Elérkezett az elődöntőkhöz a görög bajnokság – a bajnokesélyes Olympiakosz magyar idegenlégiósát, Vámos Mártont a szezon eddigi részének értékelésére kértük.
Utolsó szakaszánál tart a görög bajnokság, kialakult az elődöntők mezőnye. Mint ismeretes, a versenysorozatnak hosszú idő óta először magyar szereplője is van, Vámos Márton az Olympiakoszt erősíti. Mielőtt átadjuk neki a szót, ismertetjük a görög bajnokság szisztémáját és az eddig történteket.
Görögországban a szezonkezdetkor a részvevő 16 csapatot két nyolcas csoportba osztották be, méghozzá úgy, hogy a két csoport nagyjából egyforma erősségű legyen. Mindkét oldalról az első négy helyezett folytatta tovább a felsőházban, s már csak azokkal játszottak a csapatok, akikkel az első körben nem találkoztak. A rájátszásban az első a nyolcadikkal, a második a hetedikkel játszik egyenes kieséses rendszerben, majd az elődöntő és a döntő következik. A negyeddöntő és az elődöntő az egyik fél második győzelméig tart, a bajnoki címhez háromszor kell nyerni.
Az Olympiakosz egy kivételével az összes eddigi meccsét megnyerte, legnagyobb riválisával, a Vouliagmenivel döntetlenezett, de második találkozásukkor már simán, 15:8-ra nyert. A negyeddöntőt két meccsből abszolválták, a Panatinaikoszt előbb 17:5-re, majd 17:4-re verték, Vámos Marci a két meccsen összesen hétszer talált a kapuba. A döntőbe jutásért a Panioniosz következik, de majd csak az ortodox húsvéti ünnep után.
Az Olympiakosz egyébként már megszerezte első trófeáját magyar balkezesével (Görög Kupa), a BL-főtábla A csoportjában pedig biztosította helyét a belgrádi BL nyolcas döntőben, ami tavaly meglepetésre nem sikerült a klubnak.
VÁMOS MÁRTON (Olympiakosz) a vlv-nek:
– Azt lehet mondani, hogy tényleg kiemelkedünk a bajnokság mezőnyéből, noha ezeken a meccseken csak két idegenlégiós játszhat. (Marcin kívül külföldi még a csapatban a horvát Marco Bijac és Andro Buslje, valamint az utolsó szezonját teljesítő szerb Filip Filipovics – a szerk.) A bajnokság első időszakában még akadozott a gépezet, nem játszottunk jól, nem volt meg az összhang a csapatban.
A Barceloneta-meccs után leültünk a vezetők nélkül átbeszélni a dolgokat és ennek hatására sokakban megváltozott a hozzáállás, a játékunk is elkezdett működni. Mindenki sokkal fegyelmezettebben, motiváltabban küzd azóta. Ennek köszönhetően egy gyakorlatilag tét nélküli meccsen vertük héttel a Vouliagmenit. A döntő azért biztosan más lesz, bár a többiek azt mondják, hogy tavaly egyáltalán nem volt meg a csapategység és így is simán, 3:0-ra nyerték meg a döntőt a Vouliagmeni ellen. A riválisunk kerete azóta jobb lett, de úgy gondolom, hogy ha mi jól játszunk, akkor ezt a döntőt is megnyerjük 3:0-ra – csak rajtunk múlik.
– Azért ti “igazi” ellenfelekkel majd a BL nyolcas döntőjében fogtok találkozni… Hogy értékeled az eddigi főtáblás szerepléseteket?
– Felemás… A kezdés szuper volt, megvertük a Reccót itthon, aztán jött két vereség a Barcelonetától és egy döntetlen a Radnicski ellen. Látszott, hogy új az edzőnk, sok volt a meg nem értés, lehet azt mondani, hogy a minimumot értük el eddig. Valljuk meg őszintén, a sorozat kezdése előtt biztosra lehetett venni, hogy a Barceloneta, a Pro Recco és az Olympiakosz foglalja majd el az első három helyet ebben a csoportban. A legvégén kell jól, egységesen játszani, biztosan nem lesz könnyű, mert csupa jó ellenfél vár ott ránk.
– Hogy érzed magad, hogy sikerült a beilleszkedés?
– Az eleje nehéz volt, nehezebb, mint vártam, márciusban, amikor a válogatotthoz hazatértem, sokat beszélgettem Zsolttal (Varga Zsolt szövetségi kapitánnyal – a szerk.) és másokkal is, olyan impulzusokat kaptam, amelyek segítségével sikerült visszatalálnom a korábbi önmagamhoz, ahhoz, hogy magabiztos legyek és jól menjen a játék. Ez meg is mutatkozik a mérkőzéseken, edzéseken, megvan az önbizalmam, s nem zavar az sem, hogy a többiek sokat várnak tőlem, erősen számítanak rám. Jól megy a játék, jól is érzem magam. Szép lassan itt is javul már az idő, sokat számít a környezet, az, hogy süt a nap, itt van a tengerpart, bármikor lemehetek.
Ami a szakmai szempontokat illeti: úgy érzem, már most elmondhatom, hogy sikerült fejlődnöm, ez fontos, az ember jórészt ezért vállalja az idegenlégióskodást.
Fotók: Olympiakos SFP Official
Volt egy különleges jelenete Vámos Márton eddigi görögországi szereplésének. A Vouliagmeni elleni bajnoki meccs (15:8) utolsó negyedében a kapusukat kiállították, mezőnyjátékosként ő állt a kapuba…
VÁMOS MÁRTON (Olympiakosz) a vlv-nek:
– Én annak idején kapusként kezdtem, jó érzékem volt a védéshez, de mivel balkezes vagyok, kivittek a mezőnybe. Most úgy éreztem, eljött az én időm… 🙂 Emberhátrányban voltunk, s a támadás végén kapásoldalról rálőtték, én meg kivédtem. De ugye, külön nehézség volt, hogy mezőnyjátékosként csak az egyik kezemet emelhettem fel. Úgyhogy a bal karommal valahogy átnyúltam a fejem fölött a másik oldalra és úgy pattant ki a kezemről a labda a kapu fölé. Először szögletet ítéltek, úgy kellett reklamálni, hogy játékos blokkjáról nincs szöglet…
VLV-VIDEÓ (forrás: Olympiacos SFP):
Vámos Márton-védés(!) a görög bajnokságban (Olympiakosz-Vouliagmeni)