Kiemelkedő teljesítményt nyújtott új csapatában, a Spandau 04-ben Nagy Márton, aki nyáron igazolt Szegedről a német fővárosba. Két meccsen nyolc gólt lőtt és nem rajta múlt, hogy a Spandau nem jutott a BL-főtáblára. A 32 éves játékost idegenlégióssá válásának körülményeiről, új csapatáról, a Spandau 04 esélyeiről kérdeztük a tornát követően.
NAGY MÁRTON (Spandau 04) a vlv-nek:
– Először is: gratulálok a sabadelli teljesítményedhez! Kezdjük az elejétől, hogy kerültél Berlinbe?
– Köszönöm szépen a gratulációt. Magyarországban két-három opció volt a fejemben, ahol el tudtam volna képzelni magamat. Ezek egyike a Szeged volt, ahol ugye, az előző két évet töltöttem. Végül ott nem egyeztek az elképzeléseink, de igazából nem tudom megmondani a pontos okot, mindenesetre nem tudtam maradni.
A másik két opció sem valósulhatott meg, így külföldi lehetőségek után néztem. Megkerestem Baksa Lacit, aki már 12 éve a berliniek kapuját védi. Először egy önéletrajzot továbbítottam a klubvezetőknek, Marin Restovicsnak, a klub volt játékosának, aki átvette a vezetőedzői tisztséget. Vele már személyesen is egyeztettem. Május elejéig kellett várni a döntésre, ugyanis változott a németországi légiósszabály, mostantól hét külföldi játszhat meccsenként és legalább hét németnek mindenképpen vízbe kell szállnia.
Így is lett összeállítva a keret, sok fiatal német játékost igazoltak. Eredetileg bekknek szerződtettek, ugyanúgy, ahogy Szegeden. Mindenesetre már akkor jeleztem, hogy ez nem az elsődleges posztom és ha lehetővé válik, szeretnék rosszkéz oldalon játszani. Ez aztán sikerült is, mert a végén mód nyílt még egy védő leigazolására, így előbbre léphettem.
– Mennyi időre szól a szerződésed?
– A családdal együtt jöttünk ki, egy kicsit az ismeretlenbe, így egyelőre egy évre köteleztem el magam. Aztán meglátjuk, hogy mennyire tudjuk ezt a hatalmas várost, meg az itteni időjárást megszokni. Ha sikerül, akkor nyitott leszek a folytatásra.
Ami a szakmai munkát illeti, az eddigiekkel nagyon elégedett vagyok, pozitív tapasztalataim vannak.
– Milyen a csapat?
– Elég sok fiatal játékos van, engem azért is igazoltak le, hogy legyen rutinosabb csapattag is, mert jelenleg még a külföldiek is 24-25 évesek. Amikor eddig kérdeztek az ismerősök, magam sem tudtam megmondani, milyen erőt képviselünk, hiszen a német bajnokság még nem kezdődött el, s volt ugyan egy nagyváradi edzőtáborozásunk, de úgy utaztunk a BL-selejtezőre, hogy nem alakult még ki pontos képem a játékerőnkről.
Szerettünk volna felkerülni a BL-főtáblára, de az az igazság, hogy azért a Vasast és a Sabadellt esélyesebbnek tartottuk. Elégedett vagyok azzal, amit nyújtottunk ezen a két meccsen és persze szomorúak voltunk, hogy nem sikerült a továbbjutás. Szerencsére van még lehetőségünk a nemzetközi szereplésre, az Eurokupa selejtezőtornáján folytathatjuk.
– Nagyon jó teljesítményt nyújtottál Sabadellben, a nyolc gól önmagáért beszél…
– Hatalmas motiváció volt bennem, hiszen az eddigi pályafutásom során még nem adatott meg nekem, hogy BL-főtábláért játszhassak. Sokan gratuláltak a csapatból, mondták, hogy nem rajtam múlt, de persze ilyenkor ez nem nagyon vigasztalja az embert. Annak persze örülök, hogy jól ment és próbálom majd ugyanezt a szintet tartani.
– Látni már az eddigiek alapján, hogy milyen lesz a szereped a csapatban?
– Az elejétől kezdve, amikor látta az edzésmunkámat meg a hozzáállásomat Marin, érzékeltette, hogy meghatározó szerepet szán nekem. Ezt tapasztaltam is ezen a mostani két meccsen, pihenőhöz nem nagyon jutottam. Úgy látom, hogy a fiatal játékosok – a Magyarországon megszokotthoz hasonlóan – elfogadják a tanácsaimat, kérdeznek is. A német bajnokság színvonala talán kicsit gyengébb, és akinek még nincsen nemzetközi tapasztalata, azok kicsit megilletődöttek, de ezen is lehet majd változtatni.
Elég nagy kerettel készülünk, van két U18-as játékos is, aki sokat készül velünk, próbálják a német válogatott utánpótlását is építeni a klubnál.
Hét külföldi van, öten nem beszélünk még németül, és így angolul megy a kommunikáció az edzéseken. Ez is segített, hogy ne kelljen küszködnöm az új helyzethez való alkalmazkodás során. Az edzőnk elképzelése a játékról kicsit más, mint amivel eddig bármikor találkoztam, de nekem ez egyelőre tetszik és úgy tapasztaltam, hogy működik is a dolog.
– Mi a helyzet most Németországban? Milyenek az ellenfelek, kik a legnagyobb riválisok?
– A Hannover mellett tavaly a Duisburg is elég jó játékerőt képviselt. A negyedik csapat talán a Potsdam, amely viszont gyengült erre a szezonra. A Hannover tavaly minden fronton nyert, ebben a szezonban megpróbálunk valamit elcsaklizni tőlük. Az első alkalom az októberi Német Szuperkupa-döntő lehet.
– Köszönöm a beszélgetést és további sikeres szereplést kívánok!
Fotók: Victor Castillo és Spandau 04