Évente több milliárdos nagyságrendű összeg felett gazdálkodik a Magyar Vízilabda Szövetség és nagyon ritkán esik szó arról, hogy ezt a pénzt milyen rendszer szerint, hogyan fordítja a sportág működtetésére, fejlesztésére. Ez ügyben kértük hosszabb beszélgetésre Kollár Edinát, az MVLSZ operatív vezetőjét. Interjúnk első részének témája: az általános gazdálkodási szabályok bemutatása mellett: “minden, ami nem TAO”.
KOLLÁR EDINA (MVLSZ) operatív vezető a vlv-nek:
– Mindenekelőtt: milyen szabályok vonatkoznak az MVLSZ-re a gazdálkodás szempontjából?
– Az országos sportági szakszövetségek sportszakmai tevékenységét a sporttörvény passzusai, illetve annak végrehajtási rendeletei szabályozzák. A feladatrendszer mellett azt is, hogy milyen jogi környezetben, milyen jogszabályok alapján kell működniük. Civilszervezet vagyunk, mivel azonban a büdzsénk nagyon nagy része különböző – közvetlen vagy közvetett – állami, költségvetési forrásból származik, számos ezzel kapcsolatos jogszabálynak kell megfelelnünk. Mindemellett látványsportágként még egy különleges szabályrendszer is vonatkozik ránk, hiszen a TAO-val kapcsolatos bizonyos szakszövetségi feladatok tekintetében hatósági jogkörünk is van. Ez egyébként egészen egyedi megoldás, hogy civilszervezet – jelen esetben a hat látványsportág hat szövetsége – hatósági jogköröket is ellát.
Tehát, ahogy jeleztem, a gazdálkodásunk legnagyobb része szempontjából számunkra a TAO szabályai a meghatározóak.
– Ennek ellenére hadd kérjem azt, hogy mielőtt a TAO-ra rátérünk, beszéljünk “az összes többiről”. Ott mit jelent a gazdálkodás, milyen bevételei és milyen költségei vannak a szövetségnek?
– A szervezet költségvetése alapvetően két részből tevődik össze. Az egyiket a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos bevételek és kiadások jelentik, a másik a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó oldal, amely lényegesen kisebb részt képvisel, ide tartoznak például a szponzori és a jegybevételek.
A kiadások nagyobb hányadát természetesen a Sporttörvényben is meghatározott alapfeladatainkhoz kapcsolódó kiadások teszik ki, mint például a felnőtt és korosztályos válogatottak költségei, illetőleg a versenyrendszer működtetésének kiadásai. Ez utóbbi kapcsán jelentős tétel a mérkőzések közreműködőinek személyi jellegű költsége. A válogatottakat tekintve a felnőttek mindig kiemelt figyelmet kapnak. Az ő felkészülésükkel, a világeseményeken történő részvételükkel kapcsolatos költségeket a központi költségvetés részben finanszírozza, illetve válogatott sportolóink -a szintén központi költségvetés által biztosított – Gerevich-ösztöndíjban, illetve Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjban részesülnek. Az elnökség döntése értelmében, a vízilabda sportágban a teljes Gerevich-keretünket a válogatott sportolóknak adjuk, hiszen a sportszakembereink juttatásait a TAO-rendszer keretében finanszírozzuk.
– Lehetne konkrétan összegezni, hogy mennyit tesz ki a közfeladatok teljesítésére kapott állami támogatás?
– Az olimpiai felkészülésre kapott költségvetési támogatás a 2024. évre 400 millió forint, amely tovább növekszik, az olimpiai kvalifikációs időszak lezárultát követően, a megszerzett kvóták után. Fontos megemlíteni, hogy az olimpiával kapcsolatos közvetlen költségeket (elsősorban a kiutazásról van szó) mindig a Magyar Olimpiai Bizottság állja. Az olimpia évében neuralgikus pont továbbá a doppingellenőrzés finanszírozásának kérdése, ez ügyben folyamatosan egyeztetünk a MOB-bal.
– Ez az állami támogatás és az ugyan csekély, de mégiscsak létező saját bevétel elegendő a feladatok ellátásához?
– A teljes feladatkör nem finanszírozható ezekből a forrásokból, erre is tekintettel a szövetség vezetése folyamatosan törekszik a már meglévő szponzori kapcsolatok megerősítésére, illetve újak kialakítására, emellett igyekszünk kihasználni a különböző (például EU-s, alapítványi) pályázati lehetőségeket is.
A 2023. és a 2024. év egyébként különösen nehéz, tekintettel arra, hogy az egymást követő világesemények jelentős többletköltségeket jelentenek.
– Hogy készülnek a válogatottakkal kapcsolatos “részköltségvetések”? Miként lehet tervezni a várható kiadásokat?
– Már a 2023-as év költségvetésének kialakítása is szakági és korosztályi szintű tervezés alapján történt, a válogatottak mellett dolgozó sportszakemberek bevonásával.
Meg kell jegyeznem: a költségvetéstervezés sajátossága, hogy az utánpótlás finanszírozására szolgáló TAO-nál az éves időszak nem azonos a hagyományos üzleti évvel, a programok július 1. és a következő év június 30-áig szóló időszakra vonatkoznak.
Most zajlik a következő, 2025. június 30-ig tartó költségvetési időszak tervezése. Biros Péter és Székely Bulcsú fogja össze a női és a férfi korosztályos területet, ők hagyják jóvá a szakemberek igényeit, s velük egyeztet a szövetség gazdasági-szakmai vezetése a költségvetés összeállításakor.
– Mik vannak ezekben a tervekben?
– A válogatott felkészülése, hazai és külföldi edzőtáborok, sporteszköz- és felszerelésigények stb. Természetesen a pénzügyi keret nagysága minden korosztálynál nagyban függ attól, hogy az adott időszakban részt vesznek-e világeseményen, illetve hogy ezt a világeseményt hol, milyen feltételek között rendezik meg.
Fontos, hogy év közben minden egyes, újonnan jelentkező kiadást úgy hagyunk jóvá, hogy folyamatosan ellenőrizzük a költségvetési kereteket.
E mellett rendszeresen beszámolunk az elnökségnek a költségvetés aktuális helyzetéről és az éves költségvetési tervhez képest javasolt változtatásokról. A 2023-as büdzsét például kétszer módosítottuk, mert megtakarítás keletkezett, s átcsoportosításokat tudtunk végrehajtani, amiket jóváhagyott az elnökség.
– Régebben is így volt, hogy a szövetség menedzsmentje beszámolt az elnökségnek a gazdálkodás helyzetéről? Korábban lehetett hallani ezzel kapcsolatos, testületen belüli elégedetlenségről…
– 2019 októberében biztosan volt ilyen beszámoló, akkor azt még én tartottam. Az utána következő időszakról nem tudok nyilatkozni, az elnökségi határozatok tárában nincs erre utaló információ.
Egyébként a szövetség gazdálkodási szabályzata az elnökség felé történő beszámolás tekintetében 2019 óta félévi gyakoriságot ír elő, illetőleg azt, hogy a költségvetési fősorok 10 százaléknál nagyobb eltérése esetén a költségvetést az elnökségnek kell módosítania. Ez egyébként biztosítéka is annak, hogy az elnökség tudta nélkül ne születhessen fontos, a költségvetésre nagy hatással bíró döntés a gazdálkodás napi gyakorlata során.
– Mi az, amire a legtöbbet költi az MVLSZ?
– Ahogy azt már említettem, a versenyrendszer működtetése és a válogatottak munkafeltételeinek biztosítása a két legnagyobb tétel. Ami az utóbbit illeti: ha az utánpótlást is nézzük, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőek azok a lehetőségek, amiket meg tudunk teremteni. Nyilván ez is hozzájárul valamilyen szinten az utánpótláskorosztályok világversenyeken elért kiemelkedő sikereihez.
– Mit jelent a “kiemelkedő lehetőség”?
