Drámai körülmények között gyűrt le minket a házigazda Németország (és a vízilabda két nélkülözhetetlen kelléke) a duisburgi Universiade bronzmérkőzésén. A magyar csapattól utólag mindenki elnézést kért bírói hiba miatt, de óvni már nem lehetett, mert letelt az erre rendelkezésre álló fél óra… Részletek, az érintettek nyilatkozata:
Universiade, Duisburg (Németország)
Bronzmérkőzés
Magyarország-Németország 20:21 (4:6, 3:5, 5:2, 2:1 – 6:7) – ötméteresekkel
G.: Szalai P., Bóbis B. 5-5, Gábor L. 3, Baksa B., Nyíri B. 2-2, Kevi, Lakatos S., Dala ill. Bozics 5, Gansen 4, Hoffmann, Chiru 3-3, Metten, Jascche, Gansen 2-2, Ostmann, Rotermund
A mérkőzés alakulása:
0:1, 1:1, 1:2, 2:2, 2:3, 2:4, 3:4, 3:5, 4:5, 4:6 / 4:7, 5:7, 5:8, 5:9, 5:10, 6:10, 6:11, 7:11 // 8:11, 9:11, 10:11, 10:12, 11:12, 12:12, 12:13 / 13:13, 14:13, 14:14 – 15:14, 15:15, 16:15, 16:16, 17:16, 17:17, 18:17, 18:18, 18:19, 19:19, 20:19, 20:20, 20:21
A magyar csapat a sérült Ekler Bendegúz hiányában 12 játékossal kezdte a meccset. A második negyed második percében Baksa Benedeket brutalitásért kiállították, a németek ötméterest lőhettek és négy percig emberelőnyben játszottak. A harmadik negyed végén Kevi Bendegúzt cserével, végleg kiállították, a negyedik negyed elején Lakatos Soma kipontozódott.
Az ötméterespárbaj harmadik körében a német játékos kapufát lőtt. Ezután a németek edzője bedobta a rongybabát, challenge-et kért. Ezt elfogadták, visszanézték az esetet és úgy ítélték meg, hogy a magyar kapus bemozdult az ötméteres ellövésének engedélyezése előtt. A dolog szépséghibája, hogy a VAR csak képet rögzít, így fizikailag (és biológiailag) lehetetlen ezen a módon érzékszervileg ellenőrizni az esetleges sípszó előtti indulást. A lövést visszarendelték, a kapusunkat kiállították, Dala Döme állt a gólvonalra, de a megismételt lövést nem tudta hárítani. (Ha nincs visszarendelés és a következő magyar lövés sikeres, akkor 3:1-es vezetésre tettünk volna szert.)
A meccs lefújása után gyorsan kiderült, hogy a németek challenge-kérése jogtalan volt, azt nem lett volna szabad elfogadni. Ebben a magyar szakvezetés álláspontját megerősítette több kinti és itthoni játékvezető is. A mieink bejelentették, hogy megóvják a mérkőzést. Erre hatalmas sürgés-forgás keletkezett a zsűriasztalnál, hosszan vitatták az eset körülményeit, majd jelezték, hogy az óvás már lehetetlen, mert arra csak 30 perc állt volna rendelkezésre… (A meccs megóvásának egy sor kritériuma lett volna, mivel Universiade-csapatról van szó, eleve a magyar egyetemi-főiskolai küldöttség adminisztrációjának kellett volna lépnie, befizetve azonnal az 500 dolláros óvási díjat, stb.)
Ily módon az igazságtétel ellehetetlenült. A magyar vezetőktől elnézést kért a meccs tisztességes lebonyolításáért felelős görög és amerikai delegátus, elismerve, hogy az óvás jogos lett volna.
Fontos körülmény, hogy a német rendezők hiába ígérték és kínálták fel a mérkőzés streamjét, az egyetlen másodpercre sem működött, végig pörgött a homokóra, s írásban is jelezték, hogy nincs jel. Ez volt az első ilyen eset a tornán – a magyar meccsprogramot illetően.
HORVÁTH JÁNOS szövetségi edző a vlv-nek:
– Tiszta szívemből mondom, kicsit el is vagyok érzékenyülve, nem lehet szavakba önteni, hogy én ezekre a gyerekekre mennyire büszke vagyok. Aki nem volt itt és nem látta, az nem tudhatja, hogy mi történt. Kezdve attól, hogy eleve kevesebben voltunk, visszakaptuk azt az olasz játékvezetőt, aki kivégzett bennünket az elődöntőben.
Túléltük a négyperces büntetést, ötgólos hátrányból jöttünk vissza és az ötméterespárbajban győzelemre álltunk, amikor belénk rúgtak. Ilyet én még nem láttam, ami itt történt.
De azt mondtam ezeknek a srácoknak, akik borzasztóan el vannak keseredve, hogy ez azért volt egy fantasztikus, katartikus élmény, mert bebizonyosodott, hogy sportban nincs lehetetlen. Tehát hogyha mi így, emberhátrányban vissza tudtunk jönni mínusz öt gólról, egy finoman fogalmazva nem támogató közegben, akkor minden lehetséges. Nagyon köszönöm nekik ezt az élményt, nagyon sajnálom, hogy nem sikerült legalább az éremszerzés.
Furcsa volt, ami itt történt velünk, de valószínűleg a Jóisten valamiért nem akarta, hogy nyerjünk.
Amikor a két ellenőr odajött, elismerte a hibát és elnézést kért, csak annyit mondtam nekik: “Uraim, nagyon szépen köszönöm, de nekem most vissza kell mennem a gyerekekhez és a szemükbe kell néznem…”.
BAKSA BENEDEK csapatkapitány a vlv-nek:
– Nagyot hibáztam és hagytam hogy az érzéseim kitörjenek. Két német a víz alatt rugdosott , de ez nem mentség arra, amit tettem, óriásit csalódtam magamban … Szégyent hoztam arra a csapatra, aminek én voltam a csapatkapitánya és ők mindezek ellenére óriásit küzdöttek egymásért. Ők megérdemelnek minden tiszteletet és elismerést ezért. Szomorú, hogy a sors elvette tőlük az érmet!
DANKA BENEDEK, a magyar csapat kapusa a vlv-nek:
– Annál a bizonyos ötméteresnél a bírót figyeltem, hogy engedi le a kezét, és a síp pillanatában elindultam előre, hogy zárjam a szöget. A játékosuk magasan lőtte a labdát és a kapufáról lepattant elém. Örültünk, mert ez volt a második kihagyott büntetőjük. Azonban a közönség és a német edző nyomására visszanézték a büntetőt, amiből arra jutottak, hogy előrébb mozdultam a sípszó előtt. Ez azért érdekes, mert a VAR csak képet mutat és hangot nem, és én állítom, hogy a sípra indultam el.
Ami magát a meccset illeti: a fizikális játékból ők jöttek ki jobban, mert amikor faultoltak, könyököltek vagy fejeltek, az nem volt “honorálva”, nálunk viszont a legkisebb kontaktnál már cserés kiállítást fújtak, vagy kontrát, jobb esetben kiállítást.
Az egész torna egyébként viszonylag jól meg volt szervezve, közel laktunk az uszodához, jó meccseket játszottunk és mindez adott egy kis plusztapasztalatot mindannyiunknak.
A magyar Universiade-csapat:
1. Danka Benedek – Szeged/Szegedi Tudományegyetem
2. Farkas Domonkos – Honvéd/Corvinus
3. Lakatos Soma – Vasas/Pázmány
4. Nyíri Balázs – Miskolc/Pázmány
5. Kevi Bendegúz – Honvéd – BGE
6. Gábor Lőrinc – Vasas/TE
7. Szépfalvi Gergely – Honvéd/ELTE
8. Dala Döme – Vasas/Milton Friedmann
9. Szalai Péter – OSC/TE
10. Baksa Benedek OSC/BGE (csk.)
11. Bóbis Botond – Szeged/Szegedi Jogi Egyetem
12. Ekler Bendegúz – Honvéd/TE
13. Pető Ádám – KSI/Mate
A stáb:
Horváth János szövetségi edző, Szentesi Ádám másodedző, dr. Kiss Dénes csapatorvos.
