízilabdáról. Mindkét csapatunk kijutott a párizsi olimpiára. Mit jelent ez a sportág, a szövetség “pozíciója” szempontjából, ideértve akár a jövőbeni fejlődés anyagi hátterét is? És mi lehet a hivatalos “sportszakmai cél” a női és a férfi válogatott párizsi szereplését illetően?
– Mindenki alapnak veszi, hogy a két csapatunk mindig olimpiai részvevő, de láthatjuk, hogy ma már önmagában ez sem sima ügy. Ha szakmai célt kell megfogalmaznom, azt mondom: amikor felszállnak a játékosok a Párizsba induló repülőgépre, mind a lányok, mind pedig a fiúk legyenek esélyesek valamelyik dobogós hely megszerzésére, beleértve természetesen akár a végső győzelmet is. Azt gondolom, hogy ez reálisan megvalósulhat. Mindenki látja, aki követi a vízilabdát, hogy egy-egy sorsdöntő meccs végkimenetele nüanszokon múlhat. Ez mindig benne van. Hogy a verseny rajtjáig mindent megteszünk mi is, meg a csapatok is a sikeres szereplés érdekében, abban biztos vagyok.
Természetesen nem elhanyagolható az olimpiai szereplés anyagi vonzata sem. Eleve kiemelt sportág voltunk eddig is, ami a támogatásokat illeti – nagyon fontos, hogy ott is maradjunk ebben a körben. Egyébként az állami sportvezetés most először alkalmaz a szokásos versenyeztetési támogatáson felül úgynevezett fejkvótás támogatást is: minden egyes, olimpián szereplő játékosunk után 5 millió forintot kapunk a felkészülés finanszírozásához, ami 130 millió forint többlettámogatást jelent. Nyilvánvaló, hogy az idei költségvetésünk az olimpiával kapcsolatos többletfeladatok ismerete alapján készült. Vannak támogatóink, szponzoraink, még olyan is, amely kifejezetten az olimpiai felkészülés segítésében vállalt szerepet.
– Köszönöm a beszélgetést!