Fantasztikus este volt! Nagyszerű játékkal, teltház előtt győztük le Zágrábban a horvátokat és ezzel kijutottunk a Világkupa nyolcas döntőjére. Helyszíni tudósításunk folyamatosan bővül nyilatkozatokkal, gólokkal és fotókkal.
Világkupa-selejtezőtorna, Zágráb, 7. játéknap
Magyarország-Horvátország 13:10 (2:1, 5:4, 3:2, 3:3)
Zágráb, Mladost-uszoda, v.: Sztavridisz (görög), Putnikovics (szerb)
Magyarország: Lévai, Manhercz K. 3, Vigvári Vendel 1, Nagy Ádám 1, Német T., Jansik Sz. 1, Zalánki 7. Cs.: Molnár E., Angyal, Pohl, Vámos, Fekete G. Szövetségi kapitány: Varga Zsolt
Horvátország: Bijac, Biljaka, L. Fatovics 1, Bukics, J. Vrlics 1, Harkov, Basics 1. Cs.: Popadics (kapus), Zuvela 2, Krapics, R. Burics 2, Marinics Kragics 1, F. Lazics 2. Szövetségi kapitány: Ivica Tucak
Gól – emberelőnyből: 3/13, ill. 6/18
Gól – ötméteresből: 3/3, ill. –
Kipontozódott: Angyal (a harmadik negyedben), Harkov (a harmadik negyedben), Pohl (a negyedik negyedben), Fekete G. (a negyedik negyedben), Biljaka (a negyedik negyedben), R. Burics (a negyedik negyedben)
Piros lap: Kovács Róbert (a 4. negyedben)
Jansik Szilárd csapatkapitány visszatért, utolsó zágrábi meccsünkre Aranyi Mátét, Burián Gergelyt, a születésnapos Vismeg Zsombort és Vogel Somát nem nevezte a szövetségi kapitány.
EZ TÖRTÉNT A MÉRKŐZÉSEN (a vlv szöveges élő közvetítése)
A meccs MVP-je természetesen a hétgólos Zalánki Gergő lett.
A magyar csapat biztosította helyét a Világkupa szuperdöntőjében, ahol nyolc csapat szerepel, Los Angelesben, június 30. és július 2. között.
VLV-VIDEÓK (World Aquatics-stream):
1:0 – Zalánki első gólja, ötméteres
2:0 – Manhercz Krisztián első gólja
3:1 – Manhercz Krisztián második gólja, ötméteres
5:1 – Zalánki második gólja, ötméteres
7:5 – Franko Lazics első gólja
10:8 – R. Burics második gólja
13:10 – Manhercz Krisztián harmadik gólja
Jansik Szilárd érvénytelen gólja
VARGA ZSOLT a vlv-nek:
– Teljesen más arca volt ennek a mai mérkőzésnek, mint a tegnapinak. Ez után a meccs után, azt gondolom, hogy tegnap talán könnyedebben vettük az amerikaiakat, mint ahogy kellett volna, bár én abszolút azt gondoltam, előtte is meg most is, hogy az amerikai egy jó csapat, jól játszanak, egyre jobbak. De hogy ennyire gyorsan tudtunk váltani, ez egy fontos tényező és ezt is emeltem ki a játékosoknak: ez maga is egy gyakorlat. Kiderült, hogy fel képesek vagyunk felállni és profitálni fogunk nagy világversenyeken is, mert előfordulhat ott is egy rossz nap, ami után másnap fel kell állni és nyerni kell. Úgyhogy ennek a részének nagyon örülök. Szerintem önmagában véve is egy nagyon jó mérkőzés volt ez. Láttam egy-két olyan hibát, amit ki kell majd javítanunk, de amikorr feljöttek 10:10-re, tudtunk fordítani és a védekezés is stabil maradt. Marci kiváló teljesítményt nyújtott ma a kapuban, Zalesznak a góljai elöl nagyon kellettek ma ahhoz, hogy ez az eredmény megszülessen. Összességében a többieknek is dicséret ját, nyilván a védekezés és az egész beletett munka miatt, tehát ez egy csapatmunka volt ma is és egy nagy lépést tettünk előre ahhoz képest, ahonnan elindultu nk tegnap este.
– Nem volt itt egy kicsit erős bírói nyomás?
– Az a két elvett gól, igazából az a helyzet, hogy ezt nem tudjuk…
– Nem csak az, hanem a kontrák….
– Azt mondom, általában így szoktak fújni, az Eb-döntőben is így fújtak, ebben semmi meglepő nem volt. Egy olyan ítélet volt amikor eleve öt az ötben voltunk és kaptak egy fórt, még egy fórt. Az fájt, meg igazából a két elvett gól, mert szerintem azért az egyiknél kifejezetten úgy hallottam hogy a duda pillanatában történt a lövés. De kívülről úgy látszott, hogy mind a kettő gól volt, ez van. Így kellett ma nyerni. Igazából azt gondolom, hogy ez még nagyobb teljesítményre sarkallt minket. Az érzett igazságtalanságot jó irányba tudtuk fordítani, úgyhogy örülök ennek is.
