Az idegenlégiósok is csatlakoztak a válogatott Eb-keretéhez, velük a felkészülés új szakasza kezdődött el hétfőn. Helyszíni vlv-riport nyilatkozatokkal, fotókkal:
Kétnapos pihenő után folytatta az Eb-felkészülést a magyar válogatott kerete.
Csoma Kristóf (Endo Plus Service-Honvéd), Gyapjas Viktor (BVSC-Manna ABC), Mizsei Márton (VasasPlaket), Vogel Soma (FTC-Telekom Waterpolo) – kapusok;
Angyal Dániel (Olympiakosz), Batizi Benedek (BVSC-Manna ABC), Burián Gergely (CNA Barceloneta), Csacsovszky Erik (BVSC-Manna ABC), Dala Döme (VasasPlaket), Ekler Bendegúz (Endo Plus Service-Honvéd), Fekete Gergő (FTC-Telekom Waterpolo), Jansik Szilárd (FTC-Telekom Waterpolo), Kovács Péter (BVSC-Manna ABC), Leinweber Olivér (RN Savona), Manhercz Krisztián (FTC-Telekom Waterpolo), Mészáros Mátyás (BVSC-Manna ABC), Nagy Ádám (CN Marseille), Nagy Ákos (FTC-Telekom Waterpolo), Simon Henrik (Endo Plus Service-Honvéd), Szalai Péter (VasasPlaket), Tátrai Dávid (BVSC-Manna ABC), Varga Vince (FTC-Telekom), Vigvári Vendel (FTC-Telekom Waterpolo), Vigvári Vince (CNA Barceloneta), Vismeg Zsombor (FTC-Telekom Waterpolo) – mezőnyjátékosok.
Kereten kívüli meghívottak: Lugosi Csongor (FTC-Telekom Waterpolo), Szécsi Marcell (UCLA).
Hétfőn betegség miatt Varga Vince és Vismeg Zsombor nem tudott részt venni a foglalkozáson, újabb meghívottként érkezett viszont Szitás Dávid. Ennek oka az, hogy a sérülésből felépülőben lévő Gyapjas Viktor túlterhelése nélkül is folyamatosan lehessen négy kapunál is profi hálóőrt állítani a bő létszámú keret játékosai elé. (Gárdonyi András kapusedző “teljesített rekordként” jelentette be a vlv tudósítójának, hogy válogatott kapusedzője még sosem foglalkozott egyszerre öt kapussal…)
A reggeli konditermi edzés ezúttal is bővelkedett gimnasztikai, gyógytornászok által vezényelt gyakorlatokkal. A délelőtti hosszas úszást “kognitív” követte, vagyis a medencepartra felállított, oszlopokon lévő kis képernyők jelzéseinek váltakozását figyelve kellett végezni a megfelelő gyakorlatokat.
Este több csoportban zajlott a munka, körforgásban cserélték egymást a delikvensek – kivéve a centereket, akiknek csaknem egy teljes órán át maga Varga Zsolt tartott egyéni foglalkozást. Az edzés este kilenc óra körül egy nagyon éles, hat perces előny-hátrány-gyakorlással ért véget, a feketék és fehérek csatájának vesztese, a feketék prezentálják a süteményt a vereségük következményeként.
VLV-VIDEÓK:
A videóinterjú leírt változata:
– Manhercz Krisztiánt köszöntöm újra Budapesten, és hát arra várok, hogy egy kis összefoglalót kapjon a VLV olvasóközönsége arról, hogy mi történt Párizsban veletek.
– Szia, üdvözöllek, üdvözlöm a vlv hallgatóit, olvasóit. Azt gondolom, hogy a lényegi felkészülés a mai napon tud elkezdődni, hiszen ugye, mostantól vagyunk szinte teljes kerettel, ezt csak azért mondom így, mert vannak betegek, sérültek, akinek azért először meg kell gyógyulniuk.
De azt gondolom, a helyzethez mérten nagyon-nagyon jól sikerült a francia túra. Ennek fő része az volt, hogy azok a játékosok, akik kicsit kevesebb lehetőséget kaptak a válogatottban, hogy taktikailag fel tudják venni a fonalat most bizonyíthattak, másrészt a játékoskapcsolatok ismét megerősödtek. Úgyhogy nagyon jól sikerült, és egy kis pihenő után ma folytattunk.
