Ismét egygólos hazai vereség – biztató jelekkel. Varga Zsolt hétfőn Eb-csapatot hirdet. Helyszíni tudósítás hat magyar nyilatkozattal és azok olvasható változatával:
Hivatalos, barátságos mérkőzés:
Magyarország-Olaszország 14:15 (4:6, 5:4, 3:4, 2:1)
Komjádi uszoda, v.: Ivan Rakovics (szerb), Andrej Franulovics (horvát)
Magyarország: Vogel S., Angyal 2, Vigvári Vince 4, Tátrai D. 3, Varga Vince 1, Burián, Vigvári Vendel. Cs.: Csoma (kapus), Mészáros M. 1, Nagy Ákos 3, Kovács P., Jansik Sz., Batizi, Vismeg Zs.. Szövetségi kapitány: Varga Zsolt.
Olaszország: Del Lungo, Alesiani 1, Ferrero 2, Di Somma 3, Dolce 2, Iocchi Gratta 1, F. Condemi. 3. Cs.: Cassia, Del Basso 2, Gianazza, Bruni, Panerai, De Michelis (kapus), Balzarini 1. Szövetségi kapitány: Alessandro Campagna.
Gól – emberelőnyből: 7/13, ill. 4/10
Gól – ötméteresből: 1/1, ill. 1/1
Kipontozódott: Nagy Ákos (a negyedik negyedben)
A mérkőzés alakulása:
0:1, 0:2, 1:2, 1:3, 1:4, 1:5, 2:5, 3:5, 3:6, 4:6 / 5:6, 6:6, 6:7, 6:8, 7:8, 7:9, 8:9, 8:10, 9:10 // 9:11, 10:11, 11:11, 11:12, 12:12, 12:13, 12:14 / 13:14, 14:14, 14:15
VLV-VIDEÓK
Varga Zsolt a vlv-nek
– Varga Zsoltot köszöntöm. Egy másfajta csapat játszott ma, egygólos vereség lett a vége. Hogy értékeled?
– Igen. Szerintem más volt ma a lendülete is a csapatnak. Nagyon-negyon kemény fizikális mérkőzés volt ez a mai. Én tudtam, hogy ez lesz, mert az olasz csapat mindig nagyon kemény, agresszív, szoros emberfogás jellemzi őket, egy az egyekben gondolkodva játszanak, abból lépnek vissza agresszíven. Egy igazi fizikális háború, tényleg egy csata a velük való játék.
Összességében: nem jól kezdtük a mérkőzést. Ezután vissza tudtunk jönni, időkérés nélkül – mert ugye, az előzőekben 3:0-nál, 4:1-nél szoktam időt kérnni. Most volt egy olyan megérzésem, hogy nem kell, éreztem a csapatban egy lendületet, hogy vissza fogunk jönni a mérkőzésbe. Nyilván ez egy kockázat volt, de későbbre hagytam az időkérést, vissza is jöttünk. Sajnálom, hogy amikor mindig visszajöttünk, nem tudtunk átbillenteni a mérkőzést a másik irányba. Sokat hibáztunk elöl is és, ugye, volt akkor még hátul is egy-egy kapott gólunk. Úyhogy nem sikerült ezt a mérkőzést a végén sem megbillenteni, áthozni, megtörni, behúzni.
– Azért gondolom, láttál biztató jeleket.
– Persze rengeteg volt, mint az előző mérkőzésen is. Talán több volt most, mint az előző mérkőzésen, azért volt egy nagyon jó lendülete ennek a játéknak.
Nyilván ezek a csapatok, a horvát, az olasz a legnagyobb ellenfeleink, ezt tudtuk, tavaly is így volt. És azok is ilyenek, akikkel a továbbiakban fogunk készülni.
– Hogyan tovább, mi lesz a következő napokban, illetve mikor hirdeted ki az Eb-csapatot?
– December 22-ére terveztem a csapathirdetést, hogy karácsony előtt legyen meg a csapat. És jön a második része a felkészülésnek, amikor megyünk tornákra, és tornákon készülünk tovább.
– Köszönöm szépen!
– Én is köszönöm!
Jansik Szilárd csapatkapitány a vlv-nek
– Jansik Szilárd a vlv kamerája előtt. Arra kérlek, hogy pár szóban értékeld ezt a mérkőzést.
– Hát…, sajnos nem nyertünk, amint láttátok. Nagyon rosszul kezdtünk, pedig…, ugyanazt megcsináltuk, amit Szegeden, ott azt hiszem 0:3-as kezdés, most pedig 1:5-ös.