– Átírod most a nyári programot?
– Nem kell átírnom semmit, mert kétféle verzió volt a fejemben, az egyik nyilván, hogy ha kavilfikáljuk magunkat, egy másik pedig arra az esetre, ha nem. Nyilván az is benne volt, hogy egy ilyen erős csoportból esetleg nem sikerül továbbjutni. Úgyhogy kétféle program volt a fejemben, ez is benne volt, hogy ha megyünk Amerikába, akkor hogyan folytatjuk a dolgokat
– Köszönöm szépen.
(Lejegyezte: Zsigmond Orsi)
IVICA TUCAK szövetségi kapitány a horvát szövetség honlapján:
– Elveszítettük a meccset, mert rosszul kezdtünk, főleg támadásban. Az első 10 emberelőnyönből mindössze három gólt tudtunk elérni. Sokat kockáztattunk, de felőkészítetlenül, puhányan próbáltuk megoldani a dolgokat, messze nem voltunk olyan kemények, mint ahogy azt vártam. Emellett a meccs során túl sok időt elvesztegettünk. Nem játszottuk azt, amit tudunk. A vasárnap, kipihenten érkezett Zalánki kivégzett minket.
JANSIK SZILÁRD csapatkapitány a vlv-nek:
– Jansik Szilárd csapatkapitánynak gratulálok! Kérek szépen egy meccsértékelést!
– Köszönjük szépen a gratulációt! Óriásit játszottunk, nagyon büszke vagyok a srácokra. Volt bőven mit törlesztenünk a horvátoknak, tavaly az Eb-döntőben megvertek minket, meg azért ott volt egy-két csúnya momentum, köpködtek minket a nézőtérről, öngyújtóval dobáltak, ezt nyilván az ember nem felejti el. Vissza akartunk vágni. És azt gondolom, ilyen mérkőzésekért érdemes vízilabdázni, teltház előtt játszottunk, mindenki ellenünk szurkolt. Ez személy szerint nekem erőt ad, mert ezt egyszerűen át kell konvertálni, ez ma sikerült az egész csapatnak, tudtunk belőle erőt meríteni.
A tegnapi meccsen nem segítettük a kapusokat, nem volt védekezés, nem voltak blokkok, nem volt normális visszaúszás. Ezt sajnos én kintről tudtam nézni, mivel az első mérkőzés után megsérültem, az egész tornán nem tudtam játszani. Ma hál’istennek sokkal jobb volt a nyakam, tudtam vállalni a játékot. És megbeszéltük, mindenki tegyen hozzá annyit, hogy blokkoljon egyet, az azt jelenti, hogy van 10-11 blokkunk, ami óriási dolog, óriási segítség a kapusnak és neki is megjön az önbizalma. Lévai Marci csodálatos volt ma, nagyon sokat védett és nyilván Zalesz hét gólja is lenyűgöző. De nem szabad senkit kiemelni, nagybetűs csapatként küzdöttünk, mindenki beletette a maximumot. Tényleg nagyon büszke vagyok a srácokra.
A tegnapi nagyon csúnya volt, de van ilyen. Mindenki szidott minket, mindenki nagyon mélyre húzott minket, tényleg mélyen is voltunk, de azt gondolom, nagybetűs csapatmunka volt, hogy 24 órán belül felálltunk a földről és meg tudtuk verni a regnáló Európa-bajnokot a saját hazájában.
– Amerika?
– Örülök, hogy kijutottunk, mert ez volt a célunk. Az, hogy ezt itt, a horvátok hazájában, a teltházuk előtt tudtuk megcsinálni, még nagyobb értéket ad az egésznek. Olyan dolgokat véltem felfedezni, mint az Eb-n, hogy minden egyes gól után, minden egyes blokk után, minden egyes védés után felrobbant a kispad, örültünk egymásnak, éltettük egymást! Végig ez kísért minket az egész mérkőzésen.
Megbeszéltük, arra számítottunk, hogy húsz hátrányt fogunk kapni – fel lehet nézni a táblára, azt hiszem tizenkilenc vagy húsz -, de nem baj, lőjenek emberelőnyből gólt! Az amerikaiak lőttek 7-8 akciógolt, ezt kivesszük, nem lőhetnek nekünk akciógólt. És nem veszíthetünk egy az egy elleni párbajt. Ezeket ma megoldottuk. Lőjenek be húsz fórból ötöt, és akkor végig hátrányban leszünk, de nem baj, mert mi is fogunk kapni tíz-tizenötöt. És belőttük őket, hál’istennek.
Most nagyon boldog vagyok. Rettenetesen elfáradtam, nem tudtam rendesen edzeni körülbelül négy-öt napja, ma reggel mozogtam negyvenöt percet. De nagyon örülök, hogy itt tudtam lenni a csapattal, hozzá tudtam tenni, segíteni tudtam a társaimat.
(Lejegyezte: Ötvös Csilla)
ZALÁNKI GERGŐ a vlv-nek:
– Gratulálok, Zalesz! Érdemes volt kijönni.
– Igen! 🙂
– Mesélj egy kicsit a meccsről!
– Tegnap talán egy kicsit hullámvölgybe kerültünk, úgy gondolom. Szerintem az volt a legnagyobb baj, hogy lebecsültük az amerikai csapatot, ismét – remélem, ebből most már tanulunk.
Most a horvátok ellen úgy álltunk bele, ahogy szerintem azt egy tétmérkőzésen kell, úgyhogy ez meg is hozta az eredményt. Mindenki csinálta a dolgát, hátul Marci nagyon jól védett, elöl jöttek a gólok. Ilyen hozzáállással bárkit le tudunk győzni, de ahogy látjuk, ha fejben kicsit is gyengébben vagy zavartan állunk fel, akkor bárkitől ki tudunk kapni, akár 7-8 góllal is.
– Érezted a sérülést vagy teljesen meggyógyultál?
– Kicsit éreztem, de elég sokat foglalkoztam vele a héten, úgyhogy ez most így egész jó volt. Éreztem, de most már nem fájt annyira.
(Lejegyezte: Ötvös Csilla)
MARKO ZUVELA a horvát szövetség honlapján:
– Nem kezdtük jól a meccset, alig indult el és máris máris 5:1-es hátrányban voltunk. Ismét nagy erkölcsi tartásunk volt, hiszen 10:10-re egyenlítettünk, de aztán… Elég volt egy kis dekoncentráció vagy fáradtság, s hiába fordítottunk rengeteg energiát, hogy visszajöjjünk, egy-két, túl könnyen kapott gól végleg eldöntötte a meccset.
LÉVAI MÁRTON a vlv-nek:
– Gratulálok, óriási volt, mindenki dicsért is téged, meg hát lehet mondani, hogy meglehetősen jól védtél.
– Nagyon szépen köszönöm. Gondolom az előttem nyilatkozók is elmondták, hogy azért a tegnapi fiaskó után mindenképpen bennünk volt a bizonyítási vágy. Úgy gondolom, hogy sikerült rendet rakni a fejekben. Talán így utólag majd ez is egy tanulsága lesz ennek a Világkupa-selejtezőnek, hogy hogy lehet ilyen kudarc után, mint a tegnapi, USA elleni vereség, így felállni és így játszani. Úgy gondolom, hogy megugrotta a csapat ezt a szintet és sikerült jó játékkal megverni itthon a horvát csapatot.
– Nem akarok vájkálni a tegnapi helyzetben, de hogy lehet ekkora különbség? Lélektanilag is, mentálisan, fizikailag nem mondom, de ilyen óriási különbség vagy most megszeppentek tőletek a horvátok?
– Nem gondolom. Tegnap szerintem az elején valahogy nagyon bejött minden az amerikaiaknak, nekünk pedig nem és talán a támadásban az a gól nélküliség, ami ugye nem nagyon jellemzi a magyar vízilabdát, hátul pedig a könynen kapott akciógólok elvették az önbizalmat. És ez a spirál vitte le a csapatot, aztán pedig elbizonytalanodtunk, de a mai meccs is mutatja, hogy a stabil védekezés alapja lehet a magabiztosságnak és a győzelemnek.
– Köszönöm szépen.
(Lejegyezte: Zsigmond Orsi)
MANHERCZ KRISZTIÁN a vlv-nek:
– Az elsődleges célunk az volt, hogy a tegnapi mérkőzést értelmet kapjon, a saját egónkat, ugye, a magyar vízilabda renoméját helyreállítsuk, visszataláljunk arra az útra amit képviselünk és nagy akarattal, jó védekezéssel tudjunk játszani. Azt gondolom, hogy ez sikerült. Elég hektikus mérkőzés volt. Gondolom azért nagyon sok esetben elleszélben is játszottunk, de megvoltak azok a blokkok, védések amik eyg yilyen rangadóhoz szükségesek.
– Milyenek voltak a horvátok? Erre számítottatok vagy mást játszottak?
– Számomra olyanok voltak, mint amilyenre számítottunk. Nyilván azt gondoltuk, hogy hazai pályán egy nagyon fontos mérkőzés, az a számukra is, nekik csak a győzelem volt elfogadható ilyen sok ember előtt. Erre is készültünk, szerencsére így is lett, örülök, hogy jól tudtunk reagálni a dolgokra.
