FACEBOOK

OSC-Szolnok 4:13 - szolnoki kupagyőzelem

OSC-Szolnok 4:13 - szolnoki kupagyőzelem
hozzászólás, 2017.12.03.

A szolnokiak a vártnál sokkal simább meccsen megszerezték a kupagyőzelmet. Helyszíni vlv-riport:

A vlv-fotók minőségét a Camera Kft-nek köszönhetjük.



Canon Webáruház

EZ TÖRTÉNT EDDIG A KUPASOROZATBAN:

KUPASELEJTEZŐK - 1. NAP

KUPASELEJTEZŐK - 2. nap


Kupanegyeddöntők:

1. FORDULÓ

2. FORDULÓ

A szombati két elődöntő:

Eger-OSC 7:10

Szolnok-FTC 13:12 (ötméteresekkel)


Kupadöntő:

OSC-Szolnok 4:13 (1:4, 0:3, 1:3, 2:3)
Budapest, Komjádi uszoda, v.: Székely B., Németh A.
Szolnok: Nagy V., Jansik D., Bátori 3, Prlainovics 3, Mezei, Zalánki 3, Gocics. Cs.: Kardos G. (kapus), Alekszics 1, Younger 1, Milos Csuk 2., Kis G., Fülöp B. Vezetőedző: Kovács István (az eltiltott Cseh Sándor helyén)
OSC: Bisztritsányi, Bundschuh, Hegedüs 1 , Kovács Gábor, Ubovics, Drasko Brguljan, Erdélyi. Cs.: Barabás (kapus), Gór-Nagy, Rangyelovics, Salamon, Seman, Juhász Zs., Tóth M. 3. Vezetőedző: Petik Attila
Gól - emberelőnyből: 4/8, ill. 3/12
Gól - ötméteresből: 3/3, ill. –
Kipontozódott: Bundschuh (22. p.), Fülöp B. (22. p.), Erdélyi (27. p.), Zalánki (28. p.), Gór-Nagy (28. p.)
Kiállítás cserével, végleg: Drasko Brguljan (28. p)

A VLV SZÖVEGES ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

VLV-VIDEÓK:

Köszönjük a képanyagot az OSC-stábnak, Buza Balázsnak.

0:1 - Bátori első gólja

0:2 - Zalánki első gólja

0:3 - Prlainovics első gólja

0:4 - Alekszics gólja

1:4 - Tóth Márton gólja

1:5 - Prlainovics második gólja, ötméteres

1:6 - Zalánki második gólja

1:7 - Prlainovics harmadik gólja, ötméteres

1:8 - Bátori második gólja

1:9 - Milos Csuk első gólja

2:9 - Hegedüs gólja

2:10 - Younger első gólja

2:11 - Zalánki harmadik gólja

2:12 - Bátori harmadik gólja

3:12 - Tóth Márton második gólja

3:13 - Milos Csuk második gólja, ötméteres

4:13 - Tóth Márton harmadik gólja



vlv-képek, Monoki Nikolett felvételei


KOVÁCS ISTVÁN (Szolnoki Dózsa) a vlv-nek:

- Azt gondolom, hogy a megbeszéléseken teljes mértékben tisztázva lettek a részletek, az, hogy mit játsszon a csapat. Nyilván segítettek engem, hiszen azért a napi munkában már nem veszek részt. Mindent megcsinált a csapat, ami a tervben szerepelt. Nem gondoltam, hogy ilyen nagy lesz a különbség, de örülök, hogy így alakult. A játékosok nagyon motiváltak voltak, pedig nem volt könnyű dolguk az előzmények után. Kicsit megijedtünk, attól, ami Németországban történt, előfordulhatott volna, hogy ettől "leülünk", ráadásul szombat este is egy nagyon nehéz mérkőzést játszottunk. Nagyon örülök, hogy nem így történt, mindenki motivált volt és az első két negyedben eldöntöttük ezt a mérkőzést.

- Neked személy szerint milyen érzés volt újra a kispadon ülni?

- Egész közel vagyok a hétköznapokban is a csapathoz, ugyanúgy osztozom a sikereikben, mint a kudarcaikban - hála Istennek az utóbbiból kevés volt. Nekem is egy feladat volt ez, láthatod, kevesen vagyunk, ezért is ülem én oda, kicsi szakosztályról beszélünk, Kósz Zoli van, Sanyi meg én. Segítjük egymást, de sajnálom, hogy ez most így alakult, mert Sanyi megérdemelte volna, hogy itt legyen a parton ezen a mérkőzésen. Aki ennyit dolgozik, megérdemli, hogy ott legyen a legvégén is. De ha már így alakult, nagyon örülök, hogy nyertünk.

