A téli szünet után szerdán ismét bajnoki pontokért pólóznak az első osztályú klubcsapatok. Ismertetjük a 14. forduló programját és mutatjuk a klubok internetes felületein fellelt előzetes információkat:
OB1-es alapszakasz
Az állás 13 forduló után:
1. FTC 39,
2. Szolnok 33,
3. OSC 31,
4. Vasas 29,
5. Honvéd 27,
6. BVSC 26,
7. Szeged 22,
8. Kaposvár 16,
9. Szentes 15,
10. Eger 9,
11. UVSE 9,
12. Miskolc 8,
13. Pécs 5,
14. Debrecen 4 pont
14. forduló
Január 22., szerda
18.00 Szolnok-Eger
18.30 BVSC-Szentes
19.00 Honvéd-Miskolc – stream
19.30 OSC-UVSE
20.00 Vasas-Pécs
Január 24., péntek
19.30 FTC-Debrecen – stream
Január 25., szombat
17.00 Szeged-Kaposvár
RÉSZLETEK
Január 22., szerda
18.00 Szolnok-Eger
Böröczky Marcell:
Biros Péter vezetőedző:
“A közös felkészülésünk elején járunk, a Pécs-mérkőzés van fókuszban nálunk. Ettől függetlenül nem feltartott kézzel megyünk Szolnokra. Szeretnénk minél szorosabb mérkőzést játszani, de tisztában vagyunk az erőviszonyokkal. A keretet tekintve forgatjuk a fiatalokat, megfelelő terhelést és lehetőséget biztosítunk nekik. Bízom benne, hogy a közös munkánk fokozatosan beérik. Fegyelem, türelem, alázat hármas a kulcs. Hajrá, Eger!”
18.30 BVSC-Szentes
Csacsovszky Erik:
Tátrai Dávid:
Vékony Ákos:
19.00 Honvéd-Miskolc – stream
Hessels Sebastian:
Almási Patrick:
19.30 OSC-UVSE
Aranyi Máté:
Korbács Gábor:
20.00 Vasas-Pécs
Lajkó Márton:
Január 24., péntek
19.30 FTC-Debrecen – stream
Kis Ferenc:
Január 25., szombat
17.00 Szeged-Kaposvár
Dőry Farkas:
Surányi László:
A nyilatkozat leírt változata:
“Visszanézve az első szakaszra, azt gondolom, mindig ez jut eszembe, hogy ez az irányított sorsolás nem az igazi. Tehát rögtön az elején volt egy kiki-mérkőzésünk, elveszítettük, és a lelki állapotunk abból kifolyólag már nem lett az igazi. S utána sorozatban jöttek topcsapatok elleni mérkőzések, amelyeken nem tudtunk papírformát borítani.
A végére meg maradtak azok a mérkőzések, amiket úgymond kötelezően hozni kellene. De amikor mondjuk öt mérkőzést kell zsinórba hozni, abba nagyon könnyen belecsúszik a hiba. Mi ezt most így pont végigéltük, végig kell még egyszer élni, hogy az elején lesz egy-kettő olyan mérkőzés, amit el tudunk csípni, de nem lesz egyszerű, mert idegenbe utazunk. Utána pedig hiába játszunk sorozatban négy-öt találkozót hazai pályán, megint olyan csapatok érkeznek, amelyekkel nem igazán tudjuk felverni a versenyt. Ha ezek közül bármelyik csapat ellen pontot tudunk szerezni, az gondolom már bravúrkategória lesz.
Tudom, sportról beszélünk, minden megeshet, de nem lesz könnyű dolgunk. Utána pedig a végére marad megint a kapkodás, az őrület, az, hogy minden mérkőzést meg kell nyerni, nem szabad pontot veszíteni.
Úgyhogy kaotikus lesz a következő három hónap, és utána meg még jön a rájátszás. De nagyon nem mindegy, hogy az első nyolc rájátszásában, vagy a kilencedik helytől jövő rájátszásban szereplünk. Én azt gondolom, hogyha a játékoskeretet nézzük, akkor az első nyolcba kerülés lenne a reális cél.
De tudjuk jól, hogy a vízilabda nem csak a játékosokról szól. Van itt sok összetevő, tényező, ahogy ez az első félévben is megmutatkozott. Volt két olyan találkozónk, ahol, azt gondolom, nem biztos, hogy reális eredmény született, és nemcsak a játékosok tehetnek erről. De ez ilyen sport, ezt tudtuk. Úgyhogy mi az első nyolc közé készülünk, hogy hogy fog alakulni ezt majd a jövő eldönti.
Január 6-án kezdtük meg a felkészülést. Az első négy napról lecsúsztam, mert az ificsapattal edzőtáboroztam Máltán. Próbáltam nekik átadni a tudásomból valamennyit, úgy gondolom, hogy ez egész jó sikerült.
Úgyhogy, mire visszaérkeztem a csapathoz, addigra már túlvoltak egyheti munkán. Varga Zsoltinak (Varga II. Zsoltnak – a szerk.) köszönhetően, aki a csapattal dolgozott. Mivel a versenyuszodánk felújítás, illetőleg vízcsere alatt volt, ezért a 25-esben tudtunk készülni. Úgy tudom, hogy a legjobban kihasználtuk, ahogy csak tudtuk. Úgyhogy fizikális felkészülés folyik, gőzerővel, úszás és lábtempó van a porondon. Viszont már előkerült a labda is.
Kicsit kevesebben vagyunk, betegségek sújtanak bennünket, úgyhogy nem nagyon tudtunk gyakorolni. Viszont az első mérkőzés már itt van a nyakunkon. Kicsit óvakodva is néztem, hogy hogy lesz ebből meccsforma tíz nap múlva. Vindisch Feri nyugtatott, hogy nyugodjak meg jó lesz ez. Bízom benne. A Szeged elleni meccs mindig olyan találkozó nekünk, hogy bármi lehet, tényleg.
Az elmúlt három évben mindig kiki-mérkőzéseket játszunk, egy gól, két gól dönt. Biztos vagyok abban, hogy formától függetlenül most is jó mérkőzést fogunk játszani. Megteszünk mindent a győzelemért.
A Szeged most, azt gondolom, picit esélyesebb a hazai pálya miatt, de nem feltartott kézzel megyünk. Én győzelmet várok, kimondom. Szerintem a játékosok is így gondolják, de itt van még a “szegedi tényező” is.”