Szabályosan szétszedték a szövetségi kapitányt a válogatott keret keddi edzésére meghívott újságírók, tévéstábok. Märcz Tamás bő egy órával az edzés után is folyamatosan nyilatkozott. Este négy negyedet játszott egymással a nagyválogatott és az Universiade-csapat. Kedden hivatalossá vált, hogy január 18-án Győrben fogadjuk Montenegrót, a Világliga európai csoportselejtező-sorozatának első meccsén. Részletek, vlv-fotók, Märcz Tamás esti összefoglalója, Jansik Szilárd, Burián Gergely és Vigvári Vendel nyilatkozata a vlv-nek:
A vlv szerkesztősége az olvasók segítségével tartja fenn magát. Kérjük, lépjen be támogatóink közé. RÉSZLETEK
A mostani összetartásra meghívott bő keret:
Kardos Gergely (BVSC), Lévai Márton (OSC), Vogel Soma (FTC) – kapusok,
Angyal Dániel (Szolnok), Batizi Benedek (BVSC), Bedő Krisztián (Vasas), Burián Gergely (OSC), Csacsovszky Erik (OSC), Erdélyi Balázs (Vasas), Fekete Gergő (FTC), Hárai Balázs (OSC), Jansik Szilárd (FTC), Manhercz Krisztián (OSC), Mezei Tamás (Vasas), Molnár Erik (FTC), Német Toni (FTC), Vámos Márton (FTC), Vigvári Vendel (FTC), Vigvári Vince (OSC), Zalánki Gergő (Pro Recco) – mezőnyjátékosok.
A szövetségi kapitánynak erre az összetartásra eredetileg meghirdetett keretéből végül – egészségi okokból – Konarik Ákos, Nagy Ádám, Pohl Zoltán és Varga Dénes nem tud részt venni az edzéseken. A pótlólag behívottak (Fekete Gergő, Molnár Erik és Vigvári Vince) sorát Märcz Tamás vasárnap Batizi Benedekkel bővítette.
Mint ismeretes, a magyar válogatott részt vesz a következő Világliga-versenysorozatban, csapatunk január 18-án itthon fogadja Montenegrót, március 8-án pedig Romániában zárja a csoportselejtezőket. Kedden hivatalossá vált, hogy a januári találkozónak a győri uszoda ad otthont.
Amíg a kedd délelőtti edzés – a sajtó képviselői előtt – zajlott, a Komjádiban a Nyéki Balázs által irányított junior válogatott az éppen születésnapos (isten éltesse!) Horváth János Universiade-keretének tagjaival játszott edzőmeccset. Erre a derbire Märcz Tamás kölcsönadta saját keretének két legfiatalabb játékosát, Molnár Eriket és Vigvári Vincét, akik délután már ismét a Duna Arénában szálltak vízbe.
MÄRCZ TAMÁS a vlv-nek:
– Komplett napunk volt. Délelőtt, a sajtónyilvános edzésen keményen dolgoztunk, sok mindent tudtunk gyakorolni, kevesebb taktikát, inkább technikát, de azért már taktikai elemek is előkerültek. Délután az előző napihoz képest kicsit könnyebb tornatermi edzésünk volt – 30-40 percben. Utána négy negyedet meccseltünk az Universiade-válogatottal úgy, hogy időnként kétszer játszottuk az emberelőnyöket. Jó kis pörgős kétkaput produkáltunk, mi elég sokan voltunk, ezért akik nem játszottak, a kapu mögött dolgoztak, méghozzá elég keményen. Mindenképpen hasznos volt, már csak azért is, mert a másik oldalon több olyan játékos is szerepelt, aki a múlt héten még a fiatalok keretében edzett. A meccsen látottakat elemezni fogjuk.
VLV-VIDEÓK:
– Szervusz, Szili!
– Szervusz, Geyza!
– Köszöntelek a válogatott edzése után. Ha jól számolom, három vizes edzésetek volt, benne vagytok a kellős közepében az összetartásnak. Kérlek, mondd el az eddigieket, mi volt, hogy volt, hogy érzed magad?
– Jól, megmondom őszintén, jól érzem magam. Mindig jó itt lenni a válogatottal. Elég régóta nem találkoztunk, gondolkoztam is ezen: az olimpia óta nem is volt így válogatottedzés, egy-egy közös programon voltunk, de jó újra a vízben lenni.
Hosszú éven vagyunk túl, elég fárasztó volt, eseménydús, rengeteg mérkőzéssel, az év végére elfáradtunk. Most volt egy viszonylag hosszabb szünetünk, körülbelül tíznapos. Azután – lehet mondani – kicsit nehézkesebb a mozgás, otthon végeztünk egyénileg edzéseket, de azért nem olyan intenzíven, mint itt. Rázódunk vissza és körülbelül három-négy nap múlva már éles mérkőzéseink lesznek újra.