- A végén azért berángatták Sanyit a vízbe...

- Ez a normális...


PETIK ATTILA (A-Híd OSC-Újbuda) a vlv-nek:

- Kívülről úgy tűnt, hogy viszonylag hamar kiderült. ma nincs esélyetek... Te hogy láttad?

- Így utólag én is azt mondom, hogy ez hamar nyilvánvalóvá vált, de ott az első negyed végén, a második negyedben még próbáltunk új lendületet venni, emberek forgatásával kísérleteztem, a széleken lévőket cseréltem, hátha jobban elkapjuk a fonalat - nem sikerült. Egy két ember kívételével mindenki elfáradt mentálisan, nagyon rossz döntéseket hoztunk...

- ... gondolom, a tegnapi meccs sokat kivett belőletek.

- Nemcsak a tegnapi meccs, azért szeptember 15-e óta ez majdnem a harmincadik tétmérkőzésünk volt. Hiába próbáltuk kibírni karácsonyig ezt a terhelést, úgy látszik, hogy nem sikerült. Való igaz az is, hogy a szombati mérkőzés rengeteg energiát emésztett fel és nemcsak fizikálisan, hanem kicsit mentálisan is lenullázott minket mára. Most kapnak két nap pihenőt a fiúk, kedd este találkozunk egy kis lazító, átmozgató edzésre, mert szombaton a BL-ben sorsdöntő mérkőzést játszunk a Brescia ellen, amire fel kell készülnünk.

Bejutottunk a kupadöntőbe, ami, úgy gondolom, nagy szó. Sajnos itt nem tudtunk méltó ellenfele lenni ma a Szolnoknak, de azért dolgozunk, hogy tavaszra a Szolnoknak és a Fradinak is ugyanolyan ellenfelei legyünk, mint az Egernek voltunk már most ősszel.

- Köszönöm szépen.


CSEH SÁNDOR (Szolnoki Dózsa) a vlv-nek:

- A meccs végét tudom, hogy már a lelátón, a sajtósok felett nézted, de előtte hol voltál?

- Lent voltam az öltözőben. Fél óra után kijöttem, egy hölgyet megkérdeztem, aki megnézte a telefonján, akkor már 6:1-re vezettünk.

Délelőtt beszélgettünk és Zsile (Zsivko Gocics csapatkapitány - a szerk.) azt mondta, hogy legyek fent a lelátón. Aztán gondolkodtam ezen, és úgy éreztem, hogy már megbeszéltünk mindent, hetek óta dolgozunk a játékunkon, nem szerettem volna, ha bárki velem foglalkozik, akár játékos, akár edző. Úgyhogy a meccs előtti rövid megbeszélésen elmondtam, hogy én lent maradok az öltözőben. 

Szeretném megköszönni a csapatnak - bár nem láttam a meccset, így igazából nem tudom, mi történt - de nyilvűán pontiosan betartottak mindent,a mit megbeszéltünk, rezték, hogy itt most ma oda kell tenni magukat és oda is tették magukat. Szeretném megköszönni, ovács SItvánnak, hogy leült a padra és győzelemre vezette a csapatot, és külön szeretném megkösszönni neki azt, hogy bár nem szokott a megbeszéléseinken bent lenni, ma egy egyórás videózást végigült, Kósz Zolinak is a nem annyira látványos, de nagyon nagy segítséget jelentő munkájáért. 

- Tegnap nyertétek meg?

- Utólag azt mondom, hogy igen. Ma még nem így gondoltam, de úgy néz ki, igen, így történt. Hozzáteszem: a tegnapi nagyon fontos volt, de igazából csütörtökön és pénteken nyertük meg.

- ??

- Valaki kérdezte tőlem, hogy kellett-e az a múlt heti pofon. Nos, pofonok mindig kellenek, jól jönnek de nem lehet tudni, hogy azokból mennyi idő alatt tudunk felállni. És nekünk ez most két nap alatt sikerült.

- Hogyan sikerült?

- Erre mindig csak egy dolgot tudok válaszolni: a munka. A játékosok odaadása, az, hogy megnéztük, mi volt rossz a Spandau-meccsben és nemcsak a konkrét vereség miatt, hanem azért, hogy tudjuk, felkészültek legyünk a tekintetben, hogy mi az, amit, ha rosszul csinálunk szombaton, vagy a jövő héten, akkor kikapunk. Azt gondolom, mindennek az eredménye volt, hogy óriási lett a különbség a szerdai és a mostani játékunk között.

- Köszönöm szépen és gratuálok!


