Nyáron mutattuk be a felkészülés egyik fontos háttérfolyamatát, a teljesítményanalízist lehetővé tevő pulzusmérési rendszert. Az adatok azóta is folyamatosan gyűlnek, most megkérdeztük a szakembert, hogy mit mutatnak a diagramok.
Júliusi cikkünkben nagy vonalakban ismertettük ennek a Varga Zsolt szövetségi kapitány által nagyon fontosnak tartott háttérmunkának a részleteit. A fiúk azóta is mindig viselik a vízben az érzékelőt tartalmazó pántot a bokájukon vagy a fejükön. Sőt, nemcsak az edzésen, hanem meccs közben is. Címlapképünkön a kéttagú teljesítmény-diagnosztikai stáb (Olasz Róbert és Dudás Donatella) látható, amint a Magyarország-Franciaország hivatalos meccs közben figyelik az érkező adatokat. Az alábbi beszélgetés még a meccs előtt zajlott.)
OLASZ RÓBERT a vlv-nek:
– Igen, az összetartások során folyamatosan mértük a játékosok értékeit. Rengeteg adatunk van, ami azért jó, mert különböző edzéstípusokra, mérkőzéstípusokra, játéktípusokra is keletkeztek fontos információk és így lehetőség adódik összehasonlító elemzések elvégzésére. Összemérhetjük egyenként a játékosok adatait saját korábbi mutatóikkal, illetve egymáséival is, ezáltal következtetéseket vonhatunk le az állapotukról, arról, hogy miként reagálnak különféle szituációkra.
Mindig vannak betegségek, sérülések, most is sok betegünk volt, s amikor egy-egy játékos újra edzésbe áll, akkor erős kontroll alatt tartjuk őt, külön figyeljük az adatait. Ilyenkor természetesen nem kaphatnak azonnal maximális terhelést, be kell járniuk egy utat, ezért eleinte külön program szerint dolgoznak. A mi méréseink is segítik a visszaillesztésüket, hiszen az adatok szerint lehet módosítani a számukra kirótt edzésmunkát, ezért sokkal gyorsabban “vissza tudjuk őket hozni” a teljes értékű munkába.
– Emlékeztetőül: mit mértek?
– Pulzust folyamatosan, viszont a mostani felkészítés során már új eszközöket is csatasorba állítottunk. Ezeket a szárazföldi munka során tudjuk használni, és felmérni velük a játékosok erejét – maximális és gyors erő-, illetve ezen kívül még rengeteg hasznos és jól felhasználható paramétert – amivel segítjük a vízi edzésmunka javítását.
– Hogy zajlik az értékelés? Van egy ideális elképzelés, hogy milyennek kell lenniük az adatoknak és ha nem olyanok, akkor azt elemzitek?
– Rengeteg adatot kapunk, mindenki egyedi, mindenkinek van egy saját profilja, hogy hogyan működik a szervezete. Éppen ezért, egyenként, játékosonként elemzünk, méghozzá úgy, hogy az aktuális információt az összehasonlítjuk az edzéssel, az edzés tartalmával, intenzitásával. Sok mutató van csak a pulzusmérés kapcsán is, a maximális pulzustól az átlagpulzusig, hogy milyen a pulzus megnyugvása, mennyi idő alatt tér vissza a nyugalmi állapotba, hogy újra maximális erőkifejtést tudjon végezni a játékos. Ezeket mind rögzítjük, figyeljük, elemezzük.
– Látod a grafikonon, ha gond van?
– Igen látszik, és természetesen sok hibás mérés is van. Általában egy olyan görbét várunk, ami jellemző az adott edzésmunka kapcsán arra a játékosra. Általánosságban: ha pörgetés van, akkor magas a pulzus, amikor pihenő van, akkor le kell mennie. Erősen figyelünk mindarra, ami kóros lehet (tartósan magas pulzus, kiugró pulzusadatok). Aprólékos munka zajlik, egyenként végignézzük a játékosok görbéit, azt, hogy miként reagáltak az edzésmunkára. Kialakul egy kép, amiről tájékoztatjuk az edzőt.
– Ősz végén gyakorlatilag két csapat, nagyon sok ember kezdte meg a felkészülést. Ez nyilván alaposan megnövelte a terheléseteket, az adatok mennyiségét… Hogy zajlott, zajlik a munkátok?
– Lejövünk edzésre, itt vagyunk végig, és már közben figyeljük az adatokat ami fejpánt/karpánt esetén lehetséges, míg bokapánt esetében nem – mivel a víz alól kijövő jel nem mérhető (a jel erőssége a távolság növekedésével négyzetesen csökken), de az eszköz tárol minden szívdobbanást. Majd feltöltjük az adatokat – ez viszonylag gyorsan megy. Az igazi munka ekkor kezdődik, amikor minden felkerült a felhőbe. Valamennyi adatot aprólékosan, játékosonként végig kell nézni, ami hosszú órákat jelent.
– Edzés is és meccs is?
– Igen. Amikor tudjuk, mérjük a meccseket is. Ezek a terhelési mutatók nagyon jól megvilágítják, hogy amit az edzésmunkával kapott a játékos, azt hogyan tudja adoptálni a meccskörülményekre.
– És milyenek ezek az adatok? Mit mondanak, milyen a fiúk állapota?
– Az elmúlt időszak bő keretét ketté kell bontanunk, az Eb-n szerepeltekre és a vb-re itthon készülőkre, két teljesen különböző adatcsomagunk van. Az Eb-sek fáradtabbak, kicsit magasabb pulzussal, maxokkal edzenek, azt a terhelést, amit kaptak, még ki kell pihenniük. Az itthoniak felkészítése feszes volt, de nem jelentett akkora terhelést, mint amit a Zágrábban versenyzők kaptak, így náluk sokkal jobbak voltak az adatok, alacsonyabb átlagpulzusokat, alacsonyabb maximális pulzusokat mértünk, de általánosságban azt mondhatom, jó állapotban van a csapat. Reménykedve várjuk mi is a folytatást!
– Köszönöm szépen a beszélgetést!
