Talán erős az a kifejezés, hogy megtörtént az első lépés a vízilabda tömegsporttá tételéhez, mégis ez jutott eszünkbe, amikor értesültünk arról, hogy a szövetség beállt a hobbivízilabdázók mögé, országos bajnokságon indulhat bárki, akit csak a játék szépsége vonz.
A vlv története során többször foglalkozott azokkal a vízilabdarajongókkal, akik nem(csak) a lelátón, nézőként, szurkolóként élvezik a vízipólót, hanem a vízbe is beugranak, maguk is megpróbálkoznak a sportág művelésével – természetesen nem sportolói karrier megteremtése céljából, hanem a játék öröme miatt.
Éppen tíz esztendeje, hogy Varga Dániel(!) interjút készített a vlv számára az egyik legaktívabb hobbivízilabdázóval, aki Leányfalun, majd Szentendrén szervezte meg a “civilek” edzéseit. A cikk megjelenését követően országszerte elkezdtek szaporodni a játékot művelő kisközösségek, amelyek egymással is felvették a kapcsolatot, tornákat szerveztek, hogy egy kicsit a tétmérkőzések hangulatát is érezzék.
Most arról kaptunk hírt, hogy a hobbivízilabdázás új korszakba lép, hivatalos, az MVLSZ által kiírt országos bajnokság indul. Nem véletlen, hogy Varga Dani tíz évvel ezelőtti interjúpartnerét, Scheffler Tamást kérdeztük most is a részletekről. Az általa is alapított Waterpolo Brothers Sport Egyesület felel az MVLSZ égisze alatt zajló bajnokság lebonyolításáért. A civilben üzletembert arról kérdeztük, hogy mi történt ezen a területen az elmúlt tíz évben és mik az új bajnokságban való szereplés feltételei.
SCHEFFLER TAMÁS (Waterpolo Brothers Sport Egyesület) a vlv-nek:
– Az akkori vlv-cikket sokan olvasták, ötletet merítettek belőle, hiszen rengeteg ember szeretett volna “csak úgy” játszani, mindenfajta kötöttség, kötelezettség nélkül. Az elsők között Egerben alakult egy csapat, az egykor az Egri Vízműben játszó Denk Zoli és barátai felkarolták az ügyet, létrehozták az Alapítvány a Vízilabdasportért Egyesületet (AVL), egynapos tornákat szerveztek, ahol kifejezetten olyanok szerepelhettek, akik nem játszottak igazolt sportolóként klubban. Nyolc csapattal rendezték meg az első tornát, amely nagy sikert aratott.
A második ilyen tornára már tíz csapat jelentkezett, s aztán a következő nyolc évben ez jól működött, volt olyan esztendő, hogy négyszer-ötször is összejöttek egy-egy tornára a csapatok, amelyek a “hétköznapokban” főleg az esti órákban tartották edzéseiket, egymás között űzve az “örömjátékot”.
Aztán beütött a covid-járvány és egy csapásra véget vetett a hobbisportolási lehetőségeknek. Kiderült, hogy a megoldás a folytatásra az, hogy mindenkit versenysportolóként le kell igazolni (emlékeztetőül: a legszigorúbb tilalmak idején, amikor a kutyások is csak meghatározott távolságon belül sétáltathatták állatukat, a versenysportolók igazolás alapján járhattak az uszodába edzésekre – a szerk.). Ez persze az addigi rendszert ellehetetlenítette, hiszen leigazolt sportolók nem indulhattak a korábbi rendszer szerinti versenyeken. Szövetségi tagként viszont szerepelni kell valamilyen szintű bajnokságban. Ez például a mi számunkra a legalsó osztály, a Budapest bajnokság lett, de gyorsan kiderült, hogy ez a szint túl magas nekünk, a megoldás nem pontosan a mi szándékainknak megfelelő. Súlyos vereségek következtek, a csapatot fel kellett tölteni olyanokkal, akik korábban a sportág professzionális művelői voltak, a “hobbisták” visszaszorultak, a dolog a mi számunkra eltávolodott az eredeti céltól. Ezért kezdeményeztük a “tisztán hobbijátékot” lehetővé tevő versenysorozat létrehozását. Eddigre egyébként a hobbivízilabdások mezőnye két részre szakadt, ebből feszültségek is kialakultak, a huzavonába mind a részvevők, mind a szervezők belefáradtak.
Szeptember 2-án lesz egy utolsó AVL-torna, éppen tíz évvel az első ilyen rendezvény után, Egerben. Ennek a versenynek is szeretné átvenni a helyét a most meghirdetett bajnokság. Nagyon fontos, hogy az új versenysorozatot a Magyar Vízilabda Szövetség írja ki, a részvevők (ha egyesület képviseletében indulnak) a szövetség tagjai lehetnek, ami többek között azzal jár, hogy kedvezményesen bérelhetnek maguknak vízfelületet a Nemzeti Sportközpontokhoz tartozó uszodákban.