GÓR-NAGY MIKLÓS (A-Híd OSC-Újbuda) a vlv-nek:

- Először is gratulálok a Szolnoknak, hiszen láthatóan megérdemelték a győzelmet ezen a mai napon. Mi igazából győzni jöttünk ide, nagyon szerettük volna ezt a kupát, mert ennek az OSC-nek még nem sikerült kupát nyernie. Úgy érzem, ez a döntő is nagy dolog.

Hogy miért alakult így? Ez a Szolnok nem véletlenül Európa egyik legjobb csapata, hiszen klasszis játékosaik vannak, akiknek a jó teljesítménye nemcsak a saját csapatát viszi előre, hanem a másikat is elbizonytalanítja. Mi azt szerettük volna, hogy pontos lövésekkel, jó helyzetkihasználással elbizonytalanítsuk Viktort, illetve jó védekezéssel ne engedjük őket kibontakozni. Ezzel szemben Viktor 80 százalékkal védett, az első negyed után 0:4 volt az állás, tehát láthatólag ez nem sikerült. Onnantól kezdve pedig formalitás volt sajnos a maradék három negyed. Ez tulajdonképpen a Szolnok klasszisát dicséri, nekünk sajnos, nekik szerencsére.

Látszik, hogy van hova fejlődnünk, van előrelépési lehetőség. A Szolnokban a világ legjobbjai, konkrétan olimpiai bajnokok vannak, nálunk azért nem ennyire "fényes a vitrin". Amiben mi előreléphetünk, az leginkább az, hogy sokkal összeszedettebbek maradjunk, bármi történjen – elmehet az ellenfél 1:0-ra, 2:0-ra, akár 5:0-ra, de nagyon fontos, hogy összeszedettek maradjunk, és játsszuk azt, amit megbeszéltünk.

Igen, jó a Szolnok, de azért nem kilenc góllal. Én a saját csapatomnak is szeretnék gratulálni, mert megküzdöttünk ezért a döntőért! Nehéz héten vagyunk túl, egy nagyon kemény Egert győztünk le az elődöntőben. A Szolnokkal nem bírtunk, de úgy gondolom, szégyenkezni talán nincs okunk.

(Lejegyezte: Ötvös Csilla)


BÁTORI BENCE (Szolnoki Dózsa) a vlv-nek:

- Gratulálok, már a második trófea az új csapatoddal! Azért ez nem kis dolog!

- Szia Geyza! Üdvözlöm az olvasókat! Nagyon boldog vagyok, hogy sikerült megnyernünk a Magyar Kupát. Szerintem azért ez az eredmény nem tükrözi a két csapat közti reális különbséget, az biztos, hogy nincs ekkora, láthattuk tegnap az OSC-t, hogy hogy játszott az Eger ellen. Ez most talán annak volt köszönhető, hogy az elején nekünk minden összejött, nekik semmi, s az utolsó negyedre talán már kicsit elkedvetlenedtek. Viktor fantasztikusan védett az egész meccsen, mi pedig csapatként játszottunk, úgy, ahogy előtte megbeszéltük. 

Egyik csapatnak sem volt könnyű hete a BL-utazások miatt, de azt szoktuk mondani, hogy ilyen meccseken nincsen fáradtság.

- Lehet, hogy ez a sima győzelem most dob rajtatok egyet abból a szempontból, hogy már a második trófea is megvan az új szezonban, talán kicsit nyugodtabban készülhettek, játszhattok, hiszen "eredménykényszerből" adódó nyomás nem lehet rajtatok?

- Önbizalmat adhat, de nyugalmat semmiképpen, ha megnyugodnánk, az lenne a legrosszabb. Nem kell messzire előrenézni: jövő szombaton a Pro Reccóval játszunk a BL-ben és ezzel a berlini zakóval a BL-ben most egy kicsit nehéz helyzetbe hoztuk magunkat, úgyhogy megnyugodni egy másodpercre sem lehet. Dolgozni kell tovább. Az tény: nagyon nagy erőt adhat, hogy a szerdán történtek után ilyen rövid idő alatt össze tudtuk rakni magunkat, hiszen már szombaton látszott, hogy nagyon összeszedetten, csapatként játszottunk és ma is ez történt. Ennek nagyon örülök, de még a szezon elején tartunk, dolgoznunk kell tovább.


