FACEBOOK

Madaras Norbert: ,,Sok energia maradt bennünk,,

Madaras Norbert: ,,Sok energia maradt bennünk,,
hozzászólás, 2015.08.04.

Számunkra most kezdődik a vb. Egy héttel a rajt után. Madaras Norberttel az eddigiekről beszélgettünk, no meg arról, hogy mi kell az olaszok negyedöntőbeli legyőzéséhez. vlv-interjú.

Diapolo

- Volt már ilyen furcsa világversenyed?

- Olyan nem, ahol az első hét ilyen lett volna. Mindig szokott lenni a csoportkörben legalább egy nehéz meccs, meg egy közepes. Itt meg ugye maximum a kazah lehetett volna nehezebb, de ellenük vezettünk 11:0-ra az elején, úgyhogy nem volt az. Annyiban előnyös ez, hogy ha nehéz a csoport, akkor a világverseny végére fejben is meg fizikailag is könnyebben elfárad az ember, itt most ez biztosan nem történik meg velünk. Sőt, még edzenünk kellett, hogy szinten maradjunk. Az azért nem jellemző, hogy egy világbajnokságon lejátszom a meccset, hazajövök, ebédelek, és mondjuk másfél óra múlva indulok edzeni. Itt ez kétszer is megtörtént, a dél-afrikaiak és az argentinok elleni meccset követően. A délutáni edzés tulajdonképpen keményebb volt, mint maga a meccs. Ez kellett, és mondom, most jöhet ki annak az előnye, hogy sem fejben sem fizikailag nem vagyunk fáradtak, így megyünk neki az olasz meccsnek. A hátrány meg az, hogy annyira könnyű meccseink voltak, még közepesnek sem nevezném ezeket, ezért most nem egy szintet kell lépni, hanem többet: kettőt, hármat négyet ahhoz az olasz meccshez, ahol már nincs hibázási lehetőség.



Ha az előző vb-vel összehasonlítom, ott volt a csoportban egy szerb meccsünk, kikaptunk, volt egy ausztrál, amin nagy nehezen kiszenvedtük az X-et, és az első volt a kínai, egy könnyű meccs. Aztán jött a nyolcaddöntő, Kazahsztán. Tehát négy ilyen meccsből jutottunk el oda, ami igazán számít, a negyeddöntőbe, ahol a görögök ellen már nagyon jól játszottunk. Addigra már sok mindenen túl voltunk, átbeszélhettünk dolgokat, kijavítottunk hibákat. Most az egész teljesen más, tulajdonképpen edzésekből megyünk harcba az elődöntőbe jutásért.

- A horvátok elleni szombati kétkapun ez látszódott? Ott az elején a horvátok nagyon elmentek, és nem is csak a pillanatnyi állás volt feltűnő, hanem az, hogy egész más stílusban játszott, haraptak, rátok ugrottak, mi pedig egy kicsit „visszafogottak” voltunk.

- Kellett nekünk 10-15 perc hogy magunkra találjunk, és ez látszódott az eredményen is. Nyilván fizikailag is más volt ez az ellenfél, mint akikkel eddig játszottunk, meg abban is, hogy sokkal jobban kell figyelni ellenük, azt magas szintű vízilabdát játszották, amihez nem egyet kell lépünk most csoportból, hanem négyet, mert egész más ez a játék. Amikor hibáztunk, megbüntettek minket, ha nem is mindig góllal, de egyből simán helyzetbe kerültek. Ha lemaradtál egy picit, már beadták centerbe, máris kiállítás, lefordultak, stb. Kellett nekünk egy negyedóra, hogy átvegyünk ezt. Hozzáteszem: nekünk létfontosságú volt ez a kétkapu, és a görögök elleni vasárnapi is, hogy pótoljuk azt, ami a vb-n eddig hiányzott. Hozzáteszem: még vasárnap este is tompák, lassúak voltunk, kellett idő, hogy belejöjjünk.

- ... hogy ez a negyedóra ne a döntő fontosságú meccsen "verjen" titeket.

- Én azt mondom, hogy ott már nincs is erre idő, még két perc sincs. Éles meccs közben nagyon nehéz változtatni. Oda már úgy kell bemennünk, hogy minden szempontból készen állunk, és azt gondolom, hogy úgy is fogunk. Tehát ezt tudjuk, ez volt az első hét, könnyű volt, nagyon sok energia maradt bennünk, de ezt önmagában nem tudod előhozni, kihasználni, csak azzal, ha közben találkozol jó csapatokkal. Nyilván rendhagyó, hogy egyfolytában kétkapuznunk kell, nehéz meccseket játszva, hogy magunkat olyan lelki állapotba hozzuk, ami kell majd kedden.



- A vb-hangulatot sem érzitek? Vagy azt azért átérzitek, hiszen a meccsekkel meghatározott ceremóniák járnak együtt.