– Hány edzést tartottatok kint, beleértve a hivatalos meccset?
– Minden edzésen játszottunk a franciákkal, kedden este négy-egyedet, szerdán reggel is játszottunk velük, este hivatalos meccs volt és csütörtökön reggel is edzettünk. A csütörtök estét elengedte nekünk Zsolt, viszont péntek reggel is játszottunk öt negyedet.
– Személy szerint neked milyen volt ez az út? Gondolom, hogy Franciaország “ismerős”, voltak ot tbarátok, milyen személyes tapasztalataid vannak?
– Igen. Azt sajnáltam nagyon, hogy Párizs belvárosától nagyon messze laktunk, tehát nem is volt lehetőségünk se edzések között, se a pihenő idején bemenni. Jó volt nyilván ex-csapattársakat látni, kicsit beszélgetni velük, meg jó volt alapból is így a válogatott környezetében lenni, de nagyon megterhelő is mind fizikálisan, mind mentálisan.
– Ugye, az utolsó BL-mérkőzésünk után volt négy nap szünetünk, az azért ez nem sok. Négy nap után egyből gyakorlatilag teljesen frissen kellett beállin a munkába. Nyilván azért ez nem megy egyre, kettőre, de szerencsére azért meg tudtuk oldani.
– Köszönöm szépen, jó munkát kívánok!
– Köszönöm!
Szécsi Marcell a vlv-nek
– Szécsi Marcell áll, a vlv kamerája előtt, szervusz! Hát, megjártad a hadak útját, az elmúlt hetek nagyon zsúfoltak voltak a te számodra, nemrég jöttél haza.
– Először is üdvözlöm a kedves nézőket! Hát, még nem álltam át sajnos, úgyhogy az alvással vannak kisebb gondjaim, de remélem, ezen mielőbb sikerül túljutni.
– Na, hát gratulálok a második amerikai egyetemi bajnoki címedhez! Nagyon izgalmas volt ez a nyolcas döntő, kérlek egy kicsit foglald össze, nem minden egyes meccsről, de mégis, milyen volt a hangulata? Tényleg ti voltatok el a legjobbak? Mesélj egy kicsit!
– Hát, ebben az évben nagyon vegyes volt, mert a négy topcsapat sok európait szerepeltetett, úgyhogy viszonylag egyenlő volt a mezőny, és szerintem bárki nyerhetett volna, aki ott volt. A hangulat nagyon jó volt, amikor a házigazda Stanforddal, játszottunk, a lelátó mindkét oldala megtelt, nem sok mindent lehetett hallani. És hát, igen, kellett egy kis szerencse ahhoz, hogy megnyerjük, viszont ez a szerencse szerintem a befektetett nagy munka gyümölcse volt.
– Nagyon nagy a presztízse ennek a bajnoki címnek, amit most már ugye másodszor szereztetek meg, te személy szerint is?
– Igen, kint nagyon nagy a presztízse, ahogy mondtad. Itthon nem nagyon értik a emberek, hogy ez a verseny hogy működik az egyetemek között. Tavaly a mi egyetemünk csak a vízilabdában nyert bajnokságot és ez szerintem idén is így lesz, a többi sportág szénája nem áll jól. Úgyhogy emiatt ezt a sikert kint nagyra becsülik.
– Az egyetemeteken lesz ennek kapcsán valami külön ünnepség?
– Idén voltunk amerikaifoci-meccsen, kihívtak minket a pályára, vittük a tófeát is. Most januárban lesz egy bankett a csapat számára.
– Meghívást kaptál a válogatotthoz, szerintem ez már téged nem ért váratlanul…
– Volt róla szó, hogy majd jöhetek edzeni, de azért volt bennem félsz, mert láttam, hogy mennyit készülnek a többiek a két-három napos összetartásokon, amikre én nem tudtam eljönni. Úgyhogy azért izgultam kicsit, de nem annyira, mint nyáron.
– De gondolom, hogy örülsz neki nagyon.
– Persze!
– Jó, hát akkor gyors átállást kívánok, és találkozunk a meccseken.
– Köszönöm szépen.