KIS GÁBOR (Szolnoki Dózsa) a vlv-nek:

- Megmondom őszintén, hogy amikor a hétvégébe belevágtunk, én a tegnapi mérkőzéstől tartottam nagyon. De tegnap még tényleg nem is gondoltam arra, hogy döntőt fogunk játszani. A Fradival eddig az összes mérkőzésünk kegyetlen, kínszenvedéses, kőkemény mérkőzés volt, ahol hál’ Istennek, mindig tudtunk valamit húzni, amivel meg tudtuk nyerni a mérkőzéseket. Arra fel kell készülni, hogy ez nem mindig lesz így, de hál’ Istennek, az ilyen fontos szituációkban, mint mondjuk tegnap, sikerült.

Úgy gondolom, tegnap nyertük meg félig ezt a kupát, de mit is mondhatnék a mai mérkőzés után, tényleg tegnap volt egy élet-halál meccsünk. Az, hogy most ennyivel nyertünk az OSC ellen, nem reális, semmiképpen nincs ekkora különbség a két csapat között. Tegnap az OSC magabiztosan meg tudta verni az Egert. Azt kell, hogy mondjam, azzal, hogy egy ilyen OSC-t most így tudtunk megverni, királyok vagyunk, hatalmas királyok vagyunk a mai napon! 

Sajnálom, hogy vasárnap van, és nem tudjuk megünnepelni úgy igazán, ahogy ezt kellene, mert igaz, hogy a sokadik kupa, a sokadik győzelem, de mindig úgy vagyok vele, hogy azért csináljuk, hogy meg tudjuk ünnepelni. :-)

- Majd a következőt!

- Igen, bízunk benne!

(Lejegyezte: Ötvös Csilla)


NAGY VIKTOR (Szolnoki Dózsa) a vlv-nek:

- Én nagyon-nagyon jól éreztem magamat a vízben, el sem fáradtam, nagyon könnyednek éreztem magam, és úgy éreztem, hogy a játékosok is nagyon könnyen mozognak. Itt a végén azért kérdeztem őket, azt mondták, hogy nagyon-nagyon elfáradtak, és innen is látszik az, hogy mekkora munkát tettek bele. Két hét alatt hat mérkőzést játszottak, nekem a harmadik meccsem volt – nyilván, ezért sem fáradtam el annyira. Hihetetlen, hogy egy ilyen hét után mennyire összeszedetten és okosan tudtunk játszani. Nagyon büszke vagyok a csapatra! A szerdai vereségből felállni, hiába vagyunk jó csapat, nagyon nagy munka volt, és örülök, hogy megcsináltuk.

- A végén nem voltál vízben. Mennyire számít ez, hogy valaki úgy ünnepel, hogy a vízben van, vagy a parton van? Nyilván, ez egy gesztus volt Pipinek.

- Így van. Én Pipiben nagyon nagy jövőt látok, nagyon sok munkát tesz bele a fejlődésébe, és úgy gondolom, meg is érdemelte, hogy a tavalyi kupadöntő után most is vízbe szálljon. Bizonyított, bizonyít igazából minden edzésen. A tavalyi OSC-meccsen is bizonyított, amikor nagyon-nagyon nehéz szituációban, az utolsó pillanatban állt be, és kvázi megnyerte a mérkőzést a Szolnoknak, és így jutottunk döntőbe. Nagyon örülök annak, hogy egy ilyen fiatal tehetség van mögöttem, és nagyon örülök annak is, hogy Vogel Somával a Fradiban van két fiatal tehetséges kapusunk.

(Lejegyezte: Ötvös Csilla)


KARDOS GERGELY (Szolnoki Dózsa) a vlv-nek:

- Nagyon-nagyon boldog vagyok, hogy sikerült megvédeni a Magyar Kupa-győzelmet. Nagyon jól játszottunk! Igazából szerintem benne volt kicsit az is, hogy Sanyi nem lehetett a kispadon, ezért még jobban hajtottunk, még jobban odafigyeltünk, és Kokó, Kósz Zoli, meg Zsivko segítségével annyira szépen végig tudtuk irányítani a meccset - ők voltak, akik irányították a csapatot. Nagyon-nagyon örülök!

- Végül is, ma csak a végén védtél, de egyre több szerephez jutsz, úgy látom. Nyilván, ez egy tudatos politika a szakmai vezetés részéről. Hogy értékeled ezt, hogy tudsz élni ezzel?

- Ez így van, szerencsére. Nagyon örülök, hogy egyre több lehetőséget kapok, amit, úgy gondolom, meg is hálálok, legalábbis igyekszem meghálálni minden meccsen. Ugyanakkor Viktornak is köszönöm, hogy támogat és segít nagyon sok mindenben, akár edzésen, akár meccsen. Jobb csapatot és szakmai stábot nem is kívánhatnék.

(Lejegyezte: Ötvös Csilla)

További vlv-képek: