Csütörtökön megtartotta a vb-re utazás előtti utolsó edzését a magyar válogatott. Az estét mindenki családtagjaival tölthette, korán reggel Ferihegyen találkoznak az utazók. Fekete Gergőt faggattuk az edzés után.
Konditeremben kezdték a napot a fiúk, majd az átlagosnál hosszabb vizes edzés következett. Ennek első szakaszában különböző “nehezítő elemekkel” tarkított úszás volt napirenden, előre bemondott számokat kellett produkálni mind a teljesített időeredményt, mind pedig a közben elért pulzusszintet illetően.
A szokásos labdás bemelegítés, passzolgatás után Varga Zsolt beiktatott egy kis játékot. Kiszorító következett, amiről már írtunk ezeken a hasábokon. A felhívás úgy szólt: öregek és fiatalok! Na most, két játékos is feltette a kérdést: ő vajon melyik csapathoz menjen…? (Neveket nem írunk.)
És hogy ne legyen lagymatag a játék, a szövetségi kapitány úgy rendelkezett, hogy a vesztes fél fizeti a győztesek pénteki reggelijét a Ferihegyi repülőtéren. Még az is elhangzott a “meghatározásban”, hogy rántotta és kávé kell, legyen a menü…
A fiatalok közül többen morgolódtak, merthogy az ő csapatukban három olyan játékos szerepelt (Gyapjas Viktor, Molnár Erik és Burián Gergely), akik nem tagjai az utazó csapatnak, így legnagyobb sajnálatukra pénteken reggel nem lehetnek vendéglátók.
Mindezek után – talán mondani sem kell – az öregek simán nyertek (pedig Varga Dumi csak nézte őket, fülgyulladása miatt ezen a napon csak keveset volt vízben).
A hangulat mindazonáltal jó volt, és már a közelgő utazás izgalma is benne volt a levegőben. A fiúk érzékeny búcsút vettek az erőnléti edzőtől, Pozsonyi Zsolttól, akinek a pacsi mellé mindenkihez volt egy-egy biztató szava és Ivicsics-Dienes Viktória gyógytornásztól, akit különben nem kell majd sokáig nélkülözniük, a szakember ugyanis egy nappal később utazik a csapat után.
VLV-VIDEÓ:
(A videónyilatkozat leírt változata:)
– Fekete Gergőt köszöntöm, szervusz, Gergő! Véget ért a hazai felkészülés, hogy értékeled az elmúlt napokat, heteket és mire számítasz az utazás után?
– Üdvözlöm a nézőket és üdvözöllek téged is. Az én felkészülésem erre a világbajnokságra kicsit másként alakult, beteg lettem az Európa-bajnokság végén és nem utaztam ki Barcelonába a fiúkkal, itthon készültem, inkább alapozós jellegű edzésmunkát végeztem, több úszás volt és lábtempó. Ezen a héten tudtam csatlakozni a többiekhez, bekapcsolódni a taktikai munkába, viszont nagyrészt ugyanezt a taktikát csináltuk a fiatalabb csapattal is, így nem éreztem, hogy ebből a szempontból lemaradtam volna.
– Visszanyerted már az erődet vagy még kell néhány nap?
– Ez a pár nap még jót fog tenni, de egyre jobb, napról napra.
– Mit vársz a tornától? Van-e valamilyen személyes célod?
– Úgy gondolom, alapvető cél, hogy a négybe bejussunk – de mindenki úgy utazik, hogy megvédjük a világbajnoki címünket.
– Feltehetően az olaszokkal vívjátok majd a csoportdöntőt, arra a bizonyos meccsre hogy emlékszel vissza…?
– Minden meccs egy új történet, nem foglalkozom azzal a meccsel, arra gondolok, hogy miket kell ellenük csinálni. Fontos, hogy kevés gólon tartsuk őket, ne nagyon tudjanak élni a lefordulással, ami nekik nagy erősségük. Igazából felesleges az előző meccsekre gondolni, mert az más csapat volt, lehet, hogy lenéztek minket. Ez egy új történet lesz.
– A tietek is egy teljesen más csapat a zágrábihoz képest. Hogy látod, erősebb? Mennyivel lesz erősebb, a rutin mennyit számít ilyenkor?
– Azért ez egy nagyon rutinos csapat és ez rengeteget fog számítani. Fizikálisan nagyon jó állapotban vannak a fiúk, nagyon erősek, úgy gondolom, hogy ez egy sokkal stabilabb csapat lesz.
– Hát…, jó utat kívánok, kint találkozunk!
– Köszönöm szépen.
Fotóink a Camera Kft. Canon RF 100-300 mm / 2.8. L IS USM teleobjektívjével készültek.