Ismét van munkája Vad Lajosnak, aki a Vasas “kisiklásai” miatt kényszerült szezon közben felállni a piros-kékek kispadjáról.
VAD LAJOS a vlv-nek:
– Mihók Attila hívott telefonon, még aznap leültünk és nagyon gyorsan megállapodtunk, a dunaújvárosi női csapat melletti szakmai munkában fogok segédkezni.
– Mi a tisztséged?
– Nem is tudom, mi az elnevezés, szakmai ügyekben igyekszem segítséget nyújtani, elemzésekben. Kíváncsiak a meglátásaimra, észrevételeimre. “Több szem többet lát” alapon olyasmikre kell figyelnem, amik nüanszoknak tűnnek és az ő figyelmüket eddig talán elkerülték, találtam is már ilyen elemeket. Nem másodedző leszek, de Mihók Attila kérésére a kispadra is leülök majd. Megmondom őszintén, nekem kihívás ez, egy más dimenzió, a vízilabdasportnak egy másik oldala.
Egyelőre három hónapra állapodtunk meg.
– Hogy lesz, ott tartózkodsz a csapat mellett végig?
– Nem. Természetesen a mérkőzéseken jelen leszek, ezen kivül az edzések egy részén. Ha kell, napokig folyamatosan ott tudok lenni, kaptam egy kis garzont, de a távolság olyan csekély, hogy az ingázás sem okoz gondot, őszintén szólva – kis túlzással – rövidebb idő alatt érek le a dél-pesti otthonomból Dunaújvárosba, mint ha mondjuk a Komjádiba kellene utaznom…
– A női vízilabdával eddig nem volt kapcsolatod…
– Készülök is külön ilyen szempontból is, lelkiismeretesen fogom végezni azt, amire megkértek, mindent megteszek azért, hogy a Dunaújváros női csapata a lehető legjobban szerepeljen.
– Hogy telt az elmúlt néhány hónapod?
– Kicsit rendbe tettem a háztartást, elvégeztem a korábban elmaradt munkákat, pihentem, több időt töltöttem a családdal, idős szüleimmel – feltöltődtem.
– Sok sikert kívánok az új feladatokhoz!
MIHÓK ATTILA (Dunaújvárosi Főiskola Vízilabda Egyesület) vezetőedző a vlv-nek:
– Mi Dunaújvárosban elkötelezettek vagyunk a minőségi munka iránt. Az elmúlt években Sike Józsival dolgoztunk együtt, de ő Egerben kapott lehetőséget, ahova hazatért, részben családi okokból. Egy hely tehát megüresedett a szakmai stábban, amit megfelelő jelölt hiányában eddig nem töltöttünk be. Azzal, hogy Lajos munkája megszűnt a Vasasnál, egy szerintem nagyon értékes szakember került picit a perifériára. Én már akkor gondoltam arra, hogy az ő tudásának hasznát tudnánk venni. Az év fordulójával érkezett el az idő a kapcsolatfelvételre, ami nagy örömömre eredménnyel járt és remélem, biztos vagyok benne, hogy a közös munta mindkét fél számára nagyon gyümölcsöző lesz. Biztos, hogy fogunk tudni egymásnak új dolgokat mondani.
Azt hiszem, kollégám, Fülöp Tibor nevében is mondhatom: itt Dunaújvárosban nagyon nyitottak vagyunk mindenre, ami új, ami más, mint amit mi gondolunk a vízilabdáról és Lajos személyében egy nagyon prominens edzőkollégát üdvözölhetünk, akinek biztosan lesz sok érdemi észrevétele. Mi ezt szívesen fogadjuk, szeretettel várjuk és igyekszünk hasznosítani, beépíteni a munkánkba azt, amit tőle hallunk.