Tizenkilenc évesen kétszeres korosztályos világbajnok, Európa-bajnok, a sportág egyik nagy tehetsége. Nagy Zalán Márk eligazol a KSI-től. Jó messzire… vlv-interjú:
NAGY ZALÁN MÁRK a vlv-nek:
– Mi a hír?
– Az a hír, hogy az Egyesült Államokban folytatom a tanulmányaimat és a vízilabda-pályafutásomat a következendő négy évben.
– Egész pontosan hol?
– Long Beachre megyek, Los Angeles-be. A Long Beach State University hallgatója leszek.
– Nyilván sportösztöndíjról van szó. Hogyan jutottál ehhez a lehetőséghez?
– Már három évvel ezelőtt megkerestek, amikor a magyar válogatottal megnyertük az U16-os világbajnokságot Görögországban és a torna MVP-je lettem.
Kezdetben egy ügynökség is segített, elküldte a videóanyagaimat sok helyre. Aztán 10-12 egyetem vette fel velem a kapcsolatot, elkezdtem “szelektálni” és végül a Long Beachet választottam.
– Amikor kaptad az érdeklődő üzeneteket, mennyire tartalmaztak ezek konkrét ajánlatot? Tehát ott már közölték, hogy milyen lehetőséget kínálnak, mekkora összegű ösztöndíjra számíthatsz tőlük vagy csak az érdeklődésüket jelezték? Hogy zajlik ez?
– “Szia Zalán, nagyon tetszett a játékod/tetszett a videód, meg amiket elértél, lenne-e kedved velünk tárgyalni, elkezdeni beszélgetni az esetleges hozzánk jöveteledről” – körülbelül ilyen tartalommal kezdődtek az üzenetváltások.
– Aztán, gondolom, egyre részletesebb lett az információcsere…
– Igen, igen. A szüleimmel összeállítottunk egy kérdéssort, tervet, és az alapján haladtunk, majd jutottunk el a tárgyalások végéig.
– Mik voltak a legfőbb prioritások?
– Természetesen a tanulmányok, s emellett a vízilabda terén várható körülmények, a fejlődés lehetősége. Persze azt sem lehet tagadni, hogy a végső döntést az anyagiak is befolyásolták.
– Mennyit lehet megtudni részletekről, itt egy full ösztöndíjról van szó, vagy kell azért fizetni a tanulmányokért?
– Nem, én teljes ösztöndíjon vagyok.
– Mondd el, kérlek, mit jelent ez, mit fedez a teljes ösztöndíj?
– Az egyetemi tanulmányaimat, az ellátásomat a lakhatással és az étkezéssel együtt. Hetente 19 étkezést kapok az egyetem kontójára, ez ugye, nagyjából naponta hármat jelent, a hiányzó alkalmak pedig általában olyanok, hogy a csapattal közösen étkezünk, függően attól, hogy éppen hol játszunk. Fedezik az egészségbiztosításomat is, úgyhogy tényleg sok mindenre kiterjed az ösztöndíjam.
– Mit tudsz mondani a csapatról? Hol helyezkedik el a kinti hierarchiában?
– Tavaly megnyerték a konferenciájukat, és ezzel bejutottak az NCAA nyolcas döntőbe. Ott az első meccsen kikaptak, idén ennél jóval többet szeretnénk elérni. Nagyon-nagyon jó lesz a csapat, az U20-as vb-n öt vagy hat játékos kint volt tőlük és a többiek, az idősebbek is jó szintet képviselnek.
Egyébként október végén-november elején kint voltam ismerkedni azzal a két egyetemmel, amely fennmaradt a rostán. Először Long Beachre mentem, már akkor megismertem a srácok nagy részét, kifejezetten jó kapcsolatot ápolunk azóta.
– Gondolom, angolul jól beszélsz.
– Igen, igen. A Csík Ferenc Gimnáziumba jártam, ahol már a nulladik évben heti 17 angolóránk volt, nagyon ráfeküdtünk.
– Hogy történt a kinti tájékozódásod? Körbe vezettek az intézményben?
– Három csapattársam fogadott a reptéren, kivittek az edzésükre, amit végignéztem és utána a vízbe is be tudtam velük menni. Megismerkedhettem az edzőkkel is, most már nemcsak az interneten keresztül.
És utána az egyik barátom, aki az USA centereként ott volt az U20-as vb-n is, körbevezetett az egyetemen, és nála, a kollégiumi szobájában is lakhattam az alatt a két és fél nap alatt. Ezt követően mentem megnézni a másik egyetemet.
– És mi volt a választásod oka?
– Elsősorban az, hogy a szak, amit fel szeretnék venni, a másik egyetemen nem volt elérhető. Dönteni majd csak az első félév után kell, de jelenleg az építészet és ezen belül a biomérnöki terület érdekel leginkább.
– És azt is ellenőrizted valahogy, hogy milyen ott a képzés színvonala? Hogy kik tanítanak, milyen mélységig és milyen a diploma elismertsége?
– Igen, próbáltunk utánanézni itthonról is és kinti ismerősöket is megkérdeztünk. Az derült ki, hogy a mérnöki szak kifejezetten jó, magasan rangsorolt, a top 20-ban van amerikai szinten.
– És hát, gondolom, nálad is az egyik fő érték a négy év alatt kialakítható kapcsolatrendszer.
– Abszolút.
– A vízilabdával kapcsolatban mi a terv?
– Jövőre tényleg tovább szeretnénk menetelni az NCAA-ben, de ugye, először a konferenciát meg kell megnyerni.
Nagyon ambiciózus edzőnk van, aki most kint volt Szingapúrban a felnőtt amerikai férfi válogatott másodedzőjeként, tehát kifejezetten jó szakmai kezekben is leszek. Azt látom, hogy az ott lévő srácok is elképesztően célratörőek, azon vannak, hogy napra napra jobbak legyenek, erősebben eddzenek a céljaik elérése érdekében.
– A későbbi vízilabdás céljaid?
– Szeretnék olyan szintet elérni, hogy később akár a felnőtt válogatottba is meghívást kapjak. Ez a cél van a szemem előtt és ezért fogok dolgozni Amerikában is minden egyes nap a vízben és a szárazföldön. Két évvel ezelőtt egyszer már kaptam meghívást Varga Zsolttól a bő keret edzéseire és azok a napok máig emlékezetesek a számomra. Egyébként az egyetem négy éve után Európába szeretnék majd visszatérni és egy jó csapatban játszani.
– Mit szóltak a döntésedhez a környezetedben, hogy fogadták a hírt eddigi csapatodnál, a KSI-ben?
– Nagyon támogatóak voltak. Most nyáron is lent voltam edzéseken, mindenki mondta, hogy szurkol nekem. Gratuláltak, hogy egyedül el tudtam ezt érni és meghoztam egy ilyen döntést, hogy a családomat, barátaimat tulajdonképpen itthon hagyva “átteszem a székhelyemet” a világ túloldalára. Úgyhogy tényleg rengeteg támogatást kaptam, ami lelkileg volt nagyon fontos, hiszen mégiscsak itt nőttem fel, ide köt minden.
– Köszönöm szépen a beszélgetést és sok sikert kívánok mind a tanuláshoz, mind pedig a kinti játékhoz!
Fotók: California State University, Long Beach és vlv