A legutóbbi szezon után szép csendben eltűnt a játékosok hazai mezőnyéből Sedlmayer Tamás. Nos, ő BL-főtáblán szereplő csapathoz került, idegenlégióskodásának első sikereként Német Szuperkupa-győztes lett, az elmúlt hétvégén pedig új klubja, a Spandau 04 Berlin nem kis meglepetésre legyőzte a két magyarral felálló Marseille csapatát a BL-ben.
SEDLMAYER TAMÁS (Spandau 04 Berlin) a vlv-nek:
– Tavaly fogalmazódott meg bennem a szándék, hogy kipróbálnám magam külföldön. A szezon végén a Vasasnál lejárt a szerződésem és nem hosszabbítottunk. Elkezdtem külföldi csapatot keresni, a “hajrában” két jelöltre szűkült a “mezőny” és végül a Spandaura esett a választásom. Természetesen vonzó volt, hogy egy BL-főtáblás csapatról van szó. A nevem német, a családom gyökerei is ide nyúlnak vissza és bár nem mondhatom, hogy beszélek németül, mert még a gimnáziumban tettem le a nyelvvizsgát és azóta nem használtam a nyelvet, de értem, amit mondanak és azért ez is számított. Egyéves szerződést kötöttem.
A nyári időszak egy részét Máltán töltöttem, a bajnokság második felében vettem részt, Bátori Bencét váltottam a csapatomban. Máltáról egyenesen Berlinbe utaztam, csatlakoztam új csapatomhoz, amely akkor már elkezdte a felkészülést az új szezonra. Máltához képest egész más volt itt az edzésmennyiség és a munka minősége is, kellett néhány hét, mire felvettem a ritmust. Addig a napi két edzés között csak aludni, pihenni tudtam. Ugyanakkor ez is azt mutatja, hogy ha a vízilabda szakmai részét nézzük, akkor nagyon kemény, profi munka folyik itt.
– Milyen a csapat?
– Ahhoz képest, amikor megegyeztem velük, azért történt némi változás. Eredetileg két-három ember cseréjéről, a minőség megtartásáról, előrelépésről volt szó, ehhez képest hat-hét helyen változott a keret, Holod is távozott, pedig úgy volt, hogy marad. Ha a távozók és az érkezők nevét összehasonlítom, akkor azt mondom, nem feltétlenül lett erősebb a csapat. Azon vagyunk, hogy ennek ellenére meglepetést okozzunk – nemcsak a többi csapatnak, hanem még magunknak is.
– A szuperkupát már megnyertétek…
– Bajnokként a kupagyőztes Hannovert fogadtunk. Ezt megelőzően a BL-ben, Barcelonában játszottunk a CNA Barceloneta ellen és elég csúfos vereség lett a vége, de hát az volt az új csapat első hivatalos mérkőzése, látszott, hogy nincs még összeszokva a társaság.
Nem törtünk össze, az első bajnokinkat hosszú utazás után simán megnyertük idegenben a Ludwigsburg ellen.
A szuperkupadöntős ellenfelünk a nemzetközi kupaselejtezőkben már jó néhány meccset játszott, módja volt összeszokni, ezért kiélezett csatára számítottam és így is lett. Komoly küzdelemben, fej fej mellett haladtunk, a harmadik negyedben sikerült elhúznunk, a végére jöttek fel, fél perc volt hátra, amikor az egyenlítésért támadhattak, de ez nem sikerült, 12:11-re győztünk a legnagyobb riválisunk ellen.
– Ezután jött a BL-ben, hazai pályán a Marseille legyőzése, ami azért – már bocsánat… – elég nagy meglepetés volt.
– Őszintén szólva én is meglepődtem, hogy ilyen jó eredményt értünk el. Nem mondom, hogy végig nagyon stabilan játszottunk, de a kritikus helyzetekben igen, hideg fejjel ki tudtuk védekezni, amit kellett, a helyzeteket pedig belőttük, kihasználtuk a lehetőségeinket. Nagyon jól kezdtünk, ez szerintem a Marseille-t is meglepte, s amikor feljöttek volna, mindig kivédekeztünk egy-egy támadást vagy mi is gólt lőttünk. Szerintem sem mi voltunk a meccs esélyesei, de nagyon jól ment a játék, azt kell mondanom, az a fajta edzésmunka és profi hozzáállás, amit az edzőnk, Sakis (Atanasziosz Kehagiasz – a szerk.) képvisel, már most kezd eredményes lenni, pedig még nem vagyunk eléggé összeszokva, enyhén szólva nem ismerjük egymás gondolatait a vízben.
– Beszéltél a Marseille magyarjaival? Ők mit szóltak?
– Meglepődtek ők is, nem erre az eredményre számítottak, nem ezért utaztak ide. Eltöltöttünk néhány kellemes órát, együtt vacsoráztunk Manóval, a szüleivel és a menyasszonyommal, Petrával, jó volt, rég tudtunk így beszélgetni.
– Mi vár most rátok?
– Szerdán bajnokink lesz, aztán a Vouliagmeni jön hozzánk a BL-ben, készülünk rájuk gőzerővel.
– Köszönöm a beszélgetést, sok sikert Berlinben!