Nem lesz könnyű az orosz meccs, pedig még sok gól is kell...
A hétfő esti kemény mérkőzés után egy kicsit nyugalmasabb, pihentetőbb napot szervezett a stáb a csapatnak. Beszámolónk a napról és beszélgetés Manhercz Krisztiánnal, aki világversenyen élete első felnőtt meccsét játszotta a görögök ellen, vagyis átesett a tűzkeresztségen.
Reggel a Tasmajdan sátortetős medencéje várta a fiúkat, de ezt már egy kis videózás is megelőzte a szállodában. Fél óra úszás segített kimosni az izmokból a fáradtságot, majd természetesen labdázhattak is a fiúk.
Ebéd után hosszú pihenő következett, este pedig Benedek Tibor törölte a vizes edzést, e helyett a Kombank Aréna konditermében töltöttek a fiúk egy órácskát.
Természetesen beszédtéma, hogy a lebonyolítási rend szerint milyen következményekkel jár a hétfő esti döntetlen. A helyzet azért nem volt egyértelmű, mert más szabályok vonatkoznak ilyen esetre akkor, ha FINA-rendezvényről van szó és megint mások, ha a LEN a "gazda". Itt most nincs mindenféle külön számítás (a csoportutolsó kiesésével számolt gólkülönbség), hanem a dolog egyértelmű (és ezt Gergely Pista csapatvezetőtől nyert információnk is megerősítette):
Ha a görög és a magyar válogatott azonos pontszámmal végez a csoport első két helyén, akkor:
- a csoporton belüli teljes gólkülönbség dönt, akinek jobb ez a mutatója, az a csoportelső és minden mérkőzés számít;
- ha a gólkülönbség egyforma, akkor a több lőtt gól határoz;
- ha ez is egyforma, akkor sorsolással dől el, hogy melyik válogatott a csoportelső.
Mindennek természetesen azért van nagy jelentősége, mert már tudható, hogy a csoportgyőztesnek szinte biztosan Horvátország, a csoportmásodiknak pedig a házigazda szerb válogatott lesz az ellenfele a legjobb négy közé jutásért.
Érdekes egyébként, hogy a torna C csoportjában ugyanaz a helyzet alakult ki, mint nálunk: a spanyolok kedden este megnyert meccset engedtek ki a végén a kezükből és 8:8-at játszottak (tehát pontosan ugyanannyit, mint mi a görögökkel) Montenegróval. (Ott most Hollandia és Szlovákia lesz a pofozógép a gólpárbajban.)
Szerdán este megint a nap utolsó meccsét játsszuk, 20.15-kor kezdünk az oroszokkal. A helyzet azért érdekes, mert az orosz válogatott december végén Budapesten járt és több kétkaput is játszottunk velük. Ekkor még nagyon alakulófélben volt a csapat, az oroszok pedig csíptek-haraptak, izegtek mozogtak, próbáltak sokat lefordulni, nehéz volt velük.
Egyáltalán nem számíthatunk tehát könnyű meccsre, a gólkülönbség-javítás itt csak másodlagos feladat lehet, a legfontosabb a három pont megszerzése. Bárhogy tagadja is mindenki, még egy kis lelki motiváció is "terheli" a két csapat összecsapását, az utolsó decemberi kétkaput ugyanis pár másodperccel a rendes befejezési idő előtt le kellett fújni, mert a megszokottnál kicsit komolyabb összetúzésbe kerültek egymással a felek az egyik kapu előtt.
A keddi nap eredményei:
Szlovákia-Hollandia 5:6 (1:2, 1:2, 1:0, 2:2) - jegyzőkönyv
Franciaország-Horvátország 5:20 (0:7, 1:1, 2:8, 2:4) - jegyzőkönyv
Montenegró-Spanyolország 8:8 (3:3, 1:2, 2:2, 2:1) - jegyzőkönyv
Szerbia-Málta 20:2 (6:0, 5:1, 4:1, 5:0) - jegyzőkönyv
A szerdai program:
09.30 Németország-Grúzia
15.45 Törökország-Görögország
18.45 Románia-Olaszország
20.15 Magyarország-Oroszország - M4, vlv (szöveges élő)
A VLV EB-ALOLDALA A TELJES PROGRAMMAL, A MAGYAR CSAPAT BEMUTATÁSÁVAL, FOLYAMATOS EREDMÉNYKÖZLÉSSEL
Manhercz Krisztián a vlv-nek
- Szervusz Manó, köszöntelek! Egy nyugodt öt percre ültünk le, hamarosan indultok a kondiedzésre. Először is azt szeretném megkérdezni, hogy érzed magad itt, ez az első felnőtt világversenyed, olyan-e mint a junioroké?
- Köszönöm szépen! Nem, nekem nagyon nem olyan, legalábbis ezt a tegnapi meccsen éreztem, leginkább. Mert délután még volt bennem egy kis stressz, izgultam a meccs miatt, hogy milyen lesz, ami a meccs előtt szerencsére el is múlt. De az egésznek az atmoszférája, hangulata, maga az, hogy egy ilyen tizenegyezres arénában kell játszani - teljesen más.
- Akkor ugye rá is térhetünk a meccsre. Volt rajtatok teher, nem volt még ismerkedés a légkörrel és mindjárt egy nagyon-nagyon fontos meccs volt. Ismerjük az előzményeket, tudjuk, hogy miket játszottatok a felkészülés alatt. Te hogy mentél ki a bemutatáshoz? Miben reménykedtél? Miben bíztál?
- Mindenképp nyerni szerettünk volna, ez nem titok. Én előzetesen úgy éreztem, hogy eléggé összeállt a csapatunk, a Volvo Kupán nem sikerült olyan teljesítményt nyújtanunk, amit szerettünk volna. De aztán jól is kezdtünk, ugye 2:0-ra már elmentünk az elején, majd a negyedik negyedben is volt egyszer kétgólos előnyünk, de a végén sikerült feljönniük döntetlenre.
- Jó, hát ez így nagyon egyszerűen hangzik, de ennél azért bonyolultabb volt. Ott az elején, mikor még csak eggyel vezettetek ugyan, de nagyon sok előny kimaradt, ott nem lehetett volna eldönteni a meccset?
- A vízilabdában már sok mindent láttunk, amikor az első negyedben akár már két-három-négy góllal is vezet az ellenfél, onnan vissza lehet jönni. Nyilván nagyobb önbizalmat adott volna nekünk is, ha esetleg három góllal el tudtunk volna lépni, a görögöket is viszonylag összetörte volna. Ez nem sikerült, de így is magabiztosak voltunk és csapatként működtünk.
- Segített téged az, hogy most így a tűzkeresztségen átestél? A következő meccsre már egy kicsit más hangulatban mész?
- Abszolút. Pont ezt mondtam az előbb Varga Daninak a szobában, hogy most egy nagy teher esett le a vállamról. Ugye, volt bennem egy kis félsz, ahogy mondtad a tűzkeresztség, egy komoly meccsel sikerült ezen átesnem és bízom benne, hogy ez a döntetlen nem fog a továbbiakban problémát okozni.
- Akkor beszéljünk a továbbiakról. Egyértelmű a helyzet, aki nagyobb gólkülönbséget csinál, az lesz a csoportelső és ennek nagyon komoly tétje van. Gondolkodok-e ezen? Mit lehet kitalálni, hogy nagyon sok gólt lőjjetek?
- Gondolkodni gondolkodhatunk persze, de hát oda jutunk ki mindig, hogy a védekezésünket össze kell rakni és elöl a támadásainknak eredményeseknek kell lenniük. Most ez nyilván egy nagyon-nagy sablon, de őszintén szólva még az sem tisztázódott le teljesen, hogy csak az orosz meccs, számít-e, vagy az orosz és a török együtt.
- Az orosz és a török együtt, ez egyértelmű.
- Nyilván mindent bele kell adnunk, és tiszta erőből fogunk menni. Nem lesz egy olyan meccs, aminek során esetleg egy nagyobb különbségnél dekoncentráltság jelentkezik.
- Tehát mondjuk ezt konkrétan nézzük meg. Ez azt jelenti, hogy ha vezettek mondjuk öt-hat góllal, akkor normál esetben egy picit azért visszafogja magát - akár öntudatlanul - az ember és itt most ez nem lesz? Tehát itt az utolsó pillanatig hajtani fogtok? Vagy hogy kell ezt elképzelni?
- Miért adnánk fel, hogyha a gólkülönbség számít?
- Persze, de ez egy másfajta mentalitás.
- Jó, értem mire gondolsz, persze, de ilyenkor mindig úgy kell hozzáállni, mintha iksz körüli lenne az állás. Abszolút menni kell, támadni kell, csinálni ugyanúgy a dolgunkat, mint hogyha egy rangadó lenne.
- Jó, csak a különbség az, hogy ha vezettek öt-hat góllal és nincs tétje, akkor igazából nem fontos, lehet hogy tudat alatt az ember már visszafog. Itt viszont nem tudni, hogy hol a cél. Menni kell, menni kell.
- Igen, de szerintem mindenkinél benne van fejben az, hogy tudjuk, miért kell támadni az adott pillanatban, mert, hogy az a jövőben hogy segíthet minket.
- Jó, hát holnap az oroszok jönnek. Beszéljünk erről egy kicsit, ugye játszottatok velük edzőmeccset, és hát azok elég furcsa meccsek voltak. Az utolsó félbe is szakadt három másodperccel a vége előtt, mert egy kis bunyó volt. Ez az egész előzmény mit jelent a holnap szempontjából?
- Nem tulajdonítanék különösebb jelentőséget ennek a "tömegverekedésnek", ami ott volt a mérkőzés végén, volt egy kis kakaskodás egy emberelőnyös szituációban, de hát tényleg a meccs végén volt, ráadásul az utolsó edzőmeccsen. Az pozitívum, hogy valamennyire sikerült kiismernünk őket, tudjuk, mit játszanak, tudjuk, melyik emberekre kell figyelni, úgyhogy föl tudunk rájuk készülni, és nem teljesen ismeretlenül játszunk velük.
- És milyenek? Hogy írnád le őket? Mi az erősségük? Mire kell vigyázni?
- Alapvetően nem egy lassú csapatról van szó, akár a lefordulásaikra is figyelni kell, de igyekeznek végigjátszani a támadásokat és centerbe beadni a labdát. Ha jó lesz a zónánk, és inkább távolról tudnak lőni, akkor megfoghatjuk őket nagyon simán.
- Jól van, nagyon szépen köszönöm jó munkát kívánok neked és találkozunk majd a meccsen.
- Köszönöm szépen!
(Lejegyezte: Kerbi)