- A vb hangulat megvan. Az a fajta meccshangulat nincs meg, amit szokásosnak nevezhetnék. A vízilabda élmezőnye nagyon kitágult, az eddig közepes vagy valamivel jobb csapatok sokat fejlődtek, és nagyon-nagyon ott vannak. Ebből mi a vb-n semmit nem tapasztaltunk a könnyű csoport miatt, rajtunk kívül mindenkinek volt szoros, egygólos meccse, mi izgalom, igazi meccsfeszültség nélkül hoztuk a csoportmeccseket, nem volt olyan mérkőzésünk, aminek a végkimenetele egyetlen pillanatra is bizonytalan lett volna. Tulajdonképpen a mi csoportelsőségünk a sorsolás pillanatában eldőlt.

- Aggódsz emiatt?

- Nem. A negyeddöntő így is úgy is nehéz lenne, s mindenképpen eljutottunk volna odáig. Inkább talán amiatt kell aggódni, hogy az a sok energia ami bennünk van, jól hasznosuljon. Ne ész nélkül játsszunk, maradjon meg hozzá a fej is. Most azt mondom, nem aggódom, mert pontosan tudjuk, hogy ez van, van néhány napunk felkészülni. Egy ilyen első hét után biztos más lesz, mint a szokásos, nehéz lesz, főleg a meccs eleje, de pontosan tudtuk, hogy erre számíthatunk.



- Akkor most beszéljünk egy kicsit az olaszokról. Itt hihetetlen kapcsolatok, majdnem azt mondtam, "összefonódások"  vannak. Ha csak az idei évet nézzük: velük edzőtáboroztatok, megvertétek őket kint, kikaptatok tőlük itthon, iszonyú jól ismeritek egymást, a stílust az embereket, személyes barátságok vannak. Ez most itt hogy kerül elő?

- Mondhatnám: sehogy. Mindenkinek az a célja, - nekik is, nekünk is-, hogy legyőzze a másikat. Igazából abban a pillanatban nem számítanak ezek a személyes kapcsolatok. Jobbnak kell lenni a másiknál, ha lehet, eleve át kell gázolni rajta. Egyikünk sem fog finomkodni, noha valóban nagyon jól ismerjük egymást, nincs olyan év, hogy ne találkoznánk. Ahogy mondod, együtt voltunk Rómában, együtt kétkapuztunk, ott mi nyertünk, majd még egyszer a Világligán, aztán otthon kikaptunk a Vodafone Kupán. Nagy titkok nincsenek, az fog dönteni, hogy abban az egy óra tíz percben ki lesz éppen jobb. Ki tudja saját magát, a legjobb énjét jobban megmutatni.

- Nekem úgy tűnik, hogy ezen a szinten már nem is az számít, hogy szakmailag ki tud többet nyújtani, hanem, hogy abban az egy óra tíz percben ki pörög fel jobban, ki koncentrál jobban, ki az aki jobban hajt. A felfokozott hangulat elérésének van külön technikája? Hogy csináljátok?

- Csak kicsit pontosítok: abban a felfokozott állapotban ki tud a 100 százalékból a lehető legtöbbet teljesíteni. Lehet, hogy az egyik csak kicsivel ad ki többet magából, és már az elég a győzelemhez. Még akkor is, ha esetleg nem jobbak a játékosai vagy nem jobb maga a csapat. Van ebben tapasztalatunk. Pontosan tudjuk, hogy ez milyen meccs lesz, hogy ezt már nem tudjuk utána kijavítani, ez egy ki-ki meccs lesz. Nem az első, sem nekünk, sem nekik. Bár szerintem ebből a szempontból nekünk több tapasztalatunk van, náluk a két évvel ezelőtti vb-hez képest talán hat helyen változott az összetétel, ez több, mint amennyi mozgás nálunk történt. Két nagyon hasonló csapat találkozik, és az dönt, hogy abban az adott egy óra tizenöt percben ki jobb egy picivel, ki lő be eggyel több előnyt, vagy ki blokkol jól egy kritikus szituációban.



- Mi lesz kedden este? Mire számíthatunk? Min fog múlni, hogy eléritek-e azt a felfokozott hangulatot?

- A felfokozott hangulatot jönni fog magától. De a lényeg az, hogy ebben a felfokozott hangulatban, amikor egyszerűen átmennél mindenkin, tudsz-e tisztán gondolkodni. Ki tudod-e ebből a szempontból is hozni magadból a maximumot. Kapufát lősz vagy gólt, ellőnek-e a kezed mellett vagy kiblokkolod a lövést. Ennyi az egész. Ha két jó csapat találkozik, az mindig ilyen, a többi negyeddöntőn is ez lesz. Ellentétben a tíz évvel ezelőtti vízilabdával, ma már egyik csapat sem engedhet ki a negyeddöntőben, mert biztos kikap a másiktól, ha kicsit is félvállról veszi. Hogy mi fog dönteni? Nem tudom. Én azt gondolom, összességében, hogy mi jobbak vagyunk, még hogyha a Vodafone Kupán ki is kaptunk. De ezt ki is kell hoznunk magunkból.

- Köszönöm a beszélgetést!

(Lejegyezte: Kerbi)