– Egy-egy világverseny előtt sok minden befolyásolja a felkészülés eredményességét. A legjobb példa talán a női U20-as korosztály, ők szeptemberben nyerték meg a portugáliai korosztályos világbajnokságot és előtte a teljes nyarat közösen tölthették, együtt készülhettek. Nem minden ország szövetsége tudja ezt biztosítani, hiszen komoly költségekről van szó.
A felkészüléshez olyan állandó, stabil hátteret tudunk nyújtani, amely hosszú távon megalapozhatja az eredményeket. Azt mondhatom, hogy az utánpótlásválogatottak nálunk majdnem ugyanolyan segítséget kapnak, mint a két felnőtt csapat – ez nagyon ritka ebben a sportágban, ha végzünk egy kis nemzetközi kitekintést.
– A versenyeztetésnél pedig – gondolom – nagy a kiszámíthatóság, hiszen lehet tudni, hogy a bajnokságokban hány meccs lesz, azok lebonyolításához mennyi bíróra, zsűritagra van szükség, nekik mennyi a tarifájuk. Talán ezt akár még egy számítógépes program is képes előállítani, karbantartani.
– Így van. E téren fontos változás volt, hogy 2023 elejétől az összes közreműködővel mint magánszeméllyel szerződünk, így a közreműködőkre is kiterjed a szövetség által megkötött, átfogó biztosítási szerződés, ami megnyugtató hátteret ad a közreműködőink számára is.
– Hogy kapják meg a pénzt a közreműködők? Volt laptársunk, amely korábban megírta, hogy mennyire viszolyogtató gyakorlat az, amely szerint a meccsek előtt a nyílt színen, a zsűriasztalnál számolgatják és fizetik ki a pénzt az érintetteknek…
– Bankszámlára utalunk, szerződés szerint a tárgyhót követő hónap 15-éig, de a gyakorlatban – és erre személyesen büszke is vagyok – 5-6-áig mindenki megkapja a juttatást.
A mérkőzések közreműködőinek 2023-as tarifatáblázata. Nettó összegekről van szó, ezeket a számokat bruttósítja a szövetség, befizetve az alanyok utáni közterheket
– Úgy tudom, hogy a mostani beszélgetésünk idején sem lehet tudni minden 2024-es korosztályos világverseny helyszínét. Hogy lehet így tervezni? Gondolom, nagyon nem mindegy, hogy Belgrádba vagy Rio de Janeiróba kell utazni egy népes magyar küldöttségnek…
– Ilyen szempontból szerencsések vagyunk. Egyrészt sportdiplomatánktól, Molnár Tamástól (a FINA WPTC elnöke – a szerk.) minden új információt az elsők között tudunk meg. A World Aquatics vízilabdáért felelős menedzsere szintén magyar, Kárpáti Gábor. Ha döntés nincs is egy-egy helyszínről, azt tudjuk, hogy kivel tárgyalnak, kik jöhetnek szóba és a tervezést ez megkönnyíti. Persze aztán sok minden felborul, talán elég csak a Netanyába tervezett, de végül Zágrábban, Dubrovnikban, illetve Eindhovenben megrendezett Európa-bajnokságra gondolni.
Azért, hogy a váratlan fejlemények ne okozzanak gondot, a 2023-as költségvetésbe beépítettünk egy több mint 100 millió forintos sportszakmai tartalékkeretet.
– Az MVLSZ tavalyi évi rendes közgyűlésén Madaras Norbert elnök elmondta, hogy utólag módosítani kellett a 2022-es, korábban már a közgyűlés által elfogadott mérleget, a hiány 201 millió forintról 450 millió forintra nőtt. Ez hogy fordulhatott elő?
– Mivel a szövetségnél jelentős az elszámolásköteles források aránya, a mi gazdálkodásunk majdhogynem azonos szintű fegyelmet követel meg azzal, mintha költségvetési szerv lennénk. Ez a fajta fegyelem mindenre kiterjed, hogy kellően érzékeltetni tudjam, mondok egy példát. Ha egy csapatorvos szeretne gyógyszert venni a válogatottnak, azt előre engedélyeztetnie kell. Ha jóváhagyjuk, akkor a pénzügyi területnek meg kell előre jelölnie, hogy melyik támogatás melyik sorában fog szerepelni a szükséges összeg, bekódoljuk, stb. Ez a működés nagyon fegyelmezett, szabálykövető magatartást követel meg mindenkitől.
