A podgoricai Világliga-tornán a válogatott másodedzője, Németh Zsolt irányította a magyar csapatot, miután Märcz Tamás pozitív Covid-tesztje miatt nem utazhatott. A “pótkapitánnyal” a horvátok elleni meccsről, a csapat fiataljairól, a számára is váratlan első számú irányítói feladatról beszélgettünk.
NÉMETH ZSOLT, a szövetségi kapitányt Podgoricán helyettesítő szakember a vlv-nek:
– A horvátok ellen sokkal jobban kezdtünk, mint az első két meccsen, lehetett látni, hogy koncentráltabbak a fiúk, így aztán nem mi szaladtunk az eredmény után. Ezután viszont megtorpantunk és kicsit ijesztő volt, ahogy kaptuk a gólokat. Bíztam abban, hogy sikerül váltani, megújulni és ez egy kis pihenés után be is következett. Egyébként elsősorban a befejezésekkel volt probléma, a védekezés viszonylag jól működött. Most is “megérkeztek” a labda nélküli kiállítások, de sokat blokkoltunk, jól védett Soma, sok hátrányt kivédekeztünk.
A térfélcsere után picit változtattunk, ezzel meg tudtuk lepni a horvát csapatot, el tudtunk húzni négy góllal is.
Ettől elment a kedvünk, mi pedig már nyugodtan játszottunk, jó mederbe került a mérkőzés. A három-négy gólos vezetés kellett ahhoz, hogy variálni tudjuk a különböző védekezési formákat, s ez sikeresnek bizonyult. Maradt a sok blokk, Soma jó teljesítménye, ezekből fordulni tudtuk és végül magabiztosan győztük le a horvát csapatot.
– Milyen volt az egész torna?
– Csak két-három napunk volt a felkészülésre és azért ez nem egyetlen mérkőzés volt, hanem három egymást követő napon lejátszott három találkozó. Nehéz a játékosoknak az átállás, hiszen el kell szakadni attól, amit a klubban megszoktak, amit ott várnak el tőlük. Ehhez idő kell. Szerintem lehetett látni, hogy az első, a második és a harmadik meccsen nyújtott teljesítmény mindvégig javulást mutatott. Folyamatosan jobb lett a játék, az összeszokottság, a helyzetkihasználás. A játékosok “beszéltek”, egymást irányították, minden nap jobb és jobb teljesítményt nyújtottunk. Ez általában is jellemző, most is így történt.
– A csapatból több kulcsember, biztos pont hiányzott, ez ilyenkor nagy lehetőség a fiatalok számára a bizonyításra. Hogy értékeled az ő szereplésüket?
– Azt gondolom, hogy jól megállták a helyüket. Nagyon nehéz volt reagálni a sok kiállításra, de ez mindig benne van. Kapásoldalon jelentősen “megfiatalodtunk”, egymásra voltak utalva a fiúk, nem volt olyan idősebb játékos, aki irányíthatja őket. Volt, hogy egy időben játszottak többen is a legfiatalabbak közül, de azt gondolom, ügyesek voltak. Talán még bátrabban, még többet vállalhattak volna, lehet, néha kicsit megszeppentek, de úgy gondolom, ezzel a jövőben nem lesz probléma, ügyesek, eredményesek, szerintem még bevállalósabbak lesznek.
Tavalyi kép Sibenikből
– Hogy zajlott az együttműködés az itthon ragadt szövetségi kapitánnyal?
– Ez szinte folyamatos volt, gyakorlatilag reggel, délben este, meccs előtt, meccs után is beszéltünk. A horvátok elleni mérkőzés közben is sikerült egy-két instrukciót eljuttatnia hozzám Csabán (Mátéfalvy Csabán – a szerk.) keresztül. Ez nagy segítségnek bizonyult, voltak dolgok, amiket ő otthon a kamerán keresztül, “felülről” jobban látott. Lényeges minőségi javulást értünk el azokkal a változtatásokkal, amelyeket többek között az ő jelzései alapján hajtottunk végre.
– Neked mennyire volt szokatlan a szerep első számú dirigensként?
– Mióta Tomi a kapitány és mellette ülök a kispadon, mindig benne volt a levegőben, hogy bármikor előfordulhat, hogy be kell ugrani és vinni kell tovább a csapatot. Ami most nehéz volt: nekem sem volt időm arra, hogy az agyamat “átállítsam”, serdülő bajnoki rájátszásból érkeztem, azzal volt tele a fejem, át kellett váltanom az itteni tempóra, az egész más jellegű taktikai feladatokra. Teljesen más szerep ez, minden elismerésem a szövetségi kapitányoké. Nagyon nehéz helytállni a magyar válogatott kispadján, idő kellett, hogy beleszokjak, az első meccs után a második picit már más volt, a harmadik pedig úgymond, még könnyebb, de hogy minden jól működjön, ahhoz nagy segítséget kaptam a stábtól, Csabától és a játékosoktól is.
– Milyen emlékeid maradnak a tornáról?
– Csak jó emlékek. Nagyon élveztem a feladatot, s ahogy már utaltam rá, kicsit mindig készültem a beugrásra, de hogy ez rögtön három tétmeccs lesz, erre nem gondoltam. Volt egy vereségünk és két győzelmünk, a második meccs a görögök ellen egy nehéz találkozó volt, szenvedéssel elért győzelmet hozott, a horvátok ellen a végén már örömvízilabdát játszottak a fiúk, nagyon magabiztosak lettünk a második félidőre, ez így külön nagy élmény volt a számomra. Szép helyen voltunk, jó ellátásban volt részünk, minden tökéletes volt, csak jó emlékeim maradtak a hazaútra, sajnálom, hogy Tomi nem lehetett velünk, jó volt ott lenni.
– Köszönöm szépen a beszélgetést!
MAGYARORSZÁG-SPANYOLORSZÁG – VLV-TUDÓSÍTÁS
MAGYARORSZÁG-GÖRÖGORSZÁG – VLV-TUDÓSÍTÁS
MAGYARORSZÁG-HORVÁTORSZÁG – VLV-TUDÓSÍTÁS
Fotók: FINA TV-stream és vlv