A vízilabdasport történetében először alkalmaztak meccs közbeni videóellenőrzést a tokiói olimpián. A FINA honlapján hivatalosnak tekinthető értékelés jelent meg az új módszer debütálásáról.
Gól többé nem marad “észrevétlen” – így összegezhető a FINA álláspontja, amely a nemzetközi szövetség hivatalos oldalán jelent meg a tokiói olimpián – a Játékok történetében első alkalommal – bevetett VAR (Video Assisted Review) tapasztalatairól.
Mark Koganov
Mark Koganov, a Fina vízilabda technikai bizottságának (WPTC) alelnöke utalt arra, hogy a 2012-es londoni olimpián és a 2018-as barcelonai Európa-bajnokságon is botrányt váltottak ki egyes, a gól/nem gól megítélésével kapcsolatos bírói döntések.
Hosszú időn át keresték a megoldást arra, hogy a játékvezetők számára technikai segítséget adjanak. Féléves munkával találták meg azt céget, amely a kamerarendszert szállítani és működtetni tudta. Végül a Slomo TV-t választották, amelynek ugyan a vízilabdasport területén nem voltak tapasztalatai, de más labdajátékoknál igen.
A pólós VAR-rendszert a speciális idényeknek megfelelően alakították ki, a nyolc kamerából négy a gólvonal magasságában állt, a többi a pálya egészét befogta, alkalmas volt arra, hogy az adott meccsen történteket dokumentálja, a zsűriasztalnál lezajlott eseményeket éppúgy, mint az esetleg szabálytalan cserét, rosszul végrehajtott időkérést vagy a kiállított játékos idő előtti visszatérését.
A rendszer helyszíni felépítéséért és működtetéséért két mérnök felelt, a FINA pedig a VAR kezelésére és a vitatott esetek elemzésére jelölt ki játékvezetőket, ők az egész torna során csak ezzel foglalkoztak.
A VAR-rendszer működtetése nem kevés pénzbe került, de a FINA hivatalos értékelése szerint megérte.
Az alkalmazás révén a női és férfi torna összesen 74 meccsén 27 alkalommal (13-szor a nőknél, 14-szer a férfiaknál) ítéltek meg kétes gólszituációt a technika segítségével. (Sajnos Koganov értékelése nem tartalmazza azt a fontos adatot, hogy a VAR igénybe vétele után hány alkalommal változtatták meg az eredeti bírói döntést.)
A vlv szerkesztősége az olvasók segítségével tartja fenn magát.
Kérjük, lépjen be támogatóink közé.
RÉSZLETEK
A hivatalos értékelés szerint a VAR alapján kétséget kizáróan eldönthető a gól/nem gól szituáció, ezért többé nem lesz olyan eset, hogy szabályos gólt nem ítélnek meg a játékvezetők. E mellett a rendszer puszta léte nagy hatással volt a tokiói mérkőzésekre. A két szakág tornáján egyetlen brutalitás sem történt, amit a sportág vezetése annak tulajdonít, hogy mindenki tudta: a VAR révén utólag is szankcionálják az ilyen eseteket.
A VAR-rendszert a prágai U20-as világbajnokságon is használták, mert szeretnék, ha minél több játékvezető megismerné ezt a lehetőséget és igénybe venné, ha kétes szituációban kell döntenie.
A jelenleg alkalmazott módszer egyetlen nagy hiányossága, hogy teljesen független a televízióközvetítés saját rendszerétől, így a VAR képét a nagyközönség sem a helyszínen, sem a tévéadásban nem láthatja. Ez kétséget hagyhat, ahogy történt az a horvátok elleni tokiói meccsünkön.
Koganov ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy jelenleg nem lehetséges a rendszer összekapcsolása a tévéközvetítéssel, vagyis a VAR perdöntő pillanatképének megjelenítése a képernyőkön. Erre lehet, hogy később módot találnak, de olcsó megoldást szeretnének, hiszen például a teniszközvetítéseknél a vitás pontok animációs visszajátszása százezres nagyságrendű költséget jelent – dollárban. Ennek ellenére Koganov úgy véli, talán a következő nagy világversenyre sikerül valamilyen megoldást találni erre a problémára.
A horvátok VAR után megadott, vitatott gólja az Eurosport felvételén