Magyarország megnyerte a vízilabda Európa-bajnokságok történetének első öt versenyét, 1926 és 1938 között. A hatodikon viszont esélye sem volt, egy döntetlennel és egy vereséggel nem jutott tovább a csoportjából, s végül a 4. helyen végzett. (A tornát Olaszország nyerte Svédország és Belgium előtt.) Ez volt az 1947-es “montecarlói katasztrófa”. Forrásunk most is az Arcanum Újságok.
Sokak szerint minden idők legnagyobb magyar vízilabda-játékosa Németh (Jamesz) János volt. Az újpesti “proligyereknek” akadtak beilleszkedési gondjai, nem nagyon volt jóban Komjádi Béla szövetségi kapitánnyal sem, aki sokáig nem kedvelte – mondjuk ritkaság volt már akkor is, hogy vezető és játékos egyformán elküldi egymást melegebb éghajlatra. Berobbanását a sportág nemzetközi életébe dokumentálta egy prágai magyar nyelvű(!) lap. Elsődleges forrásunk most is az Arcanum Újságok.
Rendkívül érdekes cikket találtunk – 1948-ból. A szerző minden idők egyik legjobb magyar vízilabdázója, Németh János. Az értekezés tárgya: mi a szerepe a gyorsaságnak a vízilabdázásban. A Testkultúra című lapban megjelent írást “egy az egyben” közöljük. Forrásunk ezúttal is az Arcanum (adt.arcanum.hu) kincset érő adatbázisa volt.