– Milyen feltételekkel lehet indulni az amatőrök versenysorozatán?
– Mi az “amatőr vízilabdázó” kifejezés helyett a “hobbivízilabdás” szót használjuk, éppen azért, mert a csapatokban olyanok játszhatnak, akik vagy nem szerepeltek 16 éves koruk után országos bajnokságban vagy pedig elmúltak 50 évesek (és ez esetben akár pólós múltjuk is lehet, de már nem tudják, vagy akarják felvenni a versenyt az egyéb bajnokságban szereplőkkel) – tehát itt azért az “amatőr” meghatározás nem biztos, hogy megáll.
A Hobbivízilabda Liga-versenykiírás fő pontjainak összegzésével így foglalható össze a versenysorozat valamennyi fontos részletszabálya:
– a bajnokság nyílt, a nevezési határidő: szeptember 15., de nevezésre a teljes szezon alatt lehetőség van a lebonyolítók jóváhagyása esetén,
– a nevezéshez nem szükséges sportegyesület, nem kell a résztvevőket leigazolni, akár egy baráti társaság is nevezhet legalább 6 játékossal, mivel a rövid játékidő miatt nincs feltétlenül szükség cserejátékosra,
– a nevezési díj csapatonként 80.000.- forint,
– a nevezést erre a két emilcímre kell elküldeni: info@hobbivizilabda.hu és versenyiroda@mvlsz.hu (A csapat nevét és a játékosok névsorát kell elküldeni, születési dátummal.),
– a játéktér hossza 18-22 méter, szélessége 12-16 méter. A kapu szélessége 3 méter, magassága a vízszinttől mért 90 cm. A labda mérete 5-ös,
– a mérkőzés 2×5 perc tiszta játékidőből áll (köztük kétperces szünettel). A játékidő csak indokolt esetben állítható meg (pl.: a labda messze elhagyja játékteret, büntetődobás, játékvezetői labda. stb.). Támadóidő nincs, de indokolt esetben – szándékos időhúzás – a játékvezető elveheti a labdabirtoklási jogot a támadó csapattól,
– egyszerre csapatonként hat játékos (öt mezőnyjátékos és egy kapus) lehet a vízben,
– döntetlen nincs, ilyen esetben három-három ötméterest dobnak a csapatok, s a győztes 2, a vesztes 1 pontot kap,
– kiállítás esetén az érintett játékosnak ki kell úsznia, de azonnal visszajöhet,
– a játékban való részvételhez érvényes sportorvosi igazolás mellett a háziorvostól kapott, sportolást engedélyező dokumentum is elegendő,
– bármilyen nemű vagy életkorú játékos szerepelhet, ha 16 éves kora után nem játszott országos bajnokságban vagy korábban szerepelt ugyan ott, de már betöltötte az 50. életévét.
– fontos megjegyezni, hogy a tervezett szabályok nincsenek kőbe vésve, a részvevők igényei, az észszerűség és a praktikum alapján rugalmasan változtathatóak, nyilván teljes körű egyeztetés után.
A lebonyolítási rend:
– havonta egy, összesen nyolc fordulós lebonyolítás, a tervek szerint egy helyszínen három csapat körmérkőzésével. (Ez azt jelenti, hogy egy-egy forduló akár hétköznap este, a házigazda eredetileg edzésre szolgáló idejében megrendezhető.) Minden csapat két-három alkalommal házigazda,
– a játékvezetőküldésről (és ennek költségéről) az MVLSZ gondoskodik, a rendezőknek orvosi felügyeletet kell biztosítani.
GÓR-NAGY MIKLÓS, az MVLSZ sportszakmai vezetője a vlv-nek:
– Nagyszerű, hogy a válogatottjaink mind felnőtt, mind utánpótlásszinten remekül szerepelnek. Az MVLSZ-nek az is feladata, hogy a szélesítse a sportág hátterét, bázisát. És bár egyes újságírói értékelések szerint a világ legnehezebben művelhető sportjáról van szó, meggyőződésünk, hogy a jelenleginél jóval szélesebb körben lehetne űzni hobbiszinten is. Tíz éve elindult egy remek folyamat és most ennek adunk új lendületet azzal, hogy a szövetség beáll a hobbivízilabdázók mögé, a versenykiírást is mi tesszük közzé. A sportág még népszerűbbé válását várjuk a hobbivízilabda-bajnokságtól és nagyon örülünk, hogy partnerek lehetünk a kezdeményezésben.
A vlv a kezdeményezés sorsát követi majd.