A 2028-as Los Angeles-i olimpiára megváltozhat a vízilabdatornák lebonyolítási rendje, sőt, a mezőny csapatainak számát is csökkenthetik. Reálisan nézve ez utóbbi ellen lehet eredményes a sportág irányítóinak lobbitevékenysége, de az már szinte biztos, hogy a pólós program nem fogja átívelni a Játékok teljes időszakát. Molnár Tamástól, a World Aquatics vízilabda szakbizottságának (WPTC) elnökétől, a magyar szövetség alelnökétől kértünk tájékoztatást.
MOLNÁR TAMÁS a vlv-nek:
– Egyelőre nincs konkrét javaslat, de a nemzetközi egyeztetéseken jelenleg ez az egyik legfőbb kérdés. Mindenki látja, hogy a legfontosabb világversenyek milyen dimenzióig jutottak el. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) érthető módon helyezi előtérbe a fenntarthatóság és a költséghatékonyság kérdését. Az ötlet ezért az – különösen a Los Angeles-i helyszínek távolsága miatt -, hogy a szinkronúszás és a vízilabda versenyeit ugyanabban a létesítményben bonyolítsák le. A szinkronúszás programja hét napig tart, a női és férfi vízilabdatorna 16 napot vesz igénybe. Első látásra megállapítható, hogy azonos helyszínen ezek így nem rendezhetők meg a Játékok alatt. A szervezők elkezdték keresni a megoldást, s az első ötlet természetesen az volt, hogy miként lehetne a vízilabdatornák programját lerövidíteni. Kézenfekvő problémamegoldásnak tűnik a részt vevő csapatok számának csökkentése – a World Aquatics képviseletében az első pillanattól kezdve következetesen azt az álláspontot képviseltük és képviseljük, hogy minket “minden megoldás érdekel” azon kívül, hogy az eddiginél kevesebb csapat vehessen részt az olimpián.
Jelen pillanatban annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy a férfi szakág 12 csapatos tornájának lebonyolítási rendje átalakul. Kétszer hatos csoport helyett négy hármas csoportot alakítanak ki sorsolással. A csoportokon belüli körmérkőzések (tehát csapatonként két meccs) után a harmadik helyezettek búcsúznak az olimpiától (tehát a 9-12. helyért nem lesznek mérkőzések), a többiek folytatják – negyeddöntők, elődöntők és döntők következnek. Az 5-8. helyért sem lesznek meccsek, ami azt jelenti, hogy négy válogatott lesz holtversenyben 5. helyezett. A mezőny másik feléről nézve: az olimpiai bajnoki címhez eddig 8 mérkőzést kellett lejátszani, a változtatás után ötöt kell. (A nőknél 10 csapat szerepel az olimpiai tornán – a szerk.)
– Ez mennyivel csökkentené a program időtartamát?
– Négy nappal, tehát még így sem “fér bele”, a megoldást az jelentené, ha a vízilabda programja a mínusz 2. napon kezdődne.
– Miért nem a szinkronúszást hozzák előre?
– Mert abban a sportágban minden nap eredményt hirdetnek, az olimpia szabályai szerint pedig a megnyitóünnepséget megelőzően nem lehet érmet átadni…
– Hol tart a gondolkodás folyamata, ki fog döntést hozni és mikor?
– Ez a kérdés a szervező bizottság-World Aquatics-IOC háromszögben fog eldőlni. Én annak örülnék, ha ez minél hamarabb megtörténne, mert ez esetben nyugodtabb környezetben lehetne elkezdeni a felkészülést a következő négyéves ciklusban.
– Sok ötletelés volt az elmúlt években a részvevők létszámát illetően is. Rióban meccsenként 13-an szállhattak vízbe és volt egy tartalékjátékos, aki nem lakhatott az olimpiai faluban, Tokióban 12-en szerepelhettek meccsenként, de az egész tornára 13-13 játékost lehetett nevezni és a “plusz egy fő” oda-vissza cseréléséhez indoklás sem kellett. Ebben a mostani olimpiai ciklusban is többször érkezett hír különböző csapatonkénti kvótáról. Kérlek, öntsünk tiszta vizet a pohárba: Párizsba hány játékos utazhat csapatonként és hányan szerepelhetnek a mérkőzéseken?
– Már elég régóta véglegesek a számok, a nemzeti szövetségek az év elején megkapták az ezzel kapcsolatos instrukciókat a World Aquatics-tól. Ezek szerint az olimpián szereplő vízilabdacsapatok létszáma 11 fő. Ugyanakkor a nemzeti olimpiai bizottságok a játékosszám után járó kísérői kvótából két helyet “átadhatnak” a vízilabdacsapatuknak, hogy a játékosok száma 13-ra nőjön. Azt gondolom, hogy ezzel valamennyi ország élni fog, vagyis a mérkőzéseken várhatóan minden válogatottban 13 játékos szerepel majd.
– Van-e még fontos információ a vízilabda nemzetközi irányításának világából, például fontolgatnak-e szabálymódosítást és ha igen, milyen konkrét változtatás van napirenden?
– Lényeges szabálymódosításról nincs szó, de napirenden van egy örökzöld téma, a pálya méretének esetleges megváltoztatása. Ezt már 1995-ben, az U20-as világbajnokságon tesztelték, igaz, akkor 5+1 játékossal, majd 2016-ban, a Világligában játszották 25-30 méteres pályán a meccseket.
A média oldaláról mindig az a kritika, hogy a két kapu közötti nagy távolság miatt az akciók közötti átmeneti idő nagyon hosszú. Ráadásul, amikor két évvel ezelőtt bevezettük az új kétméteresszabályt, némileg megváltozott a játék. A szélsők már lemehetnek az alapvonalig, így a hátsók is közelebb tudnak menni az ellenfél kapujához – ezáltal még tovább nőtt az úszással töltött idő a két kapu között. E távolság csökkentése valóban opció lehet arra, hogy a játék gördülékenyebb, folyamatosabb legyen.
A sportág kritikusaitól azt is gyakran hallani, hogy a vízilabda az egyetlen sportág, amelyben a női és a férfi meccsek nem azonos pályán zajlanak. Célszerű lenne megvizsgálni, majd tesztelni, hogy mi az a pályaméret, amely mindkét szakág fejlődését segíti, s az esetleges egységesítés technikailag is megkönnyítené a versenyek, mérkőzések lebonyolítását. Jelentős összeget meg lehetne takarítani, ha nem lenne szükség kétféle kötélrendszerre és a klubok számára is egyszerűsödne a rendezés.
A másik, esetleg napirendre kerülő kérdés: miként lehetne csökkenteni vízilabda lényeges elemei közül a fizikalitás jelentőségét és növelni azoknak a játékosoknak a terét, akik kreativitásukkal, látványos, közönségszórakoztató megoldásaikkal ma is a sportág legnagyobb hírvivői, népszerűsítői. Gondolok itt például Dumira, Perronéra, Manhercz Krisztiánra. Őket ma gyakran “közepes szintű vízilabdázó erőemelők” fizikai erővel, a játék széttörésével akadályozzák meg a kreatív megoldások végrehajtásában. Sokan várnak ezen a téren lépést a sportág nemzetközi vezetésétől, ugyanakkor hallani olyat is, hogy túl sok a szabályváltoztatás a vízilabdában. Nyilván alapos megfontolás és tesztelés után lehet változtatni, de nem hiszem, hogy a következő egy-két évben ez megtörténik.
– Köszönöm szépen a tájékoztatást!