Pedig mindig nagyon keményen megbeszéljük, hogy kezdjük el jól az elejét, és ez valamiért nem sikerül. De még jó, hogy most nem sikerül, a felkészülés ezen szakaszán, mert ezen most kell javítanunk. Mert az, hogy utána végig az eredmény után szaladunk, nagyon nem jó, ez rengeteg energiát felemészt.
Utána, azt gondolom, hogy megjöttek a blokkok, megjöttek a védések, visszajöttünk a meccsbe. De nagyon jól játszott az olasz csapat is. Valahogy én azt éreztem, hogy nagyon jól pörögnek, és sokkal jobban reagáltak egy-egy szituációra, gyorsabbak voltak, frissebbek voltak.
Nagyon sokat kell még fejlődnünk, mind csapatszinten, mind nekem is egyénileg, mert még a formámnak… nem akarom százalékosítani, de nagyon kevés százalékát hoztam ma. Sajnos van ilyen. Még a felkészülés ezen szakaszán talán beleférhet, de most már két és fél-három hetünk van a kezdésig, szóval itt már egyre jobban kell teljesíteni. Még azért lesz rengeteg edzőmecsünk, holnap reggel és este, és holnapután reggel és este is az olaszokkal, ők segítik a munkánkat.
Szerintem a horvát és az olasz, akik ellen most készültünk, a lehető legjobbak nekünk, mert ez a két csapat két különböző játékstílust játszik. Mindkettőre fel kell készülnünk, mert ők ugyan az Eb-n a másik ágon vannak, de a végelszámolásnál bármelyikükkel összefuthatunk.
Nagyon sokat kell még fejlődnünk egyénileg és csapatszinten is.
– Köszönöm szépen, és további jó felkészülést!
Vigvári Vince a vlv-nek
– Vigvári Vince áll a kameránk előtt, szervusz, Vince. Négy golt lőttél ezen a meccsen, de kikapott a csapat. Ilyenkor mi a helyzet?
– Sajnos mindig a “de” után jön a lényeg, és most az volt a lényeg, hogy kikaptunk. Ráadásul a héten másodjára elég hasonló forgatókönyvvel ment el a meccs, hogy ők vezettek, és megint kikaptunk eggyel. Volt a végén esélyünk az egyenlítésre, de nem használtuk ki jól, nem sikerült egyenlítenünk. Végig nem mi irányítottuk a meccset, engem inkább ez zavart. Most is meg szerdán is azt éreztem, hogy kicsit ránk erőltette a saját akaratát az ellenfél.
Igen, kikaptunk, de azért nagyon köszönjük, hogy ennyien kijöttek szurkolni, mert fantasztikus lehetőség, élmény volt ennyi néző előtt játszani itt is, meg Szegeden is. Még nem kell a kardunkba dőlni, most ez tapasztalatszerzés, mind a két meccset megnézzük videón, és azt gondolom, hogy nagyon gyorsan tudunk előrelépni, akár már a holnap reggeli edzőmérközésen is ellenük.
– Csak egy kérdés még: az elején mi okozza a gondot? Utána láthatóan felszívtátok magatokat, de az eleje az borzasztó volt.
– Köszi. 🙂 Hát, ha tudnám, akkor valószínűleg nem alakult volna így ez a meccs is, mint a szerdai is, mert, mint említettem, pontosan ugyanúgy kezdtünk sajnos. De megint azt kell, hogy mondjam, annyira nem aggódom, hogy így kezdtünk, mert nyáron ez volt szerintem az egyik legnagyobb erőségünk, hogy olyan jól tudtuk kezdeni a meccseket, hogy az ellenfél csak kapkodta a fejét, olyan aggresszivitással, tempóval, meg főleg energiafölénnyel mentünk be a meccsekbe.
Azért most még vannak sérültjeink, hiányzóink, persze nem akarok semmit erre fogni. Csak azt gondolom, hogy ha most még ezt a két-három-hét kemény melót elvégezzük az Európa bajnokságig, akkor ezt vissza tudjuk hozni, vagy még hamarabb. Ezen most nyilván dolgozunk kell, hogy mi tudjunk olyan hőfakon belemenni a meccsbe, hogy 3:0 legyen az elején nekünk. Azt, hogy pontosan mi volt a probléma, nem tudom. Megtettünk mindent, hogy ne így kezdődjön, mégis így alakult. Le kell vonni a tanulságokat, és menni kell tovább.
– Köszönöm szépen.
Nagy Ákos a vlv-nek
– Nagy Ákost köszöntöm. Három gólt lőtt a meccsen, és amennyire vissza tudok emlékezni, ezek elég fontos gólok voltak. Kérlek, hogy összegezd, milyen érzéseid vannak? Egy góllal kaptatok ki.