– A Fradinak legalábbis…
– A Fradinak, így van, aztán pedig Montenegróval a válogatottnak is.
– Ez a munka itt milyen? Minden évben ugyanaz van, ismerősek az arcok, ismerősek a gyakorlatok…
– Nagyon fiatalos most a lendület, sokan betegek az idősebbek közül, páran abbahagyták és most azt veszem észre, hogy már azért lassan én is a rutinosabb játékosok közé tartozom. Sokan 2000 fölötti születésűekek, látok 2002-es, 2003-as “arcokat”, tényleg fiatalodik a brigád, egyre többen kapnak lehetőséget és mint Tamás elmondta, ebből a társaságból fog kikerülni mind a Montenegró elleni, mind a vb-re utazó csapat. Azért küzdünk mindannyian, hogy abba bekerüljünk.
Lehet mondani, hogy minden évben ugyanaz, de azért mindig más, főleg most, hogy ennyi új arc van. Van sok játékos, akivel még nem is játszottam, nem passzoltam, nem beszélgettem, tök jó most velük együtt tölteni az időt, megismerjük egymást, pár év múlva valószínűleg ők is csatlakoznak majd a csapathoz.
– Milyen évre számítasz és melyik az a terület, ahol a legtöbbet várod magadtól, a csapatodtól? A Fradi, a bajnokság, a BL vagy a válogatott?
– Azt gondolom, azért sportolok, hogy mindenhol a maximumot várjam magamtól, ezért is dolgozom.
Akkor kezdjük az elejétől: a bajnokságban egyelőre elég jól állunk, még nem kaptunk ki, sőt,a BL-ben sem kaptunk ki, bár ott sajnos még nem állunk továbbjutó helyen. Most lesz három olyan mérkőzésünk, amelyek esetében 9 pont az elvárás, ha ez sikerülne, akkor szerintem már ott lennénk a final eightet jelentő helyen, ez a célunk. És hát, a bajnokságban, ugye, bárki ellen úgy kellene kezdeni az elődöntőt, hogy legalább négy pontunk van, ami azt jelenti, hogy egyetlen győzelem elég a döntőhöz.
Nagyon nagy prioritás most a vb, amit idénre halasztottak, ez májusban lesz. Elég fura az időpont, mióta én játszom, ilyen még nem is volt, hogy megszakad a bajnokság, megszakad a BL, átmegyünk válogatott-felkészülésre, elmegyünk a vb-re, utána visszajövünk, folytatódik minden… De azért vagyunk profik, hogy próbáljunk meg minél jobban alkalmazkodni. Bízom abban, hogy nagyon jó eredménnyel zárhatjuk a vb-t. Utána vissza a klubcsapathoz, azt követően pedig indul a felkészülés az Eb-re, ami szintén nagyon fontos, mert kvalifikál a következő évi vb-re, ami aztán az olimpiára. Nagyon telik az idő, ugye, most nem négy év van az olimpiáig, hanem csak kettő és fél.
Küzdünk, megyünk tovább, nagyon hosszú év lesz ez is, talán még hosszabb, mint az előző, de nem baj, szeretjük csinálni és azért dolgozunk, hogy minél jobban játsszunk.
– Köszönöm szépen, jó munkát kívánok!
– Burián Gergelyt köszöntöm, szervusz, Geri! Először erről az eddig lezajlott néhány edzésről kérlek, hogy mondj pár mondatot, hogy érzed magad, milyen volt?
– Szia Geyza, köszöntöm a nézőket és az olvasókat. Tegnap igazából egy kis “belerázódás” történt, kicsit hosszabb úszással, átmozgató lábazással, lövésekkel, blokkolásos lövéssel. Úgymond, visszarázódtak azok, aki decemberben nem mozogtak az első edzéseken. Este azért már gyakoroltunk támadásfelhozatalt, szoros emberfogásos védekezést, ma meg emberelőnyt-emberhátrányt, inkább az utóbbit vettük át, mert este játszunk az Universiadéval és arra próbáltunk egy-két taktikai elemet megbeszélni.
– Milyen éved volt? Én kívülről úgy gondolom, hogy jó. Válogatott is lettél, volt egy meccsed és egyáltalán, egyre komolyabb szereped van a klubodban is. Hogy értékeled a tavalyi évet?
– Örülök, hogy jól ment. Nagy lépcsőfok volt, hogy bekerültem az olimpiai keretbe, ennek nagyon örültem és szeretnék továbbra is olyan teljesítményt nyújtani a klubomban, olyan szerepet vállalni, ami “húzóemberszerep” és minél többször olyan teljesítményt nyújtani, hogy a bő keretekbe bekerüljek és aztán meg szeretnék ragadni majd a csapatban. Reméljük, hogy mihamarabb.