– Varga Zsoltot köszöntöm. Egy újabb munkás nap végén van a válogatott, de azért én még szeretnék egy kicsit visszatérni a franciaországi útra is. Hogy összegeznéd? Nyilván leülepettek már a dolgok. Milyen fő tapasztalatokat gyűjtöttél?
– Sok szeretettel köszöntök mindenkit. Az elmúlt hét leginkább a játékról szólt. Rottáltam is a játékosokat a játékban, megpróbáltam kiegyensúlyozottá tenni a terhelést, mert tényleg sokat játszottunk a franciákkal.
Volt, hogy öt negyedet játszottunk velük, volt hogy előtte edzettünk külön egy edzésblokkot, plusz még voltak előtte a szárazföldi edzések is. Ugye hosszú edzések voltak. Volt, hogy elindultunk a szállodából 8.15-kor, és fél kettő-kettőre értünk vissza. Ebben benne volt már az ebéd is, meg az utazás, de azért hosszúak voltak az edzésblokkok. Csütörtök délután csináltunk egy lazább, csapatépítő jellegű közös foglalkozást, ami a regenerációt szolgálta.
A kétkap, illetve a közös edzések során, játékokon volt leginkább a hangsúly, tényleg sokat kétkapuztunk. Voltak nagyon jó részek és voltak hiányosságok is, főleg a kapott góloknál, a védekezés szervezettségében, a blokkoknál.
De a támadásokban a kreativitás terén nagyon sok pozitívumot is láttam, mindannak ellenére, hogy voltak olyan kétkapuk, amelyeken nagyon ikszes, dönteten körüli volt az eredmény.
Szerintem egy közepesen erős csapat a francia. Jó vízilabdát játszanak, most már egy nagyon-nagyon jó, felkészült edzővel dolgoznak. Úgyhogy én úgy gondolom, hogy hasznos és jó hetet, három-négy napot töltöttünk közösen velük.
– Sok pihenő nem volt, ma elkezdtétek újra, folytattátok a felkészülést, és most már itt vannak az idegenlégiósok is, mindannyian. Hogy értékeled a mai napot? Mert elég zsúfolt program volt.
– Zsúfolt program volt, amit még inkább zsúfolttá tesz az, hogy vannak különböző mérések, például vérvétel, amiket, a sűrű program miatt nehezen tudunk optimalizálni. Mérni kell a játékosokat fizikálisan is, és most bekerültek a kognitív mérések, illetve hát a vérkép vizsgálata is nagyon fontos, hogy visszajelzést kapjunk: a játékosoknak a szervezete adott esetben, a vitaminkészlete milyen állapotban, esetleg van-e valakinél valamiféle gyulladás, vagy bármi olyan “kilógó funkció”, májfunkció, vesefunkció, amire oda kell figyelni. Tehát ezeket mind-mind átnézik a szakemberek és utána elmondják nekem is azt, hogy van-e valami, amire figyelni kell.
Tehát ez is ennek a hétnak a programja, mellette van az a fajta felkészülés, amit most végzünk még ebben a másfél napban. Utána jönnek a horvátok, kétkapu velük szerdán reggel, este pedig hivatalos mérkőzés Szegeden. Csütörtökön reggel és este játszunk velük, pénteken lesz egy nap pihenő, szombattól pedig itt vannak az olaszok. Reggel egy kicsit könnyebb edzés, majd este hivatalos mérkőzés, és 21-22-én folytatjuk velünk még négy közös edzéssel a felkészülést, így zárul le ez a szakasz.
– Köszönöm szépen!
– Burián Gergő áll a vlvkamerája előtt, szervusz Gergő! Itt vagy megint, Budapesten, a Duna arénában. Először beszéljünk egy kicsit a spanyolországi helyzetről. Ha jól gondolom, akkor ahány meccs, annyi győzelem. Nem unalmas egy kicsit?
– Sziasztok! Köszöntöm a nézőket és az olvasókat!
Hát…, most sajnos meg kell, hogy cáfoljalak, mert a tavalyi évhez képest most sajnos volt két vereségünk, egy a BL-ben, egy a bajnokságban. Ami, úgy gondolom, nem baj, mert szerintem néha kell nekünk, főleg azért, mert kicsit elkényelmesedtünk a bajnokságban.
