A 18 éves Vigvári Vince, az OSC új igazolása először játszott meccseket a Bajnokok Ligájában és a bemutatkozása látványosra sikerült: hat találkozón 18 gólt lőtt a podgoricai BL-selejtezőn. A torna után kértük őt beszélgetésre és nemcsak a selejtezőkről, hanem az OSC-ről, Varga Dániel edzői felfogásáról és a saját szerepéről is kérdeztük.
VIGVÁRI VINCE a vlv-nek:
_360.jpg)
– Debütáltál a Bajnokok Ligájában – nem is akárhogy. Hat meccsen 18 gólt lőttél és az OSC játékában fiatal korod ellenére és friss igazolásként is meghatározó szereped volt… Hogy készültél a podgoricai tornára, lelkileg milyen volt, átérezted-e, hogy ez most már tényleg a topszinthez vezető út?
– Külön nem készültem magára a tornára, de vártam már nagyon, hiszen nemzetközi szinten eddig csak az utánpótlásban szerepeltem. Tudtam, hogy hasonló lesz, de azt is, hogy valamennyire más. Kíváncsi voltam az egész atmoszférájára, a többi csapatra.
– Hogy sikerült a beilleszkedés az új csapatodba, megszoktad-e a körülményeket, hogy fogadtak, milyen a kapcsolatod a játékostársakkal?
– Jól sikerült. Többeket már ismertem, de akikkel eddig nem volt kapcsolatom, ők is nyitottak voltak, jól fogadtak. A körülményeket is gyorsan megszoktam. Persze, a beilleszkedésem még azért zajlik, egyrészt azért, mert még nem mindenkit ismerek közelebbről, a játékban való szerepem is alakul, ez még sokáig így lesz. Meg kell szoknom a csapatot, a csapatnak is meg kell szoknia engem, a játékuk is formálódik, folyamatosan, együtt fejlődünk, de eddig minden nagyon pozitív.
– Dani is nyilatkozta, hogy kevés időtök volt a podgoricai torna előtt a közös gyakorlásra. Most viszont már lejátszottatok hat nemzetközi tétmeccset. Hogy látod, milyen a csapat, olyan a játékotok, mint amit elképzeltél?
– Igen, olyasmi…, még pontosabban fogalmazva: látom a csapatban a potenciált, azt, hogy olyanok lehetünk majd, amilyennek én elképzeltem magunkat. Persze, az egy másik kérdés, hogy Daninak milyenek az elképzelései, mert azért ő az edző… 🙂 De látok nagyon jó alapokat, amiből ki tudunk indulni és a csapattá válás folyamata igazából csak most kezdődött el. Nagyon bizakodó vagyok, mert nagyon jó dolgokat láttam, én is élveztem a játékot, egyelőre minden stimmel.
Három kemény hetünk volt a BL-torna előtt, igazából minden energiát a munkára fordítottunk, most hogy jönnek a meccsek, kezd majd kialakulni, megszilárdulni a stílusunk. Jó állomása volt ennek a fejlődési folyamatnak Podgorica.
_740.jpg)
– Dani edzői jellemzőiről kérdeznélek Az kiderül a nyilatkozataiból, hogy ő mit kér a játékosaitól, de te hogy látod a játékotokkal kapcsolatos követelményeket? Az előre meghatározott elképzelések fegyelmezett végrehajtása az elsődleges vagy teret kaphat azért az egyéni kreativitás? Gond-e, ha hirtelen kilépsz a “sémából” és bevállalsz egy váratlan, kreatív megoldást?
– Alig több mint három hete dolgozunk együtt, úgyhogy annyira talán még nem tudok pontos választ adni erre a kérdésre. Egyelőre úgy érzem, hogy “egészséges viszonyban” van egymással ez a két dolog, vagyis, hogy legyenek szabályok, létezzen egyfajta rendszer, s közben az egyéni megoldások is kapjanak szerepet, méghozzá néha fontos szerepet. Ez természetesen az egyéni felelősséget is növeli.
_360.jpg)
Védekezésben és támadásban is vannak “támaszpontok”, amiből kiindulunk, Podgoricában támadásban viszonylag nagy volt az egyéni szabadság, nyilván részben azért, mert egyelőre nem tudtunk nagyon sokat közösen gyakorolni. Én mindenesetre – szem előtt tartva az adott feladatot -. viszonylag nagy mozgásteret élveztem.
– Mind a hat meccset simán nyertetek, noha előfordult, hogy a játékidő első felében két góllal is vezetett az ellenfeletek. Érezted bármikor is a torna során, hogy gond lehet, nehéz helyzetben vagytok?
