Nagyszerű játékkal a meccs végére magabiztos győzelmet aratott a magyar válogatott a világbajnok, olimpiai ezüstérmes horvát válogatott otthonában. Részletek, nyilatkozatok, a meccs összes gólja, fotók helyszíni tudósításunkban:
Hivatalos, barátságos mérkőzés:
Horvátország, Magyarország 10:14 (4:3, 2:4, 1:4, 3:3)
Zágráb, Mladost uszoda, v.: Gavrilovics, Bura (mindkettő horvát)
Horvátország: Popadics, Krzics, Pavlics, Marinics Kragics, Herceg 1, Zuvela 3, Harkov 2, Cs.: Burics 1, Lazics 1, Basics, Pejkovics, Toncsinics 2, Susic. Szövetségi kapitány: Ivica Tucak
Magyarország: Csoma Kristóf, Vigvári Vendel 3, Manhercz K. 4, Angyal 1, Kovács P., Tátrai D., Burián 2, Cs.: Bedő, Molnár E., Nagy Ádám 1, Ekler Zs. 3, Nagy Ákos, Varga Vince. Szövetségi kapitány: Varga Zsolt
Gól – emberelőnyből: 6/20, ill. 3/7
Gól – ötméteresből: 1/1, ill. 2/2
Kipontozódott: Nagy Ákos (a negyedik negyedben), Molnár E. (a negyedik negyedben), Nagy Ádám (a negyedik negyedben)
EZ TÖRTÉNT A MÉRKŐZÉSEN – a VLV SZÖVEGES ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE
VLV-VIDEÓK:
Köszönjük a képanyagot a horvát szövetségnek, Marko Eraknak.
2:2 – Ekler Zsombor első gólja
4:3 – Manhecz Krisztián első gólja, ötméteres
4:4 – Vigvári Vendel első gólja, ötméteres
6:5 – Harkov második gólja, ötméteres
6:6 – Ekler Zsombor második gólja
6:7 – Vigvári Vendel második gólja
7:8 – Manhercz Krisztián második gólja
7:9 – Ekler Zsombor harmadik gólja
7:10 – Manhercz Krisztián harmadik gólja
10:12 – Toncsinics második gólja
10:13 – Vigvári Vendel harmadik gólja
10:14 – Manhercz Krisztián negyedik gólja
A meccs legszebb gólja:
VLV-VIDEÓK:
A videóinterjú leírt változata:
– Varga Zsoltnak gratulálok egy győztes meccs után. Négy góllal győztétek a Horvátországot, és valahogy még talán az eredménynél is többet mond az, hogy nagy különbség volt a két csapat között. Te is így láttad?
– Köszönöm szépen, sok szeretettel köszöntök mindenkit. Azt gondolom, hogy az első két negyed azért szoros volt, akkor ők vezettek.
Gratulálok a csapatomnak, nagyon jól játszottunk. Nem mondom, hogy hiba nélkül, mert nyilván vannak benne hibák. Hogy ne lennének. De óriási lendülettel, óriási akarással, és azt a fegyvert, amit szeretem volna, hogy tudjunk gyakorolni, élesíteni, azt jól csináltuk. Tehát jól csináltuk a második két negyedben a nagy lendületet, az iramot, a lefordulásokat.
Mindezek mellett elég stabil maradt a védekezés, a hátrányok jól működtek, sok labdát szereztünk. Ez volt a mai mérkőzésnek a kulcsa.
– Sokkal gyorsabbak voltatok. Ebből le lehet már vonni valami következtetés? Ez lesz a mi fegyverünk, a gyorsaság?
– Mindenféleképpen a csapat identitása részének kell lennie. Ez egy fontos fegyver, a gyorsaság, amivel rendelkezünk. Tényleg vannak elképesztő állóképességű és gyorsaságú játékosok, és ezt kell érvényesítenünk a lehető legjobban.
Igazából ez egy nagyon fontos elem, hogy hozzászoktassuk magunkat ahhoz, hogy tényleg mindig megyünk, és fordulunk, és haladunk, és tényleg óriási sebességet diktálunk az elemfeleknek. Ezzel rákényszerítve őket arra, hogy egyrészt fáradjanak, másrészt, hogy hibázzanak.
– És akkor feladom a labdát a következő poénra: a védekezésünk is jó volt, rengeteg blokk volt ma is.
– Igen, hát abszolút azt gondolom, hogy a mai napon ez a része, ami a legfontosabb, jól működött, mert ez adja meg azt az alapot, hogy jók voltak a blokkok, a visszapattanókat meg tudtuk szerezni, mert gyorsak voltunk, gyorsan úsztunk a labdára, végigvittük utána a lefordulásokat, és abból gólokat tudtunk szerezni, extra gólokat, ami nagyon fontos volt ma.
– Na, hogyan tovább? Tudom, hogy itt még lesznek közös edzések, de utána?