Úgy gondolom, hogy a teljes mértében a mi hibánk volt, mert a Marseille előtt játszottunk a Sabadellel, és mivel a kinti, Marseille elleni meccs nagyon fontos volt a csoportelsőség szempontjából, sajnos óriási hibát követtünk el, azon a héten nem nagyon foglalkoztunk velük a Sabadellel. És oké, hogy a szezonban addig mindig megvertük őket, de úgy gondolom, hogy nagyon rossz mentalitással mentünk be a vízbe, igazából bedobtuk a nadrágot. Az elejétől kezdve semmi nem sikerült, folyamatosan mentünk az eredmény után, és meg is érdemeltük. Nem tudom, hogy jót tett-e nekünk az a vereség, mert utána megint nagyon rosszul kezdtünk Marseille-ben, aztán végül nagy nehezen, az utolsó percben tudtunk fordítani, és megvertük őket. Szóval azért pozitív szájízzel fejeztük be ezt az ősi szezont, de úgy gondolom, hogy az idei mezőny sokkal erősebb, mint a tavalyi, sokkal keményebb meccseink lesznek. Most kicsit változott a csapatunk, jobban össze kell érni, ehhez még kell egy kis idő, de bízom abban, hogy tavasszal ki tudjuk majd harcolni, BL-final fourban való szereplés jogát.
– Na, hát hazajöttetek, mi fogadott titeket itt?
– Igen. Egy felettébb hosszú pihenés után (egy nap volt…) vasárnap repülőre szálltunk, és jöttünk haza Vincével reggel, és ma reggel már jelentkeztünk. Nyilvánvalóan egy picit fáradtak vagyunk, sok meccs van a hátunk mögött, nem nagyon pihentünk, de mindig öröm visszajönni a válogatottba. Nekem mindig nagy megtisztelhetés, hogy itt lehetek, meg azért jó egy kicsit feltöltődni. Hazajövök a családhoz, ami fontos számomra, megpróbálom kihasználni ezt a pár napot, minél többet együtt lenni velük, az edzéseken pedig természetesen mindent megtenni.
– Szakmailag milyen újdonságok vannak? Hogy tetszett neked a “kognitív”?
– Igen, nekem ez az első alkalom, így nyilvánvalóan kicsit fura volt, hogy ennyi mindenre kellett figyelni, de amúgy meg nagyon hasznos dolognak tartom, és teljes mértékben bízom Zsoltban, abban, hogy ezt most kipróbáljuk, ezzel fejlesztjük magunkat. Ez az éles helyzetekben akár döntő lehet, hogy amikor fáradtak vagyunk, mentálisan akkor is frissek tudunk maradni, és a végén jó döntést hozzunk. Úgyhogy bízom abban, hogy ez nagyon sokat fog adni majd nekünk, meg a csapatnak, meg úgy mindenkinek. Tényleg azt láttam, hogy az egész stáb azon van, hogy amit esetleg elrontottunk nyáron, azokat a pici nüanszokat kijavítsuk, és lehet, hogy ez fogja átbillenteni a mérleg nyelvét a javunkra.
– Na, hát a héten két hivatalos meccset is játszatok. Mi a terv?
– Igen, hát úgy gondolom nem az eredményekkel elsősorban foglalkozni. Kevés az idő, ugye három hét van az Európa-bajnokságig, rengeteg edzés, a taktika mellett kell még egy kis fizikális felkészülés is, ez meglesz holnap, sajnos.
Játszunk szerdán Szegeden a horvátokkal, aztán szombaton a Komjádiban az olaszokkal, két kemény, komoly csapat, úgyhogy teljes mértékben pozitívan fogja szolgálni a felkészülésünket. Nyilván kell nekünk egy kis idő, hogy újra összeálljunk. Én úgy gondolom, hogy nekünk egy kicsit jobban kell majd visszailleszkedni, mert mi ugye, nem voltunk ősszel egyik edzésen sem. Bbízom abban, hogy minél gyorsabban visszajönnek a nyári játékkapcsolatok, csinálunk egy nagyon jó felkészülést, és aztán meg remélhetőleg jó eredményt érünk el az Európa-bajnokságon.
– Köszönöm szépen a beszélgetést!
Visszatértek az idegenlégiósok
Képeink a Camera Kft. Canon RF 100-300mm / 2.8 L IS USM teleobjektívjével készülnek.
