Ma megkezdi az új klubszezont az átalakult CNA Barceloneta. A sportág klubelitjéhez tartozó csapatban továbbra is két magyar szerepel, Burián Gergely és Vigvári Vince. Utóbbit kértük beszélgetésre a felkészülésükről, amerikai túrájukról, a csapat átalakulásáról és a várható eredményekkel kapcsolatos várakozásaikról.
VIGVÁRI VINCE a vlv-nek:
– Mennyit tudtál pihenni a vb után? Hol jártál? Sikerült-e feltöltődni?
– Volt egy hónap pihenőm, ami szinte példátlan, mióta vízilabdázom, talán egyszer, 13-14 éves koromban volt ilyen, iszonyatosan élveztem! Nagyon jól feltöltődtem, és azt gondolom, hogy a sportág vezetőinek el kellene érniük, hogy legalább ennyi pihenőjük minden évben legyen a sportolóknak, ez nagyon sokat számít a fizikális állapotunk szempontjából is. Amúgy a teljes időt pihenéssel töltöttem és otthon voltam végig, nem utaztam sehova. Egész évben távol vagyok, most szerettem volna a családdal, barátokkal tölteni az időt.
Természetesen sportoltam is, foglalkoztam a testemmel, hogy ne essek vissza fizikailag, ráadásul a szezon végére már többfajta sérülést is “hurcoltam magammal”, ezek is adtak némi feladatot. Minden jól sikerült, nagy lendülettel, lelkesedéssel érkeztem vissza Barcelonába, és már hiányzott is, hogy itt legyek.
– Mikor kezdtétek meg a felkészülést az új szezonra és hogyan zajlott az amerikai túrátok, amiről kevés hírt lehetett olvasni?
– Már a negyedik hétnél tartunk, igaz, eleinte rövid, rávezető jellegű edzések voltak, azon volt a hangsúly, hogy a vb utáni pihenőből mindenki tényleg térjen vissza a munkához. Azért a csapat jelentős részének most mintegy egyhónapos pihenőidő jutott.
Az első hat edzés után indultunk az Amerikai Egyesült Államokba, Kaliforniába. Végig Berkeley-ben voltunk. A mi túránk tematikája kicsit más volt, mint a Fradié és a Pro Reccóé, akik New Yorkba mentek. Nálunk végig az edzés szerepelt a középpontban, ráadásul már az elején komolyan belekezdtünk. Sokat számított ez fizikailag és a csapatépítés szempontjából is. Két meccset játszottunk egyetemi csapatokkal, de ezeket nem dobta fel úgy a sajtó, mint a keleti parti hírverő mérkőzéseket.
Ugyanebben az időben volt a Marseille is Kaliforniában, voltak közös foglalkozásaink, de rendes mérkőzést nem játszottunk, tekintettel arra, hogy a két csapat ugyanabba a BL-főtábla-csoportba került.
Tíz-tizenegy napos volt a túra, most már egy hete itthon készülünk és ma kezdjük az új szezont a St. Andreu elleni Katalán Kupa-negyeddöntővel.
– A csapatotok eléggé átalakult, Granados például már a Pro Reccóé… Mekkora lesz a változás a játékotokban?
– Igen, változott a csapat, meg a stáb is, de ez szerintem nem okoz semmilyen gondot. Jó a csapat, egy irányba megyünk, az új stábbal is élvezetes együtt dolgozni, kifejezetten pozitívak az első benyomások.
A játék talán változni fog valamennyit, de azt gondolom, hogy ennek a csapatnak az elmúlt tíz évben annyira egyedi, rá jellemző volt a stílusa, hogy ezen nem érdemes módosítani, hiszen éppen ez az erősségünk. Bizakodó vagyok minden szempontból, nem gondolom, hogy gyengültünk a korábbi évekhez képest, szerintem elég jók leszünk.
– A ti szerepetek változik-e valamennyire?
– Csak a saját nevemben beszélhetek: Alvaro távozása nyilván kihat a folytatásra, sőt, azért Felipe (a visszavonult Perrone – a szerk.) is sokat játszott kapáson, bár az elmúlt szezonban már nem annyira. Szóval…, már tavaly is fontos szerepem volt, meglátjuk, mire lesz szüksége a csapatnak, elképzelhető, hogy az eddiginél is többet leszek vízben a meccseken.
– Kitűzött elétek “hivatalos” célt a klubvezetés?
– Még nagyon a munka elején vagyunk, folyamatosan zajlanak beszélgetések, de hát…, azért profi sportolókként tudjuk, hogy ebben a csapatban milyen potenciál van. A legmagasabb célt tűzzük magunk elé valamennyi versenysorozatban, ezek eléréséhez meg kell nyerni akár minden egyes meccset. Csak így lehet hozzáállni a feladatokhoz egy ilyen szintű gárda tagjainak. Aztán jövő májusban majd meglátjuk, megvalósíthatók-e a maximalista célok. Egyébként is az a tapasztalatom, hogy jobbak az esélyek, ha a szezon elején szóba kerülő végső célok nincsenek kőbe vésve.
– Köszönöm a beszélgetést és sikeres szezont kívánok mindkettőtöknek!
– Köszönjük!