– Igen, hát ez az edzőtábornak a része volt ez a mai mérkőzés, és holnap 11 órakor találkozunk velük, ugyanígy folytatjuk a kétkapus edzéseket, délelőtt és délután is, emberelőnnyel, emberhátránnyal, holnap lesz videózás. Ahogy vége van a kétkapunak, beülünk a buszokba, hazamegyünk, és 30-án otthon folytatjuk a munkát.
– Köszönöm szépen!
– Én is köszönöm!
A videóinterjú leírt változata:
– Tiszteletem, csapatkapitány úr! Gratulálok a győzelemhez, gratulálok ehhez a teljesítményhez. Először talán egy nyugodt, higgadt kis értékelést kérek szépen erről a meccsről.
– Köszöntöm a vlv nézőit, köszönjük a gratulációt. Azt gondolom, hogy látszódott bizonyos fajta különbség a két csapat között, azért mi 18-án már elkezdtük a közös felkészülést, a horvátok meg pár nappal ezelőtt. De az a fajta küzdeni tudás, ami ma minket jellemzett, mindenképpen dicséretes.
Nyilván napról napra mi is fejlődünk, hiszen egyrészt egy nagyon fiatal csapatról beszélünk, nagyon sok új játékossal, nagyon sok új elemmel, ezért minden edzést ki kell tudnunk használni. A mai is egy ilyen volt. És már csak abból a szempontból is, hogy nagyon sok emberhátrányt kaptunk, amiket zömében jól védekeztünk ki.
És tényleg tudtunk egy ilyen iramot tartani, ami kell, hogy jellemezze a csapatunkat. … Úgyhogy a csapatot gratuláció illeti, azt gondolom.
– Nagyon gólerősek voltatok, volt olyan szakasza a meccsnek, amikor ahányszor lefordultatok, az mind gól volt. És volt egy különleges gól, nem tudom, ez valami MArseille-i taktikai jelen volt? Hogy Angyal Dani élesen előre teszi, és te meg megpöccinted?
– Nem Marseille-i elem volt, nyilván ezt inkább a helyzet adta. De igen, Danival azért játszottunk pár évet együtt, úgyhogy ez így külön öröm.
– Mit tudsz mondani a jövőről? Ez a csapat tovább fejlődik még, gondolom. És hát…, mi várható?
– Persze, olimpiai ciklus elején vagyunk, tehát nyilván erre a csapatra is, nem is azt mondom, hogy több edzés, hanem hetek-hónapok munkája vár, míg tényleg olyan magaslatokba tudunk jutni, amilyenekbe szeretnénk. De azt gondolom, hogy mindenképpen van a csapatban perspektíva, megvan az a munkamorál is, kell, hogy jellemezze a csapatot. És tényleg van egy olyan tűz is, ami azért segít ezt az egészet előhozni. Az első lépés a Világkupa, ahonnan mindenképpen szeretnénk továbbjutni. És elsősorban az a feladat, hogy tovább tudjunk épülni csapatként.
– A csapatkapitányi munka hogy tetszett?
– Győztes meccsek után mindig jó, nyilván. De azt gondolom, hogy nagyon zökkenőmentes, hála a többieknek is. Hiszen az a morál, az a mentalitás, ami jelenleg minket jellemez, az tényleg nagyon dicséretes.
– Köszönöm szépen, mára jó pihenést kívánok. És gratulálok még egyszer.
A videóinterjú leírt változata:
– Ekler Zsombort köszöntöm, és mindenféle dologhoz gratulálok neki. Azt gondolom, hogy meg fogja terhelni majd a pénztárcádat, mert itt aztán süteményhegyek következnek. Ugye: első válogatottság, első gól, második gól, harmadik gól… Azok után nem tudom, jár sütemény, de mindenesetre elképesztő volt, amit a csapat is nyújtott, meg amit te nyújtottál. Kérlek, hogy higgadtam foglald össze a mai nap eseményeit!
– Üdvözlöm a kedves nézőket. Amit láthattunk szerintem az az, hogy hogyan lehet nagyon rövid idő alatt jól felkészülni egy meccsre, vagy egy meccset jól beleilleszteni a mi felkészülésünkbe. Azt gondolom, hogy maximálisan sikerült kihasználni ezt a meccset, mind a gyakorlásra, mind arra, hogy a csapat kovácsolódjon kicsit össze.
És természetesen nagyon örülök a győzelemnek is, az első meccsnek is, meg az első góloknak is, úgyhogy…, így tovább.
– Ez mit jelent neked? Most nem akarok nagyon patetikusan fogalmazni, de hát ez mégiscsak a magyar válogatott, ahol már eleve bemutatkozni is nagyon nagy dolog.
