FACEBOOK

,,Jó érzés előre nézni,, - vlv-interjú Kis Gáborral

,,Jó érzés előre nézni,, - vlv-interjú Kis Gáborral
hozzászólás, 2015.12.07.

Sorsszerű, hogy Kis Gábor legutóbb 2013. június 29-én, szerepelt a magyar válogatottban - akkor 10:8-ra kikaptunk a görögöktől. Most pedig ismét egy, a görögöktől elszenvedett vereség után tér vissza a nemzeti csapatba...

Diapolo

KIS GÁBOR a vlv-nek:

- Az első kérdés természetesen az egészségi állapododról kell, hogy szóljon. A hátad fájt. Eltelt két év, ez alatt nyilván "visszafiatalodtál" és csak egészségesebb lettél... Van itt egy kis ellentmondás.

- Igazság szerint azt kell, mondjam, a hátam nem lett jobb. Annyiból más a helyzet, hogy most már tudom kezelni ezt a fájdalmat. Akkoriban kilátástalannak ítéltem a helyzetemet, s bár gerincből most is csak egy van, nem lesz több, már tudom, hogy nem kell pánikolnom, ha három hétig nagyon fáj a hátam, biztos lehetek abban, hogy megjavul, a negyedik héten már jó lesz. Szóval "beljebb vagyok" az elmúlt több mint két év tapasztalataival, s így már hiszek abban, amiben eddig nem hittem, abban, hogy 12 hónapon át full terhelést is elviselek, meg tudom csinálni - ez volt nekem a legfontosabb. Aztán, hogy valóban meg tudom-e csinálni, még magam sem tudom, a testem jelezni fogja, de hiszek benne, úgy gondolom, hogy nem lesz komoly problémám.

- Vagyis nem gyógyultál meg, de megtanultad kezelni ezt a helyzetet...

- Így van, pontosan. Annyival tapasztaltabb vagyok, hogy bízom magamban. Az elmúlt két évben is voltak fájdalmaim, de meg tudtam oldani, ezért merem vállalni a további terhelést.

- Mikor fájt legutóbb?

- Most..., éppen költözöm... :-)

- És cipeled a kétajtós szekrényt...???

- Igen. Igyekszem, többen csináljuk, másfél hete ez megy, de holnap szerintem végzünk.

- Akkor ez egy nagy erőpróba, ha kibirod, akkor a januári Eb már smafu...

- Így van! Az sima :-)

- Azért 2013 nyara óta valahogy végig benne volt a levegőben, hogy "A Kicsi" még ott van, mint vésztartalék... Bármikor visszjöhet. Tudjuk, hogy jelenleg milyen problémái vannak Tibornak, sérült center, közeleg az Eb, a nyári szereplés nem sikerült jól, mindezeknek volt valamilyen szerepe a döntésedben vagy ezektől teljesen függetlenül térsz most vissza?

- Már Pufi sérülése előtt meghoztam a döntést. Remélem, Pufi jól lesz, ez nagyon fontos a válogatottnak, függetlenül tőlem. De nem Pufi sérülése miatt térek vissza. Nem is azért, mert a válogatott nem zár jó évet.

- Hogy vélekedsz a csapat idei szerepléséről?

- Úgy gondolom, időnként muszáj helyet adni fiataloknak, hogy bizonyítsák a képességeiket, azt, hogy éles helyzetben jó teljesítményt tudnak nyújtani. Sajnos ez azzal jár, hogy világversenyekre, fontos meccsekre olyan csapat utazik, amelyiknél a szurkolók, esetleg a hozzáértők is "jobbat tudnának összeállítani". Csak ilyen helyzetben derülhet ki, hogy ki az, akire a jövőben esetleg számítani lehet. Az eredmények nem mindig olyanok, mint amilyeneket mindenki szeretne, de én látom és megértem ennek az okát.

- A visszatérésed mekkora lökést ad a csapatnak, szerinted?

- Egy évvel ezelőtt nem gondoltam, hogy ilyesmiről egyáltalán beszélgethetünk, akkor úgy véltem, hogy már soha nem leszek válogatott, csak halvány reményem volt, hogy ez egyszer talán lehetséges lesz. Közben többször beszéltünk Tibivel, de csak két-három hónapja éreztem először azt, hogy van komoly remény, és ha hívni fog, akkor esetleg igent tudok mondani. Nyilván meg kell küzdenem nekem is a csapatba kerülésért, de ha Tibor úgy gondolja, hogy segíteni tudok, akár csak a felkészülésben, akkor ott a helyem, meg kell próbálnom. Magamnak is szeretném bizonyítani, hogy képes vagyok úgy csinálni, sőt, talán jobban is, mint ahogy előtte tudtam. Megmondom őszintén, én magam is kíváncsi vagyok, hogy ennek az új csapatnak a munkájából miként tudom kivenni a részem.

- Jó, hát azért az elmúlt két évben nem bélyeggyűjtő szakkört vezettél főállásban, hanem a világ legjobb védői ellen voltál vízben és nem nagyon tudtak tartani. Nyilván szóba sem kerüne a visszatérésed, ha ez nem így lett volna. Ez ad neked önbizalmat?

- Mindenképpen jó érzés abban a csapatban játszan, ahol most vagyok, mert az európai klubok elitjébe tartozik a Szolnok és ha itt helyt tudsz állni, akkor igen, monhatod azt, hogy másol is sikerülni fog. Jól érzem magam fizikálisan, talán az elmúlt éveket tekintve most érzem magam a legjobban és ahogy eldöntöttem magamban, hogy visszatérek, ez nekem olyan extra motivációt adott az elmúlt időszakban, egy-másfél hónapban, hogy azóta jó érzés készülni, edzésre menni, előre nézni és látni olyan feladatokat, amiket teljesítve valami szépet, jót tudunk elérni. Nagyon nagy dolog, sokat jelent most nekem, hogy újra válogatott lehetek.

- Gondolom, különösebb visszhang még nincs vagy a szolnoki játékostársaid már tudnak a döntésről?


- Diszkréten kezeltem, mert a döntést tudatni a szövetségi kapitány dolga, de azok a szolnoki csapattársaim, akik a válogatottban szerepelnek, tudták. Sőt, nekik komoly szerepük volt abban, hogy a döntést végül meg tudtam hozni. Okosan, jól, megfelelő időben próbáltak motiválni a válogatottsággal kapcsolatban. Egyre nehezebb volt nekik elmagyaráznom, hogy miért nem térek vissza, szóval az ő kezük is benne van a dologban. Még az is lehet, hogy ha nem itt, nem velük játszom együtt, akkor nem születik meg a döntés a visszatérésről. Rengeteget segítettek, motiváltak.

- Végzetül szeretném megkérdezni, hogy a magyar válogatottól milyen szereplést vársz a következő - mondjuk - másfél hónapban...?

- Nagyon-nagyon szeretném, ha a csapat Belgrádban kvalifikálni tudná magát az olimpiára, ez most számomra mindenek feletti cél. A lehető legjobb eredménnyel lenne jó visszatérni Belgrádból, mert ez is egy fontos lépés lenne a végső célunk eléréséhez vezető úton. Ez a cél a jövő év legfontosabb világversenyével kapcsolatos...

- Kicsi, köszöntünk újra a válogatottban, sikeres visszatérést!