Megszerezte első horvát trófeáját Német Toni, aki nyáron igazolt a Jadran Split csapatához. A Szuperkupa elnyeréséhez a Jug Dubrovnikot győzték le. Német Toni a vlv-nek.
Horvátország, mérkőzés a Szuperkupáért:
Jadran Split (bajnok)-Jug Dubrovnik (kupagyőztes) 11:8 (3:2, 3:2, 3:2, 2:2)
G.: Matkovic, Duzevic 3-3, Butics, Pejkovics, Berehulak, Német T., L. Fatovics, ill. Zuvela 2, Mozara, Jokovics, Susics, Buslje, Herceg, Jerkovics
Az első gólt a Dubrovnik lőtte, majd azután, hogy Német Toni egyenlített, már egyszer sem vezettek a meccsen.
Német Toni egyenlítő gólja a meccs elején
NÉMET TONI a vlv-nek:
– Nagyon készült a csapat erre a mérkőzésre, mivel tavaly nem sikerült elhódítani a Szuperkupát, ráadásul az ellenfél az örök rivális, a Jug Dubrovnik volt.
Ez volt ennek az időszaknak a legfontosabb meccse, mindent megtettünk már a felkészülés során és úgy szálltunk vízbe, hogy ezt most meg kell nyernünk. Végül sikerült és nagyon jó érzés kupagyőzelemmel kezdeni a szezont…
– Hol volt a meccs?
– Semleges helyszínen, Zadarban, egy nagyon szép uszodában. Jól megszervezték a programot, méltó körülményeket teremtettek.
A klubunknál mindenki nagyon boldog volt, edzők, a vezetőség tagjai, akiknek a részéről elvárás is volt, hogy megszerezzük ezt a kupát.
– Na, akkor kérlek, mesélj a beilleszkedésedről, az eddigi tapasztalataidról!
– Augusztus 18-án érkeztem ki a feleségemmel, és egyből kezdődtek is az edzések. Előtte én már négy hetet a Fradival készültem, megengedték, hogy velük legyek. Úgyhogy, úgymond 80 százalékos állapotban érkeztem Splitbe, ahol találkozott a teljes csapat és elkezdtük a felkészülést.
Hát, azt kell, hogy mondjam, más stílusú a munka, az edzéstematika a magyar klubokéhoz képest.
– Ez mit jelent, miben más?
– Itt sokkal jobban megyünk rá arra, hogy elfárasszuk a vállakat, az úszás nem mennyiségileg sok, hanem fizikailag nehezebb, sok a pillangózás, a lábtempó. Úgyhogy egy kicsit más a gondolkodásmód. Nagyon gyakori az egykapu és a test test elleni gyakorlás is.
– És ez neked mindez hogy megy?
– Hát figyelj, azt kell, hogy mondjam, az elején azért fárasztó volt, míg föl nem vettem az itteni ritmust. De úgy érzem, hogy beilleszkedtem, befogadtak, és mostanra már bele is tanultam a taktikai elemekbe. Szóval nagyon boldog vagyok, szép a város, szép az uszoda, tök jó körülmények vannak, tényleg csak pozitív dolgokat tudok mondani az egészről.
– Azt mondd meg, hogy mennyit változott a csapat kerete, amikor te jöttél? Tehát a korábbihoz képest erősebb vagy gyengébb a Split?
– Elmentek, ha jól tudom, hárman vagy négyen. Ugye, Kragicsot műtették, ő lassan visszatér, már edz, de meccsen még nem játszhat. Van még egy fiatal balosunk, Duje Cuzzi, akinek az orvos még nem engedi az edzéseket, de hamarosan, elvileg már novemberben ő is lesz már. Az igazolásokra visszatérve: velem együtt Matkovics érkezett. Nagyjából posztra igazoltak, azok helyére, akik elmentek. Szerintem erősödtünk, de ezt majd az idő dönti el.
– Mi a hivatalos elvárás erre a szezonra?
– Minden kupát hódítsunk el itthon, amit csak lehetséges elhódítani, a BL-ben pedig jussunk el legalább a második csoportkörbe.
– A főtáblát vereséggel kezdtétek Herceg Noviban…
– Igen. Sajnos még nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettük volna. Nagyon kapkodós volt a játékunk, nem figyeltünk oda egymásra. De szerencsére az akkor elkövetett sok hibát ki tudtuk javítani a Szuperkupa-döntőre. Úgy érzem, hogy a mi BL-csoportunk elég erős, de ha így folytatjuk, ahogy most a Szuperkupa-meccsen szerepeltünk, akkor szép eredményeket érhetünk el.
– Köszönöm a beszélgetést és további sikeres szezont kívánok!