– Hát…, várok erre már egy ideje, kiskorunk óta szerintem, és nagyon jó érzés volt, tényleg. Az is jó érzés volt, hogy sokat is tudtam játszani, és azt gondolom, hogy a csapat hasznára is tudtam lenni. És szerintem egy jó csapat épül, úgyhogy…, így folytatjuk tovább.
– Jó, hát mi a határ? A csillagos ég?
– A csillagos ég.
– Jó úton vagy, és ez a csapat, ez nagyon formálódik. Mesélj egy kicsit róluk, hogy mi az erősségetek, mi az, ami visz előre titeket.
– Hát mindenképpen az, hogy fiatalok vagyunk, és ebből adódóan az a kitartás és az az állóképesség, amit összeszedünk, az átmegy a harmadik negyedben, vagy a második félidőben. Most átment egy úgymond rohanásba, de egy nagyon gyors játékot tudtunk diktálni lefordulásokkal, ami nagy szó. Amit akartunk, azt meg tudtuk csinálni, úgyhogy abszolút elégedett vagyok én is a saját játékommal is, és a csapat által mutatott képpel is.
– Hogy nézel előre, mondjuk csak erre az évre?
– Hát erre az évre…, egyelőre holnap még van itt két edzés. Utána visszautazunk Budapestre, és még otthon is találkozunk.
– Igen, de lesz néhány világverseny jövőre. Benne van ez már a fejedben? Világkupa, világbajnokság Szingapúrban…
– Hát természetesen igen, de ez még a jövő zenéje, én azt gondolom.
– Nagyon szerény vagy. Gratulálok még egyszer ehhez a teljesítményhez, és hasonló meccseket kívánok a pályafutásod során, sokat.
– Köszönöm szépen.
A videóinterjú leírt változata:
– Vigvári Vendelnek gratulálok a mai győzelemhez, és a saját teljesítményéhez, a három gólhoz. Nem mertem Zsolttal ilyen nagyon kiemelkedő, ajnározó stílusban beszélni, de szerintem parádéztatok ma. Hogy láttad?
– Üdvözlöm a kedves nézőket! Köszönjük szépen a gratulációt! Én is örültem, tényleg jól játszottunk.
Sosem könnyű Horvátországban egy horvát csapat ellen nyerni, ez ma is bebizonyosodott, rengeteg hátrányt kellett kivédekeznünk, aminek nagyon örülök. Ott voltunk, talán 19:7-es kiállítási aránnyal, alig lőttek fórból gólt, ami szerintem tényleg óriási dolog, és abból már ki tudtuk használni azt, hogy gyors csapat vagyunk, fiatal csapat vagyunk, lefordulásokat tudunk vinni, jól is bírjuk a negyedik negyed végéig, úgyhogy talán ez lehet a későbbiekben is a legnagyobb erényünk. Erre Zsolt is sokszor felhívja a figyelmet.
Örülök, hogy ez kijött így, és hogy nyerni tudtunk, de azért nem kell túldimenzionálni ezt…
– Gondoltam, hogy te is ezt fogod mondani… Abba belekötnék, amit mondtál, hogy fiatalok vagytok, hát ők is fiatalok, hát itt egy csomó arcot én most láttam először… Fiatalok, de lehet, hogy nem annyira tehetségesek…?
– Másokkal nem foglalkoznék, én saját magunkkal foglalkozom, de akkor azt mondom, hogy új csapat vagyunk, nagyon sok új játékos, kicsit változott azoknak a játékosoknak is a szerepe, akik már egy ideje itt vannak. Igazából erre gondoltam egyébként, fiatalodtunk is sokat. Az biztos, hogy ha valaki megnézné, akkor számszerűleg masszívan fiatalok vagyunk, ez egy jó dolog.
Elindulunk egy úton, ez most egy teljesen új út. A cél – nyilván mindenki tudja, hogy az micsoda, elég hosszú távú, de lépésről lépésre kell haladni, és ez volt az első lépés.
– Egy mondat erejéig még a meccsre szeretnék visszatérni. Éreztetek bírói nyomást? Most őszintén.
– Őszintén azt gondolom, lehet, hogy igen, de nem szabad ezzel foglalkozni, mert az csak kizökkent minket, és nem érdemes, meg amúgy sem néz ki jól, hogyha “bírózunk”.
Olykor nem könnyű azért elviselni azt a nyomást, amit mondjuk te említesz, de ez a játék része. Ez előfordulhat majd fontosabb mérkőzéseken is, úgyhogy ezt tudni kell kezelni. Zsolt felhívta erre a figyelmet meccs közben, hogy egy kicsit nyugodjunk le, de aztán jól tudtuk ezt kezelni, és legjobban jöttünk ki ebből a fújásból.
– Hát rendben, gratulálok még egyszer. Jó pihenést ma estére!
– Köszönöm szépen.
Véget ért a zágrábi munka – Két visszatérő, Csoma Kristóf és Bedő Krisztián a vlv-nek
Az első képeink – a többi hazaérkezés után.