FACEBOOK

Hány füle van a sztárnak? Faragó Tamás a szabálymódosításokról

Hány füle van a sztárnak? Faragó Tamás a szabálymódosításokról
hozzászólás, 2014.09.26.

"Bandaháború" folyik a FINA és a LEN között, s a sportág reformjának hívei a FINA-nak kell, hogy szurkoljanak - Faragó Tamás a maga megszokott, kőkemény stílusában fejtette ki véleményét a Reggeli Start pénteki adásában.

A sportág olimpiai bajnok legendáját a szövetség szakmai bizottságának elