Délután Gödöllőn, a 2023-ban átadott, Makovecz-féle gyönyörű uszodában találkoztak a partnerek. Az edzőmeccs zárt körű volt, de a helyi klub fiataljai és azok szülei bejöhettek és majdnem teljesen meg is töltötték az egyik oldal lelátóját.

A meccs első szakaszában csendben volt a közönség, a horvátok ugyanis nagyon bekezdtek – egészen 6:1-ig elmentek. Ekkor jött a lassú, de folyamatos felzárkózás. 8:8 után átvettük a vezetést, de innentől kezdve folyamatosan változott a helyzet, a vége pedig 12:12 lett. Ötméterespárbaj következett és mindjárt az elején előnyhöz jutottak a horvátok (Manhercz: zúgó kapufa), amit aztán meg is tartottak végig.

A közönség így is élvezte a látottakat, a magyar csapat tagjaira pedig ekkor még egy komoly megpróbáltatás várt. A fárasztó nap végén Lukács Gergely vezényletével 16X100 métert(!) úsztak le a fiúk – ez volt az ára annak, hogy Varga Zsolt törölje a programból a péntek délelőtti edzést, s így mindenki kicsivel több időt tölthessen családtagjaival az elutazás előtt.

VLV-VIDEÓK:

Varga Zsolt a vlv-nek

– Varga Zsoltot köszöntöm. Gödöllőn vagyunk, itt fejezte be a felkészülését az ausztráliai Világkupa-szuperdöntőre a magyar válogatott. Először a horvátokkal közös munkát értékeld, kérlek, egy kicsit.

– Ugye ez a második hét a teljes csapatos felkészülésben, ennek kiemelt része a horvátokkal a közös gyakorlás volt. Négy közös edzés volt, tegnap kétszer játszottunk velük, reggel és este. Ma reggel meg közösen emberhátrány-gyakorlás volt, illetve este ezt az edzőmérkőzést játszottunk le itt Gödöllőn.

Mindig jó, amikor komoly ellenfélel készülünk, hiszen így látjuk, hogy hol tartunk, mit kell még tovább gyakorolni.

Nem jól indult ez a mai mérkőzés, pontosabban: az első negyed fele jó volt, de a második felére valahogy voltak olyan történtek, amikből gólt kaptunk, emiatt lett 4:1, 5:1, 6:1, és abból kellett visszajönnünk a mérkőzésbe.

Ez is egy tanulási folyamat, én mindig azt mondom, hogy mindent fel lehet használni. Fontos, hogy még ha rosszul is kezdünk egy mérkőzést, aminek lehet ezer oka, fáradtság, dekoncentráltság, bármi lehet, az a fontos, hogy megtaláljuk a mérkőzésen belül azokat a kulcsokat, amivel vissza tudunk jönni. Hiszen azért bármikor előfordulhat, hogy egy mérkőzést nem jól kezdünk. Ez is ilyen volt, és annak körülök, hogy vissza tudtunk jönni, a végén esélyünk volt a győzelemre is. Tehát egy normális jó mérkőzés lett belőle a végére, aminek kifejezetten ödlök,

– A horvátokkal fogjuk játszani az első mérkőzést Ausztráliában. Ebből a szempontból mit tudsz mondani, mire számíthatunk, létezik az, hogy tartalékolás, vagy taktikai titkok, ilyesmi? Mert az egy fontos meccs lesz.

– Persze, nyilván ők is úgy vannak ezzel, mint mi: próbálunk a taktikai repertoárból nem mindent játszani, pláne ha legközelebb kell újra egymás ellen, ez mindig természetes.

Azért van egy alapstratégia, alaptaktika, amit játszunk, amivel készülünk. Megemlítem, hogy a horvát csapat elleni meccsen nagyon sok szokott lenni az emberhátrány, sok szokott lenni az emberelőny is.

– Mennyire van kész a csapat? Ugye, lesz még kint egy torna, ahol, ha jól emlékszem, négy komoly válogatott játszotok. Az mit tud még segíteni? Csiszolódás? Mi következik most?

– Nyilván meg fogunk küzdeni az átállással is, miközben mérkőzéseket játszunk. Tehát azért ennek is meglesz a maga a kihívása, hiszen kiérkezünk Ausztráliába, próbálunk kipihenni az utazás fáradalmait, és utána már másnaptól mérkőzéseket játszunk komoly ellenfelekkel.

Azt tudom mondani, hogy ezekkel a mérkőzésekkel állunk át. Fontos elemek jönnek még, hiszen azért az utazókat ezen a héten hirdettem ki. Ilyenkor tud elindulni még egy fontos felkészülési szakasz.

– A szuperdöntő kapcsán mi az elvárásod, mi az, amit el szeretnél érni, amivel elégedett lennél? És most nem a helyezésre gondolok.

– Alapvetően az ilyen jó mérkőzések, amikor tényleg van egy értelme annak, amit csinálunk, amit gyakoroltunk, előre mutatnak, a jövőbe – mindenképpen alapelvárás, hogy ez meglegyen. Nyilván nem lehet más mondani, és azt gondolom, hogy azzal vagyunk mi is elégedettek, hogyha megnyerjük azt a mérkőzést, ami éppen előttünk van, most, ugye, a horvátok ellenit. Aztán jön a következő ellenfél, ha jól tudom, akkor a spanyol-auszál győztesével játszunk.

Az is egy nehéz mérkőzés, bármelyik is jön, a spanyolt nyilván sokkal nehezebbnek gondoljuk. Tehát ott van egy ilyen feladat, utána meg, hogyha továbbjutunk, akkor van még egy feladat, de egyelőre a horvát meccset látjuk. A mai edzőmeccset is úgy vittük végig, hogy ha jó játékkal, ha kevésbé jó játékkal, de nyerni szeretnénk.

– Hát Zsolt, akkor én most jó utat kívánok nektek. Remélem, hogy tudunk majd kommunikálni kintről, és sikeres visszatérést kívánok!

– Rendben, köszönöm szépen.

Manhercz Krisztián a vlv-nek

– Szervusz Manó! Véget ért a felkészülésetek. Itt a horvátokkal volt három-négy kétkapu, illetve edzőmecs. Hogy értékeled ezeket? 

– Üdvözlöm a VLV olvasóit, hallgatóit.

Összességében: nagyon hasznos volt. Nyilván ez az itt, most lejátszott első másfél negyed volt a leggyengébb. De abból fel tudtunk állni, és inkább a második félidei teljesítményünk jellemezte ezt az elmúlt pár napot.

Fizikálisan nagyon megterhelő volt. Ugye, úgy volt öt edzésünk zsinórban, hogy abban volt körülbelül 13 negyed, fórozások, kondiedzések és a többi. De azt gondolom, hogy ott tartunk, ahol kell.

Másfél hét után a dinamikánk elöl megvan. És hátul is nagyon sokat fejlődtünk az utóbbi… nem mondom, hogy hetekben, mert másfél hetet edzettünk, ugye. Biztos vagy abban, hogy a maradék kinti egy-másfél hetet jól ki fogjuk használni.

És minden esélyünk meg lesz ahhoz, hogy több mérkőzést is nyerjük.

– Rég volt válogatott meccs, tétmeccs. Ki vagy éhezve? Van benned valamilyen várakozás az auszráliai torna előtt?

– Természetesen. Az előbb már mondtam, azért egy megnyerhető címről beszélünk. Egy olyanról, amit, ha megnyerünk, akkor ott lesz mindegyikünk neve mellett, hogy ő bizony Világkupa-győztes. Teljesen mindegy, hogy ki hova rangsorolja ezt a Világkupát. Magyarország nem nyert azért ebből sokat a története során.

Úgyhogy itt az esélyünk, hogy egyrészt akár kétszeres világkupa győztesek is kikerüljenek a csapatból, de hogy nyerjünk tényleg egy címet és büszkévé tegyük egyrészt saját magunkat és hogy beépítsük ezt az egész nyarat arra az útra, ahol mi tartunk és ahol elkezdtük Szingapur előtt és ahol ki akarjuk, hogy fusson ez az egész Los Angelesig.

– Van itt néhány sérült, kisebb, nagyobb bajok akadnak, lehet látni a játékosokon a gyúráson meg a kötözgetéseken. Milyen állapotban van a csapat? Itt most nyilván mindenki rohadtul elfáradt, mert ez borzasztó volt ez a 16×100 itt még a meccs után. De hogy látod a csapat helyzetét fizikailag is meg mentálisan is? Tehát: milyen állapotban vagytok?

– Egyedülálló a helyzet, mert nagyon hosszú volt a szezon mindenkinek. Egy Európa-bajnokság megtörte, ráadásul januárban, majd áprilisban egy hét alatt hatnapos Világkupa is lezajlott. Az egész szezont sérülések, különböző problémák tarkították, nálunk a Fradinál is, de minden más csapatnál ugyanúgy. Elég talán Vigvári Vince sérülését említenem, de tényleg, itt nagyon sok mindent felhozhatnék.

Éppen ezért majdnem minden klubedző és majdnem minden válogatott jóval több pihenőt adott a játékosoknak most a Világkupa előtt, mint amennyi alapból szokás. Sokan ki is hagyják, nemcsak nálunk, nemzetközileg is de mi is például ugye két hét pihenőt kaptunk a bajnokság végére a Final Four után. Éppen ezért kevesebb idő volt a fizikális felépítésre és inkább a dinamikát helyeztük előtérbe.

De mivel összesen három meccset kell játszani, azt gondolom, hogy ez nem feltétlenül lesz probléma. Főleg azért nem, mert összességben egy fiatal csapattal érkezünk majd oda. A dinamikánk megvan és nyilván olyan állapotban vagyunk, amire ez a kéthetes felkészülés elég volt.

Sérülések? Nem tudom, hogy voltam-e az elmúlt tizenakárhány évben olyan csapatban, ahol nem voltak aktuálisan minimális sérülések. Úgyhogy azok lesznek de helyén fogjuk kezelni őket és mindenki jól fog játszani!

– Köszönöm szépen Manó, jó utat kívánok és legyetek ügyesek!

– Köszönjük szépen!

Várható: vlv-fotók.

Vigvári Vince interjúja Vigvári Vendellel 

A videóinterjú olvasható változata:

– Vigvári Vendelt köszöntöm a vlv kamerája előtt. Szervusz, Vendel! Egy értékelést kérnék szépen az elmúlt másfél hétről a válogatottal. Milyen felkészülés zajlott? Hogy álltok most a csapattal? Milyen érzések vannak benned? Ezeket kérdezném tőled. A nézőktől pedig azt kérem, hogy maradjanak, hiszen sok érdekességet meg fognak tudni az interjúban. Többek között azt is, hogy Vendel kivel fog aludni Sydneyben…

– Szia Vince! Üdvözlöm a kedves nézőket és olvasókat.

Az elmúlt másfél hét elég sűrű volt. Kicsit több pihenőt kaptunk Zsoltól, viszont ezáltal intenzív volt ez a két hét, ami egyébként azt gondolom, hogy nagyon jól sikerült. Az első hétvégén egyből egy OTP Kupával zártunk, ahol még sok mindenben kezdetleges volt a játék képe, de azért értünk, és már voltak jobb dolgok, amiket csináltunk.

Fontos, hogy nyertünk és az is, hogy élvezni tudtuk a játékot ennyi néző előtt. Aztán volt egy körülbelül kétnapos pihenő, és most meg már a horvátokkal gyűrjük egymást az edzéseken, úgyhogy készülünk gőzerővel.

– Igen, a múlt héten egy nagyon színvonalas OTP Kupa volt a Margitszigeten. Annyiban még visszakanyarodnék rá, hogy itt vasárnap nagyon jó teljesítményt láttunk a csapattól is, meg hát azért főleg tőled. Azért hat gólt lőni a grúzoknak – nem mindennapi dolog. Hogy értékeled a vasárnapi teljesítményedet?

– Igen, már a vállam is fájt, az után a mérkőzés után. 🙂 Egyébként tényleg fáj, de örültem, hogy jól ment. Remélem, hogy jobb csapatok ellen is hasonló teljesítményem lesz majd. Nyilván nem őket degradálva, de azért az egy könnyebb mérkőzés volt, bár rengeteg gólos. Szerencsére kiderült, hogy a büntetők jól mennek. Lőttem hármat. Ennyivel zárnám azt a vasárnapit, viszont hogyha már a kupára visszakanyarodtunk, akkor azt kiemelném, hogy szerintem nagyon király volt a rendezés. Nagyon élveztem ezeket a show-elemeket. Jó volt a nézőket látni, ahogy csápoltak a fényekkel, játszottak a labdákkal. Volt dance cam, mindenféle show-elem. Az animációk is szerintem jópofák voltak. Néha felismerhetetlenek voltunk, de király volt, tetszett, hogy hátraszaltózni is tudtam a videóban.

– Most rátérnék arra, hogy ugye, hamarosan utazás lesz. Vasárnap reggel utazik a csapat. Megvan a csapat, tehát már nem kell izgulni. És az elkövetkező pár nap milyen munkával telik, hogyan készültök? Ugye, ott kint lesz egy-másfél-két hét a Világkupa-szuperdöntő kezdetéig. Most milyen munka folyik és te egyénileg mire koncentrálsz?

– Jelenleg arra koncentrálok, hogy elmúljon a vállfájdalmam. Illetve arra, hogy amint említettem az előbb: a horvátokkal készülünk és minél jobban érjen össze a csapat, küszöböljük ki azokat a hibákat, amiket az OTP Kupán elkövettünk.

Most már jobban játszunk, illetve ez a horvát már egy erősebb csapat, velük találkozni is fogunk fixen. Úgyhogy szeretnénk őket kicsit elbizonyítani, hogy azért mi jók vagyunk. Bár azt tudjuk, hogy most egy erősebb kerettel vannak itt és valószínűleg gyengébbel fognak kijönni Ausztráliába. De ez semmit nem jelent.

Örülök, hogy megvan a csapat, hogy én is benne vagyok, illetve azt gondolom, hogy jó kis csapattal fogunk menni. Vannak azért hiányzók – itt a kamera túloldalán is egy. De reméljük legalább akkor a kameras pozícióból ki fogsz tudni jönni és azt tudod majd gyakorolni a rossz kezeddel. 🙂

Igen, most még holnap készülünk, velük lesz egy mérkőzés Gödöllőn. Pénteken már magunkban leszünk, szombaton pihenő vasárnap utazunk ki, és ott lesz még egy torna, aztán a fő esemény, a Világkupa-szuperdöntő, amelyen szeretnénk  jól játszani.

Azt gondolom, hogy ha jók vagyunk, akkor meg is nyerhetjük, legutóbb több mint 8 éve sikerült ez, én még nem is nyertem, úgyhogy nagyon király lenne.

– Köszönöm szépen. Még egy utolsó kérdés, mert itt felrobban a vlv-nek a komment szekciója… Köztudott, hogy a válogatott-eseményeken a testvéreddel szoktál egy szobában aludni. Most, hogy ő nem lesz, szemeztél-e valakivel az edzésen, néztél-e új alvótársat? Milyen lesz ez a két hét, vagy most egyedül leszel esetleg? Vagy mik a tervek?

– Lehet, hogy kicsit felszabadító lesz ez alól a terror alól, amit eddig megszoktam, hogy parancsokat kapok. 🙂 Pont ma gondolkoztam, hogy vajon kivel leszek. Szerencsére van jó sok barátom itt, vannak gyerekkori barátaim is, úgyhogy akár a Dömével (Dala Dömével – a szerk.). Nem gondolom, hogy egyedül lennék, majd kitaláljuk, hogy mi hogy lesz.  Aztán megnézzük, hogy milyen a terror nélküli élet. 🙂

– Köszönöm szépen, nagyon jól beszéltél. Nagyon sok sikert kívánok nektek Sydney-re, a csapatnak és neked is egyénileg. Egészséget és jó eredményeket! Köszönöm a beszélgetést.

– Köszönöm szépen. Ha még egy dolgot hozzáfűzhetnék: várnám vissza Geyzát és remélem vissza fogod juttatni neki a kameráját.

– Ezt majd a nézők eldöntik.

– Igen, itt felszólítom most a nézőket: ha ezt a hosszú, félig unalmas kérdésekből álló interjút végighallgattátok, akkor kommentekben írjátok meg, hogy ki volt a jobb kérdező, Vigvári Vince, akit most hallhattatok, vagy a jól megszokott Geyza, aki sok jót tett a sportágunkért.

– Köszönöm, Vendel.

– Köszönjük szépen.

Este még egy kétkapu következett, ezúttal négy negyedig tartott. Sok gól esett, s a “becslés” ismét pozitív, két-három góllal mi nyerhettünk. Sokat volt vízben a csapattal tartalékként itt naradó Tátrai Dávid és Lugosi Csongor.

A vízből kikászálódó játékosok megrohanták a medenceparti asztalt, ahol sütemények várták őket. Ezeket részben a hétfői kiszorító vesztesei prezentálták, részben pedig a kereten kívüli kapusmeghívott Dámosy Kristóf, aki ezzel köszönte meg, hogy itt lehetett.

vlv-képek, I.

A magyar Világkupa-csapat:

Csoma Kristóf, Gyapjas Viktor – kapusok,
Burián Gergely, Dala Döme, Fekete Gergő, Jansik Szilárd, Kovács Péter, Manhercz Krisztián, Nagy Ádám, Nagy Ákos, Szalai Péter, Varga Vince, Vigvári Vendel, Vismeg Zsombor, Zalánki Gergő – mezőnyjátékosok.

Lugosi Csongor és Tátrai Dávid tartalékként továbbra is részt vesz a felkészülésben.

VLV-VIDEÓ:

Zalánki Gergő a vlv-nek

– Zalánki Gergőt köszöntöm, és először a háromnapos budapesti nemzetközi tornáról kérdezném, nem tudtunk utána beszélni. Milyen volt, miben marad ez neked, akár csak egy picit is emlékezetes?

– Szerintem jól sikerült nagyon, főleg, hogy ennyi ember kijött pénteken és szombaton, de még a vasárnapi meccsre is, jó élmény volt. Tetszett nagyon, jó volt a hangulat.

A pénteki meccs volt az első, ott az elején kicsit izgultam, a szombati pedig szerintem már egész jól sikerült. Bár ez a szerb válogatott egy igencsak fiatal csapat volt

– Bocsánat, de jól hallottam? Azt mondtad, hogy izgultál???

– Hát úgy egy kicsit. Azért szoktam izgulni én is. Nem tudom, talán így lehet, hogy az elején, meg amíg el nem kezdtük, aztán ott az első gól után megnyugodtam.

– Hát ez akkor elég gyorsan ment, hiszen te lőtted az első gólunkat! 🙂

– Igen, mindenesetre volt bennem egy ilyen, nem tudom, egy ilyen kis izgulós érzés. Előfordul mindenkivel, szerintem kell is néha izgulni, bár néha ezt próbálom így elnyomni. De tényleg jó volt, jól sikerült az egész.

– Na, hát folytatódtak az edzések, gondolom, hogy a rendes hétköznapi edzésprogram nem okoz neked semmilyen meglepetést. Ért valami, ami érdekes?

– Nem, nem volt ilyen.

– Viszont ma már a horvátokkal játszottatok két kétkaput is. Erről mondj valamit, légy szíves!

– Igen, szerintem nagyon hasznosak ezek a kétkapus edzések. Kellenek, hogy még jobban összecsiszolódjanak a taktikai dolgok, hogy minél rutinosabban menjen esetleg egy átállás egyik taktikáról a másikra. Szerintem ez a legjobb felkészülés, úszással, lábtempóval, kondival nem lehet ugyanezt elérni, mint magával a vízilabdával. Úgyhogy ezek az edzések szerintem a legfontosabbak.

– Nem furcsa egy kicsit, hogy most itt elég sok kétkaput fogtok játszani ugyanazzal a csapattal, amelyikkel utána egy negyeddöntőt Ausztráliában,a Világkupa-szuperdöntőn. Ez segít, vagy nem segít, vagy kell titkolózni? Hogy van ilyenkor?

– Nem tudom, szerintem ez így… Nem tudom, hogy most kinek lehet ez segítség. Ilyenkor szerintem mindenki magával foglalkozik, a saját taktikáit gyakorolja. Nem tudom…, ha jól láttam, felvettük ezeket a meccseket. Lehet, hogy ha puskázni kell, akkor lesz mód megnézni, hogy mit játszanak.

De szerintem alapból így magában a vízilabdában senki nem tud annyira újat mutatni. Mindenki tudja, ismeri az ellenfél játékosait, ki mit csinál, ki hova lő. Úgyhogy itt inkább mindenki a saját játékát próbálja fejleszteni és csiszolni a taktikát, a kommunikációt, mindent.

– Elég sokáig távol voltál a válogatottól. Szakmai szempontból, a játék struktúrája, a taktikai megoldások szempontjából könnyű volt a visszailleszkedés? Felelevenedtek gyorsan az emlékek? Vagy vannak új dolgok, amikre neked is figyelned kell?

– Igen, elég sok edzőnél voltam már, úgyhogy igazából úgy lőttem be az agyamat, hogy egy-egy taktikát esetleg hol játszottunk, szóval visszamentem, hogy ez az a hátrányos védekezés, amit a Reccóban játszottunk, ez ami esetleg az Olympiakosznál volt, szóval így próbáltam gyorsan kapcsolni, a múltbeli tapasztalatokhoz nyúlva.

De itt is ugyanazt tudom mondani: nagyon nincs különbség. Ilyen zóna, olyan zóna, M-zóna, szoros, kiállásos hátrány vagy inkább vissza. Szóval, már megtapasztaltam elég sok mindent, és igazából olyan nagy újdonság nem szokott történni.

Talán, hogyha már itt tartunk, akkor az egyedüli újdonság és meglepő dolog az, amit a Novi Belgrád csinált az emberhátránynál, ahogy forogtak. Ezzel talán külön is kell majd foglalkozni, hogy erre hogyan reagálunk, mert a többi dolgot szerintem már mindenki látta, még a fiatalabbak is.

Úgyhogy könnyű volt csatlakozni, tényleg. Elmondták, és akkor egyből beugrottak a taktikai utasítások, úgyhogy, meg hát amúgy most, oké, kihagytam tényleg két világeseményt, vagy egy-másfél évet, de hogy azért előtte játszottam a legtöbb játékossal, nem tudom, van, akivel vagy tíz évet. Szóval hogy ezek a kapcsolatok nem múlnak el, meg amúgy is, szerintem könnyen beéleszkedek egy-egy taktikába, vagy így csapatba, úgyhogy ebben is sok tapasztalatom van már.

– Jó, hát egy dolog azért biztos új volt, ez a figyelemmegosztás, ez a “kognitív”, nem volt még, amikor te legutóbb itt voltál. Ez meglepett nagyon, vagy nehéz?

– Nem lepett meg. Igazából tényleg annyi, hogy figyelni kell: milyen szín villan. Én a színeket nézem, van, aki a formákat. Ha feljön a kék, akkor ez a zóna, ha sárga, akkor az, ha piros, akkor szoros, szóval, igazából csak figyelem kérdése, de tényleg segíti a kommunikációt. Hogyha valaki észrevesz valamit, akkor mondja, kommunikáljuk, ha esetleg váltani kell, mert meccs közben is kialakulhat olyan szituáció, hogy az egyik zónáról éppen át kell állni a másikra. Ezeket tényleg tök jól fejleszti, mert amúgy lehet, hogy nem váltanánk zónát, pedig szükség lenne rá, de így meg ezt automatikusan tudjuk gyakorolni. És persze azt is, hogy mindenki jobban figyeljen a környezetére és ha lát valamit, akkor pedig “hívja be”. Rá vagyunk kényszerítve egyfajta automatizmusra, így hasznosan tudunk gyakorolni.

– Köszönöm szépen és további jó munkát kívánok!

– Köszönöm!

Csoma Kristóf, Gyapjas Viktor – kapusok,
Burián Gergely, Dala Döme, Fekete Gergő, Jansik Szilárd, Kovács Péter, Manhercz Krisztián, Nagy Ádám, Nagy Ákos, Szalai Péter, Varga Vince, Vigvári Vendel, Vismeg Zsombor, Zalánki Gergő – mezőnyjátékosok.

Lugosi Csongor és Tátrai Dávid tartalékként továbbra is részt vesz a felkészülésben.

A válogatott  július 12-én utazik Ausztráliába, ahol a felkészülés utolsó szakaszában egy tornán is részt vesz (az eredeti tervek szerint Ausztrália, Görögország, Japán és Montenegró társaságában), majd megkezdi szereplését a Világkupa szuperdöntőjében.

A nyolc csapatos szuperdöntő a negyeddöntőkkel indul, ellenfelünk az a horvát válogatott lesz, amellyel ezen a héten, szerdától minden nap együtt készül a magyar csapat. A Sydney-i mérkőzés július 23-án, csütörtökön, magyar idő szerint 12.15 órakor kezdődik.

VLV-VIDEÓ:

Varga Zsolt a vlv-nek

A videóinterjú olvasható változata:

– Varga Zsolt szövetségi kapitányt köszöntöm, aki kihirdette az ausztráliai Világkupa-szuperdöntőre utazó magyar csapatot. Első blikkre azt tűnt fel, hogy egy center van és három balkezes. Nyilván kíváncsi mindenki arra, hogy milyen szempontok alapján döntöttél a névsort illetően.

– Sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Voltunk már három balkezessel. Ez egy nagyon-nagyon jó helyzet, amikor három jól teljesítő és jó játékosról van szó a balkezesek területén. Ide számítom egyébként Vámos Marcit is, tehát jelenleg négy jó balkezésből kell kiválasztani azokat, akik utaznak egy világversenyre. A centerkérdés az egy kicsit tágabb és összetettebb. A csapatban van hat plusz egy játékos, aki be tud menni második centerként. Nyilván úgy van összerakva a csapat ebből a szempontból, hogy tudjuk azt a stratégiát, azt a taktikai repertoárt játszani, ami a legjobban működött az elmúlt időszakban, a legutóbbi világversenyeken.

Ugye, most három mérkőzésről van szó, tehát nem egy olyan hosszú világversenyről, amelynél számít az is, hogy ha esetlegesen sérülés történik, akkor legyen egy B alternatíva. Nyilván arra is van egyébként forgatókönyv, ha ilyesmivel kell szembenézni, de bízunk abban, hogy erre nem lesz szükség.

Összességében: azokat a játékosokat szeretném látni, építeni, akik, ugye, most jönnek. Látom azoknak a fejlődését is, akik centerként itt voltak még a keretben. Vannak a fiatalabbak, mint Lugosi, aki tényleg komoly potenciállal rendelkezik. Azért is tartottam itt, azért is tartom itt a további héten is, hogy kapja meg a játéklehetőséget a horvátok ellen. Mert szeretném,  hogyha a fejlődése minél gyorsabb lenne.

Az idősebb centerek mindegyikének is megvan a maga története, akik kimaradtak, azokkal is, mindenkivel beszéltem. Úgyhogy most ebben a pillanatban ezt a stratégiát visszük tovább, amivel eddig is játszottunk. Nyilván egy-két olyan új játékossal kiegészítve, akik még most csatlakoztak be az elmúlt időszakban, az elmúlt fél évben. Mint Döme (Dala Döme – a szerk.) vagy akár Szalai Péter, aki már talán régebb óta a keretnek különbözőképpen meghívott tagja. Most egy ilyen, komolyabb helyzetben is szeretném látni azt, hogy ők hogyan teljesítenek.

– Ha a hiányzókat nézem, akkor ugye ott van Vigvári Vince, akinek a sajnálatos sérülése nyilván kihatott a döntésedre. De megemlíteném azért Somát is, aki nem utazik. Ennek mi az oka?

– Amikor Vince sérülése, kéztörése történt, még öt héttel ezelőtt voltunk. Nagyon reménykedtünk abban, hogy a gyógyulása a kézoperáció után esetleg olyan gyors lesz, hogy utazhat a Világkupára. Azonban sajnos a gyógyulási folyamatoknak azért megvan a saját idejük. Túlságosan extrém, nagy kockázatot vállalnánk azzal, hogyha most őt vinnénk vagy terhelnénk ennyi edzéssel. Tehát ez egy abszolút reális döntés és jó döntés, hiszen azért a játékosok egészsége mindig a legfontosabb. Sománál családi okok jöttek közbe, ezért kérte, hogy ezt a tornát ő kihagyhassa.

– Nem kérdezlek még az ausztráliai tornáról, találkozunk addig, jönnek az edzések a horvátokkal, úgyhogy jó munkát kívánok!

– Köszönöm szépen!

Az előre kiválasztott játékosok a megfelelő helyiségbe távoztak elvégezni azt, amit kell, de volt, akit vérvételre vittek. Ilyenkor az eredményről soha semmilyen értesítés nincs – ha van, az a baj.

Emlékeztetőül a keret:

Csoma Kristóf, Gyapjas Viktor, Vogel Soma – kapusok,
Burián Gergely, Dala Döme, Ekler Bendegúz, Fekete Gergő, Jansik Szilárd, Kovács Péter, Leinweber Olivér, Lugosi Csongor, Manhercz Krisztián, Nagy Ádám, Nagy Ákos, Német Toni, Simon Henrik, Szalai Péter, Szépfalvi Gergely, Tátrai Dávid, Varga Vince, Vigvári Vendel, Vigvári Vince, Vismeg Zsombor, Zalánki Gergő – mezőnyjátékosok.

Kereten kívüli meghívottként Dámosy Kristóf is részt vesz a munkában.

VLV-VIDEÓ:

Nagy Ádám a vlv-nek

A nyilatkozat olvasható változata:

– Nagy Ádámot köszöntöm, aki ma csatlakozott a válogatott kerethez. Először is szívből gratulálok a francia bajnoki címedhez, amit másfél hete értél el. Utána kaptál egy kis szabadságot. Hogy töltötted?

– Szia, köszönöm szépen. Svájcban voltunk pár napot, utána pedig hazajöttünk és itthon pihentünk, illetve edzettem, készültem, a családdal voltam, barátokkal.

– Na, hát mesélj először a francia döntőről! Két sima meccs volt, és nagyon nagy fölényben voltatok. Te is kitettél magadért. Hogy értékeled?

– Nagyon összeszedettek voltunk, főleg az első mérkőzésen, hiszen Strasbourgban mindig nehéz volt nyerni az utóbbi években. Viszont most nagyon domináltunk és ez annak köszönhető, hogy tényleg beleálltunk az elejétől kezdve, és végig jól játszottunk. Ott azért egy komolyabb előnyt ki tudtunk építeni a következő meccsre, illetve önbizalmat tudtunk szerezni. Ezt a lendületet vittük végig a második meccsen, és igazából egy percig sem volt kérdés a döntő kimenetre.

– Hogy búcsúztál el a franciáktól?

– Hát, hogy nemsokára találkozunk. 🙁

– Megérkeztél. Milyen volt itt az első edzés?

– Itt mindig nagyon jó. Jó a hangulat. A Margitszigeten csodálatos. Most az idő nem annyira, de egyébként minden jó volt.

– Mik a reményeid a Világkupa-szupárdöntővel kapcsolatban? Elég kemény torna lesz, kevés meccsel, nem sok javítási lehetőséggel. Mire számítasz?

– Igen, hát az ugye biztos, hogy én az első mérkőzésen nem fogok játszani, mert van egy eltiltásom, viszont utána bevethető leszek. Addig megpróbálok minél jobb állapotba kerülni, és ezt a két meccset maximális teljesítménnyel lehozni.

– Igen, ezt akartam is kérdezni, és lehet, hogy ezzel kellett volna kezdeni, hogy rendben vagy-e teljesen egészségileg?

– Igen, igen, rendben.

– Na, hát akkor jó munkát kívánok a következő napokra. Jönnek a horvátok, ez azért elég kemény lesz, gondolom.

– Igen, igen, necces. De hát, mindig jó velük is készülni.

– Köszönöm szépen, Ádi.

– Én is köszönöm.

Csoportkör

Magyarország-Szerbia 17:10 (4:0, 5:4, 5:2, 3:4)
G.: Rabb B. 5, Divják 3, Kondor, Gebra 2-2, Jámbor, Moldosi, Kovács M., Kovács L., Czirok, ill. Vojinovics, Drobnjakovics, Zelics 2-2, Rahpeyma, Pavlovics, Papics, Gyorgyevics

VLV-VIDEÓK (World Aquatics-stream):

Kovács Levente gólja

Szilágyi Ádám ötméteresvédése

Rabb Benedek első gólja

Divják Dejan első gólja

Kondor Zétény első gólja

Czirok Márton gólja

Gedra Botond első gólja

Moldisz Milán gólja

Rabb Benedek második gólja

Jámbor Csaba gólja

Rabb Benedek harmadik gólja

Gedra Botond második gólja

Rabb Benedek negyedik gólja

Divják Dejan második gólja

Kondor Zétény második gólja

Rabb Benedek ötödik gólja

Divják Dejan harmadik gólja

Kovács Mátyás gólja