Mindig azt szoktam mondani: ez az ára annak, hogy szinte minden igényt kielégítve gazdálkodunk. Ezért tudnak ennyi háttértámogatást kapni például a válogatottak. Ha ez a fegyelem megvan, akkor nem történhet olyan, hogy utólag kell tételeket módosítani. Az előző példát tovább gondolva, ha úgy történik a gazdálkodás, hogy a csapatorvos elmegy és bárki tudta nélkül megveszi a szükséges gyógyszereket, majd két hónap múlva behozza a számlát a szövetségbe, akkor előfordulhat, hogy ahonnan az adott költséget finanszírozni tudnánk, ott már kimerült a keret, és más forrás terhére kell lekönyvelni a számlát.
Talán a legnagyobb változás a szövetség gazdálkodásában az, hogy az elmúlt egy év során megszűntek az ilyen figyelmetlenségek, fegyelem van a kötelezettségvállalások terén. Természetesen az élet hozhat váratlan szituációkat. Előfordult például, hogy a válogatott külföldi megérkezésekor a reptérhez nem ért oda a busz, taxikat kellett igénybe venni a szállodába utazáshoz. De a csapatmenedzser ezt azonnal jelezte, mi pedig tudtuk, hogy ezt a kártyamegterhelést hova kell könyvelni. Nem két hónap múlva, a bankkártya-kimutatás alapján derült ki, hogy nem stimmelnek a számok.
– Értem ezt, és ez meg is magyaráz néhány százezres eltérést. De itt mintegy 250 millió forintról volt szó…
– A módosítás nagyon nagy részét valóban más okozta. Beérkezett hozzánk egy nagyobb összegű forrás, amiről lehetett tudni, hogy annak jelentős része nem fog nálunk maradni, hanem a klubokhoz kerül. Az adott évben mégis elkönyvelték bevételként. Ez nem eltűnt pénz, csupán arról van szó, hogy az így összeállított éves mérleg kedvezőbb képet mutatott a valóságnál. De az is lehet, hogy emberi hiba történt, aki könyvelt, nem tudta, hogy ez az összeg nem teljes egészében marad a szövetségnél.
– Azt is nyilvánosságra hozta az elnök, hogy a szövetség saját tőkéje 2022-ben 1 milliárd 365 millió forintról 578 millió forintig apadt. Ezt hogyan kell értelmezni és mi volt az ok?
– Egyrészt az időbeli elhatárolások pontatlan kezelése okozta az eltérést, másrészt az elmúlt években a szövetség valóban a saját tőkéje terhére finanszírozta kiadásainak egy részét. Leegyszerűsítve úgy tudom ezt elmagyarázni, hogy azon kiadások, amelyek nem voltak valamilyen támogatás terhére elszámolhatók, nagyobb összeget képeztek, mint a rendelkezésre álló tárgyévi saját bevételek, így ezeket a költségeket a szövetség csak a saját, korábban felhalmozott vagyonának terhére tudta finanszírozni.
– Nagy vihart kavart, hogy az MVLSZ két külföldi torna szállásdíját is duplán utalta át 2022-ben, nyilvánvalóan internetes csalás áldozataként. A vlv ez ügyben közérdekűadat-igényéléssel fordult Vári Attilához, a szövetség elnökéhez, aki – utolsó itteni munkanapján – válaszolt is. Van-e azóta új fejlemény az ügyben?
– Nincs vagy legalábbis nem tudunk róla. A rendőrségnek minden, rendelkezésre álló dokumentációt átadtunk a nyomozáshoz, azóta nem kaptunk hivatalos értesítést.
(Interjúnk második részében a TAO-val foglalkozunk. Vízilabdában mire megy el a legtöbb TAO-pénz? Egyáltalán: hogy zajlik a pályáztatás folyamata, milyen anomáliákról lehet tudni és hogyan változott a TAO-rendszer az elmúlt 12 évben? – ezekre a kérdésekre keressük a választ.)