– Gondolom, jobb lenne ezt a formát általánossá, megszokottá tenni, mint a tegnapit. Tudjátok ezt irányítani?
– Ennek a tornának az a sajátossága, hogy a klubszezon kellős közepén volt hét nap alatt öt mérkőzés, egy “hagyományos” világversenyen sokkal élesebb mindenki. Erre törekszünk mi is, persze ezen a mérkőzésen is nagyon sok hibánk volt, mind elöl, hátul. De ezen a küzdésen és ezen az akaraton és ezen a minőségen tudjunk javítani még.
– Köszönöm szépen Manó. Jó utat nektek.
(Lejegyezte: Zsigmond Orsi)
VIGVÁRI VENDEL a vlv-nek:
– Nagyon boldog vagyok, nagyon örülök, hogy nyertünk – sok szempontból. Elsősorban jó volt felállni a tegnapi nagyon rossz eredményből, szerintem nagyon-nagy dolog, hogy ilyen erőt tudtunk képviselni ma és teltház előtt, nem is feltétlenül minket segítő bírók mellett meg tudtunk verni egy teljes kerettel felálló horvát csapatot. Amiatt is nagyon boldog vagyok, hogy azért valahol visszavágtunk az Európa-bajnoki döntőért, az is egy tüske volt bennünk, ami miatt járt nekik egy vereség.
Amikor a legutóbb beszéltünk, búslakodva mondtam, hogy a meccs végén sajnos volt egy rossz passzom, most viszont örülök annak is, hogy hasonló szituációban belőttem, abból újra el tudtunk menni egy góllal és már nem engedtük ki a kezünkből a mérkőzést.
Nagyon örülök, hogy ezt a hét napot így zártuk, mert azt beszéltük a csapattal, hogy baromira nem mindegy, hogyan megyünk haza. Két vereséggel hazamenni nagyon-nagyon rossz érzés és nagyon demoralizáló, ugyanakkor bármennyire is nagyon rossz mérkőzés volt a tegnapi, ha ma a házigazdát megverjük és kijutunk a szuperdöntőre, akkor az mégiscsak valamilyen elégtétel, abból lehet építkezni és egyfajta önbizalmat ad a későbbiekre is.
(Lejegyezte: Ötvös Csilla)
ANGYAL DÁNIEL a vlv-nek:
– A tegnapi nap után mélyről indultunk, de már az első pillanattól kezdve látszott, hogy nagyon szeretnénk bebizonyítani, hogy a tegnap tényleg csak egy rossz napunk volt, és azért annál jóval jobb játékosok vagyunk. Ez sikerült is. Ma nagyon extrát játszottunk, amennyire rossz napunk volt tegnap, ma annyira jó. Itt Horvátországban, Zágrábban, úgy, hogy a horvátok nagyon készültek erre a meccsre, mi olyan játékot tudtunk “letenni az asztalra”, hogy mind a tizenhárom játékos jól játszott. Ez önmagában is ritkaság. Gratulálok a csapatnak, mert jobb így hazamenni, meg aztán…, majd Amerikába is jobb lesz így menni.
– Mennyit lök ez rajtatok? Itt most eredményről nem nagyon beszéltünk, meg felkészülési torna, de azért mégis a világ legjobb csapatai közül volt itt néhány.
– Igazából ez volt az első komoly rangadónk, amit megnyertünk idén, ez kellett már ennek a csapatnak, meg kelleni is fognak ilyen mérkőzések. Az kevés, hogy jó meccseket játszunk az olasz, a horvát vagy a spanyol csapattal, kellenek a sikerélmények is, amik mindig összekovácsolják a csapatot, mindig adnak egy plusz löketet.
– Amerika?
– Az messzebb van, addig még vannak komoly klubesemények, most ezekre koncentrálunk, ha visszamegyünk. Aztán szeretnénk majd Amerikában is tovább lépkedni, ez a csapat nagyon éhes a sikerre, és nagyon motivált. Ahol elindulunk, ott mi teljes erőbedobással és maximális győzni akarással megyünk a vízbe.
(Lejegyezte: Ötvös Csilla)
A nap másik mérkőzésén:
Olaszország-USA 16:10 (1:1, 4:2, 4:1, 7:6)
G.: E. Di Somma 5, Ferrero, Marziali, Renzuto Iodice 2-2, Di Fulvio, N. Presciutti, Echenique, Bruni, Dolce, ill. Hallock 3, Abramson 2, Daube, Kupido, C. Dodd, Stevenson, Ehrhardt
A torna végeredménye:
1. Olaszország 15,
2. USA 9,
3. Magyarország 9,
4. Horvátország 9,
5. Japán 3,
6. Franciaország 0 pont