Délelőtt még tartott egy vizes edzést, kora délután pedig elutazott Nápolyba, az olaszokkal közös néhány napos edzőtáborozás helyszínére a magyar válogatott keret. Elutazás előtt váratlanul eggyel csökkent a játékosok száma. Részletek, két videóinterjú és azok olvasható változata:
Mint ismert, Varga Zsolt szövetségi kapitány pénteken 17 tagúra csökkentette a válogatott keret létszámát. A névsor:
Csoma Kristóf, Gyapjas Viktor – kapusok,
Batizi Benedek, Bedő Krisztián, Burián Gergely, Ekler Zsombor, Fekete Gergő, Kovács Péter, Manhercz Krisztián, Nagy Ádám, Nagy Ákos, Szalai Péter, Tátrai Dávid, Varga Vince, Vigvári Vendel, Vigvári Vince, Vismeg Zsombor – mezőnyjátékosok.
A szombaton reggel 9-kor kezdődött vizes edzésen csak 16-an jelentek meg, Ekler Zsombor megbetegedett és kora délután sem volt olyan állapotban, hogy érdemes legyen megkockáztatni az utazását, így végül a repülőgépre csak 16 játékos szállt fel.
A nápolyi Scandone uszodában három-négy közös edzés, kétkapu lesz, majd a csapat kedden hazatér, csütörtökön pedig elutazik a Világkupa szuperdöntőjének podgoricai helyszínére.
A Világkupa-tornára 15 játékost lehet nevezni, meccsenként 13-an szerepelhetnek.
VLV-VIDEÓK:
A videóinterjú leírt változata:
– Kovács Pétert a válogatott centerét köszöntöm. Elindultok most Olaszországba az olaszokkal edzőtáborozni. Benne vagy az utazó csapatban, én gondolom, hogy benne leszel a podgoricai Világkupa-szuperdöntőre utazó csapatban is. Érdeklődöm: hogy vagy? Hogy teltek a elmúlt napok? Milyen lesz a csapat?
– Szia, és üdvözlöm a nézőket. Hogy benne leszek a podgoricai utazó csapatban, azt én meg nem tudom, remélem, hogy egy jós szól belőled. 🙂
Nekünk BVSC-eseknek, illetve a Fradi kivételével szerintem majdnem mindenkinek volt egy kisebb pihenője. Sajnos én ezt egy kis betegség kúrálásával töltöttem, de azért jutott idő a feltöltődésre is és a családdal is tudtam hasznos időt együtt lenni. Úgyhogy most nagyon várom ezt a nápolyi túrát. Azt gondolom, hogy az olaszok elleni játék nagyon jó erőfelmérő lesz. Őket még nem is láttuk játszani az új szabályokkal, most még azt sem tudom, hogy milyen felállásban fognak játszani ellenünk, de az biztos, hogy bármilyen felállításban vannak, azért ez nagyon komoly kihívás lesz.
– Többen elmondták itt, hogy ezeken a mostani összetartásokon Zsolt átveszi a teljes repertoárt. Te hogy illeszkedtél be ebbe? Minden megy zökkenőmentesen, vagy van olyan, ami gondot okoz?
– Azt gondolom, hogy gondok már nincsenek. Nyilván a klubban más játszunk és amikor visszajövünk a válogatottba, vissza kell rázódni. Ahhoz kell egy pár edzés, de egy ideje most már ezt játsszuk Zsolttal. Egyre könnyebben megy mindig ez a visszarázódás, egyre gyorsabban visszajönnek a dolgok és egyre gyorsabban tudom alkalmazni azokat az elemeket, amiket Zsolt kér.
– A centerjáték milyen súlyt képvisel ebben a csapatban?
– A center játék, én azt gondolom, hogy magában a vízilabdában elég nagy súlyt képvisel. Talán ezekkel az új szabályokkal egy kicsit átalakul ez is, de szerintem még nagyon kevés a tapasztalatunk ahhoz, felmérjük, hogy fog ez alakulni a későbbiekben. Szerintem a jó centerjátékra mindenképpen szükség van.
– Egy kicsit kísérleti jellegű ez a csapat. “Nagy öregek” hiányozni fognak. Mire számítasz azt a podgoricai tornán?
– Megmondom őszintén, leginkább arra, amit a Világkupa-selejtezőben nyújtottunk, meg amit még a tavalyi Eb-n nyújtottunk. Tehát egy fiatal, de rettentően elszánt és pörgős csapat képét kell, hogy nyújtsuk, meg annak is kell lennünk. Tényleg azt gondolom, hogy nem lehet úgy bemenni a vízbe, hogy nem győzelem lebeg a szemünk előtt. Minden meccsre így megyünk be, meg is akarjuk nyerni a tornát.
– Köszönöm szépen, kívánom, hogy sikerüljön és jó utat!
– Köszönjük szépen!
Manhercz Krisztián csapatkapitány a vlv-nek
A videóinterjú leírt változata:
– Manhercz Krisztiánt köszöntöm, a magyar válogatott csapatkapitányát. Szervusz Manó! Érdeklődöm, hogy az utazás előtt hogy álltok? Milyen volt az elmúlt néhány nap? Meg vagy elégedve? Milyen a csapat?
– Köszönöm a VLV olvasóit! Rögtönzött másfél nap volt ez, hiszen tegnap reggel kezdtük az edzéseket, ráadásul reggel még Burián Gergő és Vigvári Vince nem tudott részt venni az edzéseken, hiszen az előtte való napon még bajnokit játszottak.
Röviden, tömören: ez a másfél nap arról szólt, hogy az egész taktikai repertoárunkat kicsit átvegyük, hiszen ugye, ma utazunk Olaszországba, vasárnap és hétfőn pedig valószínűleg vagy négy kétkapus edzést vagy valami elképesztően sok gyakorlásos tréningeket fogunk velük tartani. És nyilván ez lesz a fő felkészülésünk a Világkupára, úgyhogy lényegében ez egy kis átismétlés volt és a gyakorlás lényegi része most következik.
– A kijelölt utazó csapat, ami azt hiszem két játékossal több, mint ahányan utazni fogtok Podgoricába, egy kicsit meglepő volt, régi, nagy játékosok hiányoznak, ez egy igazi fiatalítás. Mit szólsz ehhez, okoz-e ez neked többlettfeladatot, mint csapatkapitánynak? Mire számítasz a játék szempontjából?
– Nyilván dinamikára, ami a játékot illeti, de azt gondolom, hogy már a Világkupa-kvalifikációra is fiatal csapattal mentünk, ahhoz képest Angyal Daniel kiesett, ami az idősebb mezőnyjátékosokat illeti. Inkább azt gondolom, hogy egy nagyon fiatal, dinamikus, nagyon ambiciózus társaság jelenleg miénk, és ennek stabilitását kell majd tudni megtalálni, amiben az idősebbek tudnak esetleg segíteni, a rutinból fakadólag is. Nyilván erre most azért jobban kell nekem is figyelni, de nagyon ütőképesnek gondolom így is a brigádot, és kíváncsian várom tényleg, hogy azok a posztok, azok a helyek, ahol – mint minden olimpiai ciklus elején – van egyfajta úgymond territóriumharc, hogy azok hogy fognak alakulni.
– Ez a Világkupa-szuperdöntő mennyire fontos? Mire számíthatunk? Ismerjük nagyjából az utat a döntőig, mit gondolsz erről?
– Világkupa, tehát egy nagy világversenyről beszélünk, ráadásul nem is volt egyszerű, azt gondolom, egyik országnak se ide kijutni. Amiért sokan megkérdezik, hogy mennyire kell komolyan venni, az azért lehet, mert szezon közben rendezik meg. Tehát most egy időre mindenki befejezte a Bajnokok Ligáját, a saját bajnokságát, eljöttünk tíz napra a válogatottba lejátszani a Világkupát, aztán visszamegyünk befejezni a bajnokságot meg a BL-t. Én ezt úgy fogom fel, hogy ez jó alkalom arra, hogy egy világverseny végjátékát gyakoroljuk.
Egyrészt, másrészt meg egy cím, amit be lehet gyűjteni, tehát aki megnyeri, annak, ott lesz a neve mellett a “Világkupa-győztes” cím, úgyhogy engem kifejezetten motivál ez az egész. De ezt látom mindenkin. Mindemellett ez az egyik utolsó alkalom, hogy bizonyítani lehessen a szövetségi kapitánynak.
– Na, hát sok sikert kívánok, jó utat Oroszországba, és utána még találkozunk.
– Nagyon szépen köszönjük.
