FACEBOOK

Fülöp Bence ősztől a Szolnok játékosa

Fülöp Bence ősztől a Szolnok játékosa
hozzászólás, 2015.05.07.

Valószínűleg az átigazolási szezon legnagyobb szenzációja, hogy a Szolnok csapata három évre szerződteti a Honvéd 24 éves játékosát, Fülöp Bencét. vlv-interjú.

Diapolo

FÜLÖP BENCE a vlv-nek:

- Nagyon örülök, ez rendkívül nagy megtiszteltetés, majdhogynem olyan, mintha a válogatottba hívnának állandó szereplésre, hiszen valljuk be, ez a Szolnok kis túlzással megegyezik a magyar válogatottal. Amikor jelezték, hogy szeretnének leigazolni, azonnal izgulni kezdtem, hatalmas bennem a bizonyítási vágy, nagyon várom már, hogy ott játszhassak. Persze tudom, hogy sok mindenben fejlődnöm kell, főleg a koncentráció terén, hiszen ott nem elfogadhatóak a hibák. Nagyon jó játékosokból áll az a csapat, s ahhoz, hogy beépüljek, a hibáimat minimálisra kell redukáljam.

- Melyek a hibáid, hogy látod, mik azok, amikkel küszködsz?

- Hála istennek, ebben az évben már nem volt olyan sok, de azt mindenképpen meg kell említeni, hogy egyik meccsről a másikra tudok nagyon különböző teljesítményt nyújtani, aminek talán az az oka, hogy "elvész" a koncentrációm. Gyakorolnom kell az összpontosítást, javítani a mérkőzésekre való felkészülést. Egyébként nem magamtól vagyok ilyen okos, hanem az edzőm, Vad Lajos és a csapatban játszó idősebbek, olimpiai bajnokok mondták, hogy erre kell odafigyeljek és hogyha ezt a hibát ki tudom küszöbölni, akkor szerintük rendben lesz a játékom.

- Mit jeleztek neked a szolnoki vezetők, milyen poszton számítanak rád, milyen feladataid lesznek?

- Tulajdonképpen amit itt a Honvédban is játszottam, kapás szélen, illetve második centerként vagy ha úgy alakul, akkor center pozícióban fogok játszani, mert ugye ott van két center, de fontos, hogy ha esetleg történik valami, akkor legyen egy "C verzió" is. Megjegyzem, azért a centermunkát még gyakorolnom kell, vannak hiányosságaim az Eger elleni negyeddöntő meccsein is éreztem, hogy ezen a poszton akciózva sajnos nem mindig úgy alakulnak a dolgok, ahogy én akarom. E téren egyértelműen a lábtempó fejlesztése a feladat és erősödnöm kell a pozíció megtartásában. Ja, igen, és higgadtság, mindenképpen, higgadtság.

- Mi az, amit te az előnyödnek tartasz, amire, úgy gondolod, hogy stabilan építhetsz?

- Mindenképpen figyelni fogok arra, hogy az úszásom ne lassuljon. A gyorsabbak közé tartozom és szeretném megtartani ezt a "fegyveremet". Megy a védekezés is, de az OB1-ben azért alapvető elvárás, hogy ne lehessen könnyen gólt lőni az emberről.

- Szaladjunk végig az eddigi pályafutásodon. Hol kezdtél el vízilabdázni?

- A Vasas nevelőegyesületében, a Matáv Pólósuliban.

- Csapó, Faragó...?

- Igen. Emlékszem, az első vagy a második év után majdnem egy év kitérőm, mert nagyon gyenge volt a mell-lábtempóm, Csapó Gábor tanácsára el kellett mennem úszóoktatóhoz, utána tértem vissza vízilabdázni.

- Hány éves voltál ekkor?
 
- Talán nyolc. A bátyámmal együtt kezdtem, a 89-es korosztállyal együtt edzettem, amikor is, ha jól emlékszem, az első  gyermekbajnokságnál váltunk külön, ő ment tovább a 89-esekkel én pedig a saját korosztályomhoz kerültem. Szépen lassan beépültünk a Vasasba, onnantól kezdve a gyerek-, serdülő, ificsapatban végig ott voltam, az ifi utolsó évében már meghívtak és szerződést kínáltak a felnőtt Vasashoz.



- Hány éves korodban játszottad az első felnőtt bajnokidat?

- Ha jó emlékszem, 16 éves voltam.

- Emlékszel a meccsre? Dobtál gólt is?

- Igen-igen. Talán az UTE-val játszottunk, gólt is lőttem, Varga Dénes adta az első gólpasszomat. Jól emlékszem rá, megúsztunk ketten, odaadta nekem a labdát, én persze kiejtettem, de gyorsan felkaptam és belőttem... Dumi mosolygott és azt mondta, "Szép volt..." Az is megmaradt bennem, hogy meccs után Steinmetz Ádám, aki akkor nem nagyon tudta, hogy ki vagyok, megütögette a vállam és azt mondta, hogy "Szép volt Picur!" Egy időre rajtam is ragadt ez a becenév.

- Mi történt ezután?

- Négy évet játszottam a Vasasnál, tagja voltam a bajnok csapatoknak, de nem meghatározó játékosként, bár igyekeztem valamit én is mindig hozzátenni a meccsekhez, erről szerencsére videók is vannak, ezek bizonyítják, hogy én is ott voltam. :-) 

Ezután a Fradihoz kerültem, ahol meghatározó játékosként számítottak ám, de sajnos a klub anyagi helyzete miatt ez egy rövid kiruccanás lett. Amikor már komoly gondok voltak, Kiss Gergőt hívtam fel, akiről el kell mondanom, hogy nagyon sokat rugdosta a s...met, hogy jó irányba menjek, de Steinmetz Barnabás is... Szóval Gergő mondta, hogy menjek a Honvédba. Azonnal fel is hívtam Vad Lajost, akinek az első mondata az volt, hogy "Mikor jössz edzésre?" Erre jött Gergely Pista, hogy "Akkor ugye az edzésen találkozunk?!" Nagyjából ennyi volt az átigazolásom története.

Remek éveket töltöttem itt, nehéz lesz elhagyni a Honvédot, de az a helyzet, hogy Szolnokon rendkívül nagy lehetőséget kapok azzal, hogy válogatott játékosokkal játszhatok, edzhetek együtt, még több mindent tudok majd ellesni tőlük, megtanulni. Ráadásul nemzetközi fronton is megmérettethetek majd.

- Mi az, amit a legjobban szeretsz a vízilabdában?

- Hűha! Jó kérdés..., talán magát a vizet. :-) Kis korom óta imádok vízben lenni, pontosan talán nem is tudom megmondani, miért, de a vízilabda nagy szerelmem. Az edzéseket is élvezem, jó a társaság, akikkel egy csapatban játszik az ember, azok majdhogynem testvérek, nem is csak barátok. Minden nap találkozunk, tudjuk egymásról, hogy mit csinál a másik, hova megy edzés után, mi foglalkoztatja. Rendkívül jó közeg ez, nagy öröm, hogy az ember tagja lehet egy ilyen társaságnak. És persze ott vannak a kemény edzések..., nem azt mondom, hogy fú, de szeretem azokat, de mindig megvan a jutalma annak, amikor keményen edz valaki, egy győztes mérkőzés, egy gól, egy jó védekezés, ilyen apróságok. És hát a meccsek..., én még a mai napig erőt tudok meríteni abból, hogy Varga Dénes akkor odaadta nekem a labdát én pedig belőttem, sokszor gondolok vissza erre.



Fülöp Bence ejtésgólja a 2012-es bajnoki döntőben


ZOKNI

Faragó Tamás, a DigiSport szakkommentátora a Honvéd-Eger bajnoki negyeddöntő során éppen azt kezdte volna el mondani, hogy Fülöp Bence a következő szezonban hol fog játszani, de mondat közben megakadt "beszédének folyása", érezhetően eszébe jutott, hogy ez az információ talán még nem publikus. Úgy alakította mondanivalóját, hogy a közlendőből ennyi lett: "Fülöp Bencének a világ egyik legjobb csapatában van a helye!"

Amikor ezt elmondtuk Bencének, így reagált:

- Faragó Tamás a kezdetektől végigkísérte eddigi pályafutásomat, úgy is fogalmazhatnék, hogy folyamatosan "figyel engem". Szerintem, ha most felhívnád telefonon és megkérdeznéd, még azt is meg tudná mondani, hogy ebben a pillanatban milyen zokni van rajtam! :-)

- Szoktál e a játékkal foglalkozni otthon, "elméletben", a fotelben ülve, becsukott szemmel? Elképzelsz-e szituációkat, nézel-e videókat, elemzed-e az ellenfeleket?

- Általában 3-4 órával meccs előtt tudatosítom magamban, hogy a várható ellenfelem milyen, mit szokott csinálni. Minél több meccset megpróbálok megnézni, tanulok folyamatosan. Az Eger elleni mérkőzésre például kifejezetten felkészültem Hosnyánszky híres csavarjára és nagy sikerélményem, hogy sikerült blokkolnom. Mindig figyeltem, amikor ilyen gólt lőtt, hogy hogy fogja meg a labdát, hogy fordul a kapura, és ha jól emlékszem, ez már a második alkalom volt, hogy tudtam őt blokkolni. Egyébként nem volt kellemes, mert erős lövés volt, de sikerült. Ez is erőt tud adni, hogy egy ilyen gyilkos csavart fel tudtam tartóztatni. Sok minden mást is figyelek, Varga Dénes betörését, a centerek mozgását, sok magyar játékos megoldásait konkrétan is elemzem, hogy ha szembe kerülök velük, legyenek információim. Persze így is előfordulnak meglepetések.

- Vannak a vízilabdasportban nagyon kreatív, zseniális játékosok, akik mindig képesek valami egészen váratlan húzásra. Te is próbálkozol ilyesmivel tudatosan?

- A legfontosabb a rutin az egyes konkrét megoldásoknál is. Hosi és Dumi is rengeteget gyakorolja, amit tud. Ráadásul sokféle fegyvernek kell lenni az ember fegyvertárában ahhoz, hogy egy adott helyzetben - már talán ösztönszerűen - elő tudja venni a megfelelőt. Általában akkor célszerű ilyet bevetni, amikor az adott szituációra érvényes sémák már nem működnek. Szerencsére mindkét, említett játékossal játszottam együtt, láttam, hogy mennyit gyakorolják ezeket a megoldásokat. Még Keszthelyi Tibi bácsitól hallottam, hogy Dumi nagyon fiatalon, újpestiként odaállt és rengeteget "falazott", hosszú időn át kizárólag azt az egyetlen csuklómozdulatot gyakorolta, amivel a csodálatos góljait lövi. Mert gyakorolni kell minden játékelemet, nem úgy történik, hogy úszom a kapu felé, megállok és gondolok egyet, hogy na jó, most csavarok egyet, mert az nagyon jól néz ki. Biztosan uralni kell a mozdulatot, irányítani kell tudni a labdát, nem vaktában történnek az ilyen látványos akciók sem.

Ami engem illet, nem törekszem mindenáron ilyen sikerekre, szerintem egy fiatal játékosnak először az alapsémákat kell tökéletesen tudnia. Persze voltak megvillanásaim, ilyenkor azért belőlem inkább az ösztön tör elő, egyébként is úgy érzem, kicsit ösztönösen játszom, ami hol jó, hol meg nem jó. Például a Kotor elleni csavargólomnál - még a Vasasban - felmértem, hogy az ellenfélnél játszó Steinmetz Ádám hátulról elkapott, és tulajdonképpen forgatásból csavartam egyet, tehát azért valamilyen szinten jó helyzetfelismerésre is szükség van.



Fülöp Bence blokkolja a híres Hosi-csavart az Eger elleni idei bajnoki negyeddöntő harmadik meccsén


- Ha jól tudom, még 2013-ban kétszer voltál válogatott. Mi a helyzet a válogatottsággal, 24 éves vagy, nőnek-e az esélyeid ezzel az átigazolással? Lehet ennek veszélye is, hiszen előfordulhat, hogy kevesebbet játszol, nehezebben tudsz bizonyítani.

- Így van, de teher alatt nő a pálma, illetve kockázat nélkül nincs nyereség... Tartom magam olyan játékosnak, hogy, ha esélyt kapok, akkor meg tudom mutatni a jó oldalamat. A jó játékos nem magától születik, megmérettetik és kiderül, hogy "van-e benne fantázia". Én bízom magamban. A Szolnoknál nemzetközi szinten is kiderül, mire vagyok képes, s az is, hogy válogatott játékosokkal, Varga Dániellel és a többiekkel hogy tudok együtt játszani, megtaláljuk-e az összhangot, "beleillek-e a képbe". Jól tudom, hogy már az edzéseken sok múlik. Hogy áll oda az ember, hogy fejleszti magát, s aztán mit tud megvalósítani az adott feladatok közül a mérkőzésen.

- Hogy látod az esélyeidet, ha minden a terveid szerint alakul, mikor érheted el a válogatottságot, az olimpia után vagy esetleg már előbb?

- Sokat gondolkodtam azon, hogy lehet-e esélyem még az olimpiára. Nehéz, de azt mondom, miért ne lehetne? Fejlődnöm kell. Van még egy év, lehet, hogy sikerül olyat nyújtanom, amire azt mondja Benedek Tibi, hogy nem hagy ki a válogatottból. Ehhez persze nagyon kemény munka kell. Az esély? Nem tudom. Az biztos, hogy megteszek mindent azért, hogy ez az esély minél nagyobb legyen. És ha nem most, akkor majd az olimpia után. Szeretnék fix tag lenni a válogatottban.

- Mi a végső álom, amire azt mondod, hogy a pályafutásod akkor teljes, ha azt sikerül elérni?

- Az, hogy "olimpiát nyerni", szerintem elégé egyértelmű válasz erre a kérdésre. De én inkább azt mondom, olyan sikereket, elismeréseket szeretnék "bezsebelni", mint amiket a Londonnal lezárult korszak aranycsapatának tagjai elértek. Azt szeretném, hogy minél több arany lógjon a nyakamban és nem csak nemzetközi szinten, hanem a magyar bajnokságban is. Világbajnokság, Európa-bajnokság, minden létező nagy versenyt szeretnék megnyerni, de ami nekem valóban nagy álmom, az az, hogy ne csak úgy legyek aranyérmes, mint a Vasasnál, hogy a hajó odavitt és nekem csak ki kellett szállnom felvenni az aranyérmet, hanem meghatározó játékosként, olyan vízilabdázóként, akit úgy emlegetnek az ellenfelek, hogy "Húha, ott a Fülöp, arra vigyázni kell!"

- Sok sikert kívánok Szolnokon és köszönöm a beszélgetést!


CSEH SÁNDOR vezetőedző (Szolnoki Dózsa-Közgép) Fülöp Bencéről a vlv-nek:


- Alapvetően azután került napirendre Bence leigazolása, hogy biztossá vált, Tóth Marcival közös megegyezéssel "elválunk" egymástól. Nagyon elégedettek voltunk vele, de neki a következő szezonban mást kell játszania ahhoz, hogy esélye legyen a válogatottságra, mint amit a Szolnokban játszott általában. Azon gondolkodtam - nyilván a klubbal együtt -, hogy ha Marci nincs, ki lehet hasonló típusú játékos. Természetesen elsősorban fiatalra gondoltam, aki, ha kell, bekkben és centerben is használható. Nagyon kevés ilyen játékos van nemzetközi szinten is, Magyarországon  pláne.

Úgy gondolom, hogy Fülöp Bence már a Vasasban sokat fejlődött, aztán a Honvédban is, de még mindig "nyers" játékosnak tartom, szerintem még nem lehet eldönteni, hogy melyik lesz az a poszt, amelyben a játéka ki tud teljesedni. Nyilván a következő év ennek jegyében telik majd, szinte minden poszton fog játszani, s ennek során kiderül majd, hogy hol a leghatékonyabb, s mely poszton van a legnagyobb esélye az olimpia után bekerülni a válogatottba.

Tehetségesnek tartom, amennyire megismertem, nagyon alázatosnak, s nyilvánvaló, hogy olyan fizikai paraméterei vannak, amelyeket szerintem idővel még jobban ki fog tudni használni.

Sok csapatot ért már olyan kritika, hogy amikor van lehetősége, nem gondolkodik előre. Mi több éves szerződést kötöttünk három fiatal játékossal, Mezei Tamással, Jansik Dáviddal, és most Fülöp Bencével, ami nem azt jelenti, hogy két három éven belül nincsenek terveink, hogy ne lennének. Viszont már megvan egy fiatalokból álló mag, amelyre az olimpiával lezáruló időszak után után számíthatunk, bárhogy is alakul majd a jövő, ők vázát alkothatják majd a későbbi csapatnak. Olyan játékosokról van szó, akik idővel még jobbak lesznek, lehet rájuk csapatot építeni, vagy az itt maradó idősebb játékosok mellett az eddiginél nagyobb, fontosabb szerepet képesek betölteni.