Szép csendben edzőváltás zajlott le Szentesen az elmúlt év végén. Az OB1-es alapszakaszban nulla ponttal álló csapat a legutóbbi bajnoki fordulóban megszerezte első győzelmét – már Komlósi Péter irányításával. A vezetőedzőt a változás részleteiről, első tapasztalatairól és terveiről kérdeztük.
KOMLÓSI PÉTER (METALCOM Szentes) vezetőedző a vlv-nek:
– November végén keresett meg a szentesi klub új elnöke, megkérdezte, hogy vállalnék-e szerepet a klubnál, szüksége lenne rám vezetőedzőként. Egy hét gondolkodási időt kértem és ezalatt lejártam a csapat edzéseire. Felmértem a helyzetet más téren is, megnéztem például, hogy mikor lesznek a fontosabb meccseink. Már a második napon úgy láttam, hogy ezt a csapatot “el lehet vállalni”, mert szerkezetileg jól összerakták, minden poszton van két bevethető játékos. Talán csak egy kis frissítésre, új lendületre, másfajta hozzáállásra van szükség, hogy elkerüljenek a 0 pontos állapotból és a szezon végére biztosítsák a bennmaradást.
A csapat bajban volt, ilyenkor, szezon közben nem egyszerű szakembert találni, én ráértem. Szentesen élek, sok ember megkeresett a városból (Vörös Viktor és Somogyi Balázs is, külön-külön), mindenhonnan az jött vissza, hogy örülnének, ha elvállalnám a feladatot.
– Ha jól tudom, a szezon végéig szól a megbízás.
– Én kértem ezt. Most van egy vészhelyzet, bent kell maradni, mégpedig stabilan, nem csak osztályozó segítségével. Olyan csapattá kell fejlődni, amelyik a következő évben magasabb cél elérésére is képes, így aztán igazolni is tud játékosokat.
Én egyébként vízilabdázóként is mindig egy évet írtam alá. Azt szeretem, ha úgy megy minden, ahogy szeretném és a szívem is benne van abban a munkában, amit végzek. Ehhez kell a környezet, az, hogy jól érezzem magam. Itt a szentesi klubnál most egy új éra kezdődött, láttam a srácokat, szívesen vállalok velük sorsközösséget, bízom abban, hogy sikeresen tudjuk teljesíteni ezt a fél szezont – utána pedig majd meglátjuk.
– Mit láttál, milyen a csapat, mire lehet képes?
– Őrült nagy hiányosságok vannak, de csupa olyan dolog, ami javítható. Helyezkedések, egyénileg és csapatként, taktikai feladatok. Az edzésrendszeremet, amit hozok, folyamatosan fejlesztettem az évek során. A lábtempó, a mozgások dinamikája, a gondolkodás – úgy látom, hogy ha a játékosok jó fizikai állapotban vannak és egészségesek, akkor képesek megvalósítani mindazt, amire szükség van. Természetesen ehhez idő kell. Gyorsan megy a változás, de még nem szilárdultak meg a dolgok. Másfél hónap alatt eddig tudtunk eljutni. Ezért volt neccses a KSI elleni első idei bajnoki, hiszen már mindenki tudta, hogy mit szeretnénk játszani, de hogy ebből mennyit tudunk megvalósítani, az ilyen rövid idő után még nagyban függ a pillanatnyi formától, a koncentráció adott szintjétől. Sikerült győzni a KSI ellen, s el kell ismernem, sokat számított, hogy “jó dramaturgiája” volt a meccsnek, hiszen végig mi vezettünk, volt, hogy három-négy góllal is. Így könnyebben ment a koncentráció fenntartása, mint ha folyamatosan futnunk kellett volna az eredmény után.
Friss még ez a közös munka, azt szuggeráltam meccs előtt a játékosokba, hogy végig figyeljenek, ne kezdjenek el kapkodni, az eredménytől függetlenül játsszák azt, amit megbeszéltünk, amit nap mint nap gyakorolunk. Voltak hibák, de a lelkesedés, a mentalitás végig rendben volt. Nem estünk szét. Fontos volt, hogy legyen végre meg az első győzelem, de még idő kell, hogy összeálljunk.
– Hol végezhettek, ha sikerül minden?
– Az alapvető célunk a biztos bennmaradás. Mindenki látja, hogy elég hektikusak az eredmények, a Miskolc 10:10-et játszik a Szőnyi úton, a KSI szinte végig vezet a Miskolc ellen, pontot rabol idegenben attól a Szegedtől, amely épphogy kikap Egerben…
Nekünk az alsóház elején kellene végeznünk és a középcsapatok ellen bravúrpontokat szerezni. De hát, ez nem lesz egyszerű, erősek az OB1-es csapatok. Nem akarok vérmes célokat meghatározni, a srácoknak is azt mondtam, hogy egyelőre magunkkal foglalkozzunk, menjen biztosan, készségszinten az, amit folyamatosan gyakorlunk. Egy alap taktikai bázisról van szó, nincs benne semmilyen flikk-flakk, újítás, csak ami a vízilabda filozófiájához hozzá tartozik. Ha ez már jól működik, akkor ki lehet majd találni nagy truvájokat, de egyelőre nem itt tartunk.
– A játékosok hogy fogadtak?
– Nagyon jól! Rögtön megelőlegezték a bizalmat. Látták, hogy hogy dolgozom, nagy energiával, lendületesen, az edzéseken nincs üresjárat, még váltásnál sem, előre kikészítek minden eszközt. Látják, hogy benne vagyok, agyalok, minden hét elején elküldöm nekik a várható edzéstematikát – nem a cizellált edzésprogramot, hanem azt, hogy melyik nap mire lehet nagyjából számítani. Ez újítás, eddig nem csináltam a csapataimnál – kedvezően fogadták. Próbálok edzőmeccseket leszervezni, beszélgetünk, elemzünk, mentális dolgokról is szó esik. Amit a harmincéves pályám során magamba szívtam, azt próbálom nekik nap mint nap átadni. Egyelőre úgy látom, hogy mindenki élvezi a közös munkát.
– Ezekben az időkben muszáj megkérdezni: uszodagondotok nincs?
– Szerencsére nincs. Termálvízzel fűtik az uszodát és úgy tudom, napelemrendszer is működik, még ha nem is fedezi teljesen a fogyasztást.
– Köszönöm a beszélgetést és sikeres munkát kívánok!
Fotók: Szentesi Vízilabda Klub