– Először adhattál választ a vlv szokásos éves körkérdésére. Volt-e ott bármi érdekes, ami elgondolkodtatott, amiben bizonytalan voltál? Milyen volt benne lenni ebben a csapatban?
– Nagyon örültem, ez volt az első, tényleg. Gondolkodtam sokat – nagyon sok pazar gólt láttam tavaly, úgyhogy nehéz volt dönteni, de örültem, hogy ennek részese lehettem.
– A társak még nem rád szavaztak, mint az év legjobb játékosára, de el fog jönni ez is, én úgy gondolom, viszont fog érni egy meglepetés. Előre felhívom a figyelmedet, hogy alaposan böngészd át a játékosok válaszait, lesz egy nagyon kellemes meglepetés bennük.
– Rendben, köszönöm.
– Köszönöm a beszélgetést!
– Szervusz, Vendel, köszöntelek a vlv kamerája előtt ezen az elképesztően szép helyen! Először beszéljünk is erről? Itt edzeni milyen?
– Nyilván különleges, annak ellenére, hogy nincsenek nézők, nagyon üres az egész uszoda. Kicsit más, mint mondjuk a decemberi összetartás, mert ott nagyon hideg volt a víz, a Komjádiban. Ott amiatt volt egy picit nehezebb, itt viszont meg nagyon meleg a víz, pont az ellentetje. Tegnap volt egy nyolcszor 200-as úszásunk, akkor a meleg víz érződött, főleg egy kicsi pihenő után nehezebb volt, ezek azok a tényezők, amiket elsősorban fel tudnék sorolni. De hát nyilván gyönyörű ez az uszoda.
– Maga a játék…, a tér különbözősége…, azt meg lehet szokni, hogy nagyobb a tér, ez nem zavar?
– Nem igazán. Azért szerintem már mindannyian voltunk itt akár meccsen, akár edzésen. Kicsit más de nem olyan nagy a különbség, hogy ne lehetne megszokni.
– Az eddigi munkáról beszélj, kérlek: mit végeztetek, hogy érezted magad, elégedett vagy-e a saját eddigi teljesítményeddel?
– Volt az első napon egy kicsit nagyobb úszás, aztán egy kis lábtempó, aztán laza lövések, ezzel telt el az első edzés, nyilván rávezetésként. Biztos voltak, akik nem voltak annyira sokat a vízben az összetartás előtt, akár a két ünnep között. Aztán egyre több munka volt, gyakoroltunk is komolyabban, tegnap egy kis szoros volt, zónagyakorlás, ma már az emberelőnyöket is elővettük, ha jól tudom, este már játszunk is az Universiadéval. A fizikai edzésekről egyre inkább áttérünk a taktikai edzésekre.
A magam teljesítményéről meg azt mondom: az úszással mindenféleképpen meg vagyok elégedve és a többivel is. Azért érezhető, hogy ez magasabb szint, mint ami decemberben volt, sok nagy név is van, de élvezem, ez kell ahhoz, hogy fejlődjünk.
– Milyen éved volt?
– Volt fönt is, volt lent is… 🙂 Volt nagyon rossz része, elsősorban a prágai vb-re gondolok, amit én nagyon nehezen éltem meg, ugyanakkor voltak nagyon szép emlékeim is. Januárban egyből be tudtam mutatkozni a felnőtt válogatottban, ahol jól is ment, élveztem. Aztán BL-döntőt játszottam, ami fantasztikus dolog volt, nem tudom, hogy sokan eljutnak-e ide 19 évesen, nekem ez mindenféleképpen nagyon nagy élmény volt. Aztán az őszi szezonunk nagyon jól sikerült a Fradival, élveztem is a játékot. Az elején még talán egy picit döcögős volt, de aztán egyre inkább belejöttem én is. Magyar Kupát is nyertünk, úgyhogy azt mondom: minden jó, ha a vége jó. És mivel a 2021-es évem vége jó volt, inkább a szép dolgokra fogok emlékezni a 2021-es év kapcsán.
– Zárásul egy “családi kérdés”. Vince először lett tagja ennek a keretnek. Ez neked mit jkelent? Tudjátok egymást húzni? Milyen érzés?
– Nagyon jó. Hogyha csak a tegnapi edzésre, az úszásra gondolok vissza – leginkább mi voltunk elöl, még Zalesz úszott nagyon gyorsan, ott úsztunk egymás mellett, húztuk egymást. Amúgy is szeretünk versenyezni egymással, nyilván nem átesve a ló túloldalára. Szerintem tudjuk húzni egymást, örülünk egymás sikereinek és nagyon örülök, hogy most már együtt tudunk itt edzeni.
– Vendel, jó munkát kívánok, sok sikert erre az évre, sok győztes meccset!
– Köszönöm szépen.
vlv-képek a délelőtti edzésről
HORVÁTH JÁNOS NYILATKOZATA AZ UNIVERSIADE-KERET MUNKÁJÁRÓL