– Igen, igen, hát bosszant a vereség, és bosszant az, hogy rosszul kezdtük el a mérkőzést. De büszke vagyok a csapatra, hogy többször is felálltunk nagyon nehéz helyzetből, és szerintem ez jól mutatja a csapatnak az erejét, azt, hogy mennyire tudunk küzdeni. De még van mit csiszolni a csapaton, érződik, hogy fizikai munkából jövünk.
– Mennyire volt más az olasz csapat, mint a horvát? Akár a meccs stílusa, a játék stílusa, mit éreztél?
– Hát az olasz játékstílus nem nagyon hasonlít semmihez. Nyilván alkalmazkodni kell hozzájuk, de én mindig szerettem ellenük játszani. Nem mondom, hogy közel áll hozzám, de szeretek ellene játszani.
– A végén tulajdonképpen egyetlen támadáson múlt, hogy nem sikerült kiegyenlíteni, és ötméteresekre menteni a meccset. Ez egy újabb tapasztalat? Tehát nyilván lesz sok olyan mérkőzés, ami az utolsó pillanatban dől el.
– Abszolút, ez mindenkinek olyan “tanulópénz”, és olyan emlék, amire aztán az igazán nehéz szituációkban lehet építeni, vissza lehet gondolni ezekre, hogy mit kellett volna csinálni.
– Nem vagy azért nagyon elkeseredve, én úgy látom.
– De, de abszolút, csak az adrenalin még dolgozik bennem. 🙂
– Köszönöm szépen, jó pihenést kívánok!
– Köszönjük szépen!
– Tátrai Dávid a vlv kamerája előtt. Szia Dávid, arra kérlek, hogy pár szóban értékeld ezt a mérkőzést!
– Szia! Azzal szeretném kezdeni, hogy megköszönöm a rengeteg szurkolónak, aki kilátogatott ma ide a Komjádiba. Hatalmas élmény ennyi ember előtt játszani. Az első felnőtt vágatott meccsemet is ugyanígy játszottam, ugyanilyen közönség előtt, és már az is hatalmas élmény volt. És ahogy telnek az évek, ez abszolút nem változik, mindig hatalmas élmény itt lenni, bizonyítani, és mindent megtenni Magyarországért. Sajnálom, hogy ma nem sikerült a győzelem, de ez csak egy felkészülési mérkőzés volt, levonjuk a tanulságokat, megyünk előre, és az Eb a legfontosabb cél.
– Volt az első negyedben az a négygólos hátrányotok…
– Igen, sajnos a kezdéset egy kicsit rövidzárlatos lett, mindenképpen dolgozni kell ezen, nem kezdhetünk ilyen rosszul meccseket. Az biztos, hogy pozitív, hogy ilyen gyenge kezdés után is fel tudunk állni, és vissza tudunk jönni a meccsbbe, ebből kell erőt meríteni.
– Köszönöm szépen, és további jó felkészülést!
– Köszönjük szépen!
– Vogel Somát köszöntöm, a magyar válogatott kapusát. Valahogy ilyen be-ki, be-ki, így mozogtatok a kapusposzton. Az eleje nem volt valami nagyon sikeres, viszont amit a végén produkáltál, az egész különleges volt, szerintem legalábbis. Arra kérlek, hogy így az egészet értékeld.
– Örülök, hogy te így érezted. Hát igen, nehéz helyzetbe hoztuk magunkat és igazából itt erősen érzek egyéni felelősséget is, könnyen lőttek gólokat az olaszok az első négy-öt percben, amíg bent voltam. Ez így valahogy megadta az alaphangját a mérkőzésnek, és azt az érzetet, hogy futunk az eredmény után. Ez nyilván rengeteg energiát vesz ki és nem szerencsés helyzet. Az viszont nagyon pozitív, hogy több lehetőségünk is volt arra, hogy vezessünk. A kezdéssel kell valamit kezdenem és kezdenünk.
Igen, szomorú vagyok, de ahogy már a Fladiban is tapasztaltuk, ez a ki-be-cserélgetés, ez jól tud működni. Szerencsére ma is így volt. És annak örülök, hogy azért úgy zártam le egyénileg a mérkőzést, hogy valamennyire meccsben voltam, és nem kell teljesen elégedetlennek lennem magammal.
Nagyon ritkán játszunk hazai közönség előtt válogatott mérkőzést, telt ház volt ma, sajnálom, hogy nem tudtunk győzelmet hozni a hazai közönségnek. Küzdöttünk, de az érződik, hogy még van hova fejlődnünk játékszintben. Nekem is van hova fejlődnöm.
Bízom abban, hogy ez alatt a maradék pár hét alatt, ami előttünk áll, pótolni tudjuk a hiányosságokat.
– Köszönöm szépen!
Várható: vlv-fotók
Képeink a Camera Kft. Canon RF 100-300mm / 2.8 L IS USM teleobjektívjével készülnek.