Nemzetközi kupában idén nem találkozhatnak, ezért közös edzőtáborozásokon segíti egymást a Pro Recco és az FTC. Szerdán este ismét megmérkőztek, ezúttal Budapesten. Helyszíni vlv-riport, videóinterjúk és azok leírt változata:
A Pro Recco kezdeményezésére ismét együtt készül néhány napig az olasz csapat és a Ferencváros. Rendes, négy negyedes meccseket játszanak és szerepelt a programban előny-hátrány-gyakorlás is.
Kedden este az utazástól még talán fáradt vendégeket nagy gólkülönbséggel győzte le a házigazda, szerdán délelőtt az előnyöket és a hátrányokat gyakorolták egymás ellen a felek – erről a válogatott Podgoricát megjárt fradistái felmentést kaptak, hogy kicsit azért pihenhessenek is.
Szerdán este újra komoly meccskörülmények között csapott össze a két csapat. A végig szoros találkozón a Fradi két góllal nyert.
VLV-VIDEÓK:
A videóinterjú leírt változata:
Nyéki Balást köszöntöm, a Fradi vezetőedzőjét. Hát…, dolgos napok zajlanak itt a Népligeti uszodában. Itt van a Pro Recco, a második edzőmeccset játszottátok. Arra kérlek, foglald össze, hogy milyenek ezek a kétkapuk, hogy vagy megelégedve a fiaid teljesítményével.
– Üdvözlöm a VLV nézőit. Nagyon hasznos napokon vagyunk túl. Nagy valószínűséggel holnap már nem fogunk együtt gyakorolni, bár egymás melett fogunk edzeni. A Reco kérésére holnapi napot egy picit már elengedjük egymás közt, nyilván azért a második nap végére már kialakulnak párharcok, konfliktusok és feszültségek.
Ez egy jó lezárása volt, azt gondolom, a közös edzőtábornak. A mai mérkőzés jó eredménníel, pozitív eredménnyel is zárult, nehéz mérkőzés volt. A tegnapi nap nagyon nehezen indult, viszont kimagaslóan jól zárult.
Nagyon nagy sebességgel tudtunk előrelépni már az első mérkőzésem és most is, hoztuk azokat az elemeket, amelyekre szükségünk van a Bajnokok Ligája színvonalához. Közben volt egy közös edzés emberelőny-, emberhátrány-gyakorlással, az is mindig külön színvonalat képvisel. Pláne a Reco ellen, amely talán az egyik legmodernebb védekezési taktikai elemeket használja emberhátrányban, úgyhogy nekünk ez nagyon jó volt a Savona-mérkőzés előtt.
Nagyon örülök, hogy a Reco megkeresett minket. És nem az jut elsőre eszembe, hogy milyen jó visszajelzés ez, hogy ellenünk akarnak játszani, hanem az, hogy jó volt, hogy eljöttek. Tudjuk, hogy ők a Brescia ellen készülnek, mi meg nagyon fontos mérkőzés előtt állunk a Bajnokok Ligájában.
– Ma játszott a Reccóban Haverkampf Bence, lehet tudni róla valamit? Mi lesz a sorsa?
– Hát, nagyjából már tudjuk, hogy mi lesz a sorsa, ezt most nem szeretnénk még bejelenteni, de azért azt nyilván mindenki tudta eddig is, hogy a Ferencvárossal szerződésben van. Amikor a Recco bejelenti majd a következő évi keretét, meg a Ferencváros is, akkor lesz erről is hír. Biztos, hogy jó helyen fog játszani jövőre is, talán a világ legjobb csapatában, látom, hogy mennyit fejlődött ebben az évben, hogy végigjátszotta a Reccóban a mérkőzéseket. Bár nemzetközi kupában nem tudott játszani, viszont az olasz bajnokságban végig játszott, és örülök is a játékának, meg a fejlődésének.
– Jön a szezonnak az a része, amelyben hamarosan már hibázni sem szabad, mert annak súlyos következménye lenne. Készen álltok ezekre a végkifejletekre?
– Mindkét fronton készen kell állni, és azt gondolom, hogy készen is állunk. Én a csapatnak is azt mondtam: ahogy Barcelonában láttam őket játszani, védekezni, az nagyon előremutató dolog volt, nagyon sok jó védekezésük volt. Nem is a hibákat kerestem a játékukban, azt láttam, hogy mennyit léptünk előre az előtte lévő egy-két mérkőzéshez képest és ez jó. Nyilván, a a hibákat megpróbáljuk kijavítani, mert fontos lesz, hogy a következő mérkőzéseken le tudjuk redukálni a hibák számbát.
Én azt gondolom, hogy jó úton vagyunk, ezért is volt jó ez a két kétkapu, meg emberelőny-emberhátrány-gyakorlás, mert sebességben fel tudtunk jönni arra a szintre, ami nekünk szükséges, ami játékunkat jellemzi, és ami a Bajnokok Ligájához szükséges, valamint ahhoz, hogy a magyar csapatok előtt tudjunk járni mind sebességben, mind fizikálisan. Nagyon jó volt, vissza tudtunk térni arra az útra, ami szükséges. Ráadásul a válogatottból visszajött játékosok azonnal tudtanak gyakorolni, nem a szürke hétköznapokba csöppentek bele, hanem egy jó hangulatú, komoly edzőmérkőzésbe. Úgyhogy nagyon pozitívan állok a ránk váró feladatok előtt.
Nyilván tudom azt is, hogy a következő másfél hónap a legfontosabb része lesz a szezonunknak, ez fogja meghatározni, hogy sikeres-e az év vagy nem, de ez így jó, és minden pillanatot élveznünk kell, azt gondolom. Lépésről-lépésre, negyedről-negyedről és meccsről-meccsre fogunk haladni, és javulni fog a játékunk, ebben bízom. És hogyha minden jól megy, akkor el tudunk jutni ugyanarra a szintre, ahol tavaly voltunk június elején a Final Four-ban. Ha így alakul, akkor sikeres szezonunk lehet.
– Köszönöm szépen.
– Köszönöm szépen, én is.
A videóinterjú leírt változata:
– Vogel Somát köszöntöm. Egy nagyon kemény edzőmeccsen vagytok túl. A Pro Reccóval játszottatok a Ferencváros népligeti uszodájában. Kérlek, mondd el, hogy láttad ezt a meccset!
– Először is köszöntök én is mindenkit. Azért ez a mai kétkapu már sokkal feszesebb volt, mint a tegnapi. Tegnap este is játszottunk velük, akkor nagyobb arányú győzelmet arattunk, azt hiszem 9 vagy 10 góllal nyertünk. Nyilván utazásból jöttek, és kicsit még szét voltak esve.
Hasznosnak bizonyult ez a pár nap, amit most a Reccóval eltöltünk, mert azért mi régen játszottunk tétmérkőzést. A Recco idén is nagyon magas és erős színvonalat képvisel. Nekünk, akik nem voltunk a válogatottnál, tökéletes ez arra, hogy visszarázódjunk és újra megérezzük a meccsszituációkat.
Akik voltak a válogatottnál, azoknak már lehet, hogy a fülük jön ki, hogy meccset kell játszani, de azért ők is tartották a tempót, és rajtuk meg az érződött, hogy még tényleg meccsben vannak. Nyilván kicsit fáradtkásan, egyébként délelőtt volt lehetőségük pihenni, ennyi pihenőt kaptak.
– Távol vagy a válogatottól mostanában, nem voltál a felkészülési keretben sem, és az utazócsapatban sem. Nyilván nézted el a meccseket, érdekel, hogy hogy vélekedsz a dolgokról.
– Igen, néztem a meccseket, és gyakran el is fogott a hiányérzet, hogy de jó lenne ott lenni, és játszani, és a csapattal lenni, illetve az edzéseket is velük tölteni. Nyilván most egy más utat választottunk, így a Zsolttal és a Sünivel, és most elsősorban magamra kell, hogy fókuszáljak, hogy aztán nyáron jól érkezzek oda a válogatotthoz.
Ami nagyon feltűnt, és erről már beszéltünk, meg sok mindenki beszélt, hogy rengeteg lövés van, és a kapusokra sokkal nagyobb szerep hárul. Emiatt azért a védekezésre sokkal jobban oda kell figyelni, és sokkal éberednek kell lenni, hiszen a rövid támadó idő miatt gyorsan vállalkoznak a csapatok és a lövők. Nehéz lesz, még egyetlen egy meccset sem játszottam ezekkel a szabályokkal. Kíváncsi vagyok, várom, hogy milyen lesz. Azt biztos, hogy nem fogok unatkozni.
– Jó, hát mi vár rád mostanában?
– Rengeteg edzés, az biztos. Illetve jövő héten kezdjük újra a mérkőzéseket, kedden a Savona elleni BL-meccs jön, aztán a hétvégén bajnoki elődöntő.
Az utolsó szakaszának vagyunk a szezonban. Itt most tényleg minden edzés nagyon fontos, és az egészség is nagyon fontos, hogy mindenki a lehető legjobb állapotában legyen. Maximális erőnkkel azon vagyunk, hogy így 18-an plusz a stábtagokkal együtt legyünk, és egy célért küzdjünk.
– Köszönöm szépen, jó munkát kívánunk!
– Köszönöm szépen!
A videóinterjú leírt változata:
– Manhercz Krisztiánt köszöntöm, szervusz! Ez a mostani meccs hogy ízlett neked? Itt hallottam, hogy kicsit külön vannak véve a válogatottól visszajövő játékosok és más feladatuk van talán vagy másként szerepelnek.
– Igen, sok minden történt, de itt nem feltétlenül vagyunk különválasztva. Maximum a pihenő miatt van egy kicsit más bánásmód, hiszen más edzésmunkát végeztek azok a játékosok, akik nem voltak a Világkupán, és mást azok, akik három meccset játszottak. Nyéki Balázs szerencsére igyekszik megoldani a pihenőt is, úgyhogy amennyire a Recco elleni kétszer négy negyednyi játék az elmúlt két napban engedte, annyira próbáltunk pihenni is.
Másrészt meg azért nyilván ezek nagyon magas minőségű edzések, magas intenzitással, úgyhogy nagyon hasznos edzések is voltak.
– Voltatok kint a Reccónál vendégségben, most ők jöttek ide. Látsz különbséget? Fejlődötte a Recco?
– Előző alkalommal nem játszottam, mert akkor még a csuklóm miatt gipszben volt a kezem, és ezért csak külön munkát végeztem. Most kettőt játszottuk, mind a kettőt sikerült megnyerni. Magyar bírókkal. Kint olasz bírókkal…, ott is nyertünk, de ott azért volt, hogy kicsit nagyobb volt a hirig.
Nyilván azért le kell vonni a következtetéseket, hiszen mind a két csapat rengeteget hibázott, ez szerintem nem is volt kérdés, aki látta a meccseket, de mind a két csapat számára sok volt a tanulság.
– Eltelt néhány nap a Világkupa-szuperdöntő óta, gondolom, már kicsit azért leülepedtek a dolgok. Hogy értékeled összességében a podgoricai szereplést?
– Nagyon örülök, hogy két év után sikerült végre éremet szereznünk egy világversenyen. Nyilván nagyon sok olyan tapasztalattal szolgált, amiből kell tudnunk tanulni, mind egyénenként, mind csapatként. Lehetne erről egy nagyon hosszabb elemzés is, minden mérkőzést érintve, hogy melyiken mi volt, mind egyénileg, mind csapatként, és persze specifikusan, kijavítva a kijavítandókat, amit meg is fogunk csinálni.
Amit mindenképpen tovább kell vinnünk, az az, hogy egyrészt sikerült egy döntő meccsen egy erős horvát csapattól éremet elnyernünk, és ami negatív tanulság: hogy meg kellett adnunk a meccsek végjátékát “lemenedzselni”, főleg az utolsó negyedet. Hiszen a horvát meccset, ugye, lezárhattuk volna, a görögöt meg majdnem hogy akkor buktuk el.
– Köszönöm szépen! Jó munkát!
A videóinterjú leírt változata:
– Jansik Szilárdot köszöntöm, szervusz Szili! Te is azok között voltál, akik nem látták a festői Montenegrót mostanában. Nyilván kérdezlek majd a válogatottról is, de előtte a Reccóról. Hogy ízlett ez a két edzőmecs, amelyen eddig túljutottatok?
– Ízlett! Jó volt! Jók voltak ezek az edzőmecsek. Igazából mi nem játszottunk tétmérkőzést két hete, a Barceloneta-meccs óta, mármint, akik itthon maradtak és nem mentek a Világkupára. Így, lehet mondani, hogy már vízilabdára éhesek voltunk, és személy szerint én örülök, hogy tudtunk ilyen nehéz ellenfél ellen gyakorolni. Ugye a Pro Reccó idén nem játszik a Bajnokok Ligájában, így tudtunk velük gyakorolni.
Mi, akik itthon voltunk, az előző héten elég kemény fizikai munkát végeztünk, és ilyenkor az ember már tényleg kívánja, hogy két kapuzon is, játsszon éles körülmények között. Szóval én élveztem ezt a két edzőmérkőzést.
– A Savona következik nektek a Bajnokok Ligájában. Tudom, hogy minden meccsre úgy készültök, hogy nyerni akartok, úgy is szálltok vizbe, de fontosabb ez a meccs az átlagosnál?
– Abszolút fontos. Azért még nem dőlt el az, hogy ott vagyunk a Final Four-ban, szóval ezzel mi bebiztosíthatjuk, szeretnénk bebiztosítani azt, hogy ott legyünk, és azt is, hogy a csoportelsőség is meglegyen. És én bízom abban, hogy ez jövő hét kedden sikerülni fog. Arra készülünk, de még megyünk lépésről lépésre. És azt gondolom, hogy tényleg most már nem sok mérkőzés van a szezonból. Lehet mondani, hogy eddig is az összes meccsünket meg akartuk nyerni, hát ezentúl meg aztán már nincs is hibázási lehetőségünk.
– Milyennek láttad a válogatott szereplését?
– Jónak! Azt gondolom, hogy nagyon jól küzdöttek a srácok, néztem az összes mérkőzést. Sokszor nem mindent lehetett látni, megmondom őszintén, mert annyira gyors a játék, hogy még ezt a közvetítőknek is meg kell tanulniuk. Nagyon sokszor volt olyan, hogy még az ismétlést mutatták, és közben ott már valaki dobott egy gólt megúszásból, szóval emiatt teljesen azért nem tudtuk átlátni.
– Jobb a helyszínen, a medencében…
– Jobb a helyszínen, a medencében, így van. 🙂 De azért az tényleg mutatja a csapat erejét, hogy sikerült érmek nyerni.
– Köszönöm szépen, jó munkát kívánok, és találkozunk jövő kedden a Komjádiban.
– Köszönöm szépen.