– Egyik meccs sem dőlt el az eső negyedben, még a leggyengébbnek gondolt ellenféllel szemben sem. Ezt részben a saját hibáink okozták, és persze azokban a percekben az ellenfélnek minden összejött. Talán vasárnap, a Jadran Herceg Novi elleni utolsó meccsen éreztem úgy, hogy öt mérkőzés kőkemény lejátszása után már kicsit fáradtak vagyunk, jött a nagyon jól úszó fiatalokból álló, dinamikus ellenfél vezetett egy ideig ellenünk. Nem gondoltam akkor sem arra, hogy kikaphatunk, de azért az volt a fejemben, hogy ez végig szoros lesz. Nagyjából így is lett, de aztán a negyedik negyedben háromgólos lett a vezetésünk és el is döntöttük a meccset.
– Utaltam már arra, hogy jó teljesítményt nyújtottál. Volt-e valamilyen személyes élményed, egy-egy megoldás, gól, amire később is emlékezni fogsz?
– Talán az az ejtésgól, ami ki is rakott a vlv. Több csapattársam elismerőleg szólt róla, online is nagyon sok gratulációt kaptam. Ezek jólestek, mert tényleg jól kivitelezett megoldás volt. Az egész tornára jó érzésekkel emlékszem majd vissza, hiszen már az első BL-meccsemen három gólt sikerült lőni, büszke vagyok a hat meccsen lőtt 18 gólra, amit te is említettél. Jó kis löket volt ez számomra, jó alapot ad az egész szezonra.
– Hosszú menetelés jön most, a meccsek jelentik majd a fejlődés fő színterét. Ha sikerül a BL-főtábla, akkor aztán különlegesen megterhelő időszak lesz, tele utazással, fontos meccsekkel. Fizikailag hogy állsz, fogod ezt bírni?
%20(1)_360.jpg)
– Az majd kiderül, térjünk vissza erre akkor, amikor a karácsonyi halászlénél tartunk… Most úgy érzem, hogy jó fizikális állapotban vagyok. Számítok arra, hogy nagyon fárasztó lesz, készülünk is erre, sőt, hát azért a podgoricai négy nap és az azt megelőző három hét is ilyen volt. Csinálni kell, mert az igazán lényeges időszak majd csak később jön, arra készülünk a folyamatos terhelés elviselésével, az utolsó hetekre, amikor a bajnoki helyezések sorsa dől el.
– Neked kedvező az a fejlődési mód, hogy “menet közben”, meccseken zajlik a taktika gyakorlása vagy inkább szeretnél többet edzeni?
– Kell az edzés, de én borzasztóan élvezem a meccseket, mindennél jobban. Még akkor is így van ez, ha nem olyan szoros az adott mérkőzés. A játék, a légkör, az összes körülmény nagyon motivál. Örülök, ha meccseken tudunk fejlődni, de ha ehhez még sok edzés tárul pluszban, amelyeken elemezzük a meccstapasztalatokat – azt sem bánom!
– Elég meccs volt már a Magyar Kupában és a bajnokságban, hogy kicsit “felmérd a terepet”, véleményt alkoss a riválisokról? Amíg csak az átigazolási hírekből lehetett következtetéseket levonni, az ember úgy érezhette, hogy az élmezőny csapatainál talán egyfajta kiegyenlítődés történt. Igazolják ezt szerinted az eddig látottak?
– A szezonkezdés óta eltelt idő arra elég volt, hogy lássam az OSC-ben lévő potenciált. Sok van bennünk és ez nagyon fontos, most már csak dolgozni kell. Ami az egész mezőnyt illeti, kevés még a tapasztalat – bár nagyon jól tudósít a vlv, ezért elég tájékozott vagyok. 🙂 Már volt egy meglepetés – a Vasas-Honvéd döntetlenre gondolok -, jönnek az egyre élesebb Magyar Kupa-meccsek, számunkra mindenképpen, hiszen a BVSC-vel kerültünk össze, de a komolyabb mérkőzéseink a bajnokságban később lesznek. Nyilván van valami a fejemben arról, hogy kiket gondolok a top 5-6-ba, a középmezőnybe és az alsóházba, de még elég képlékeny ez a dolog, már csak azért is, a legjobbnak számító csapatokat nem láttam még nehéz meccset játszani.
– Kerülgetem a dolgot, de csak megkérdezem szemtől szembe: szóba jöhet-e a bajnoki cím, mint elérendő és elérhető cél a számotokra? Játéktapasztalatok híján elsősorban a csapatok játékosállományának változásaiból kiindulva…
– Szerintem bárkit kérdeznél abból a bizonyos három-négy csapatból, mindegyikük azt mondaná, hogy igen, megszerezhető a bajnoki cím. A legfontosabb mérkőzéseken derül majd ki, hogy melyik nyilatkozó mérte fel jól a lehetőségeket.
– Köszönöm a beszélgetést!
VLV-TUDÓSÍTÁS AZ OSC PODGORICAI SZEREPLÉSÉRŐL, A HAT MAGYAR MECCS VALAMENNYI GÓLJÁVAL
VLV-INTERJÚ VARGA DÁNIEL VEZETŐEDZŐVEL A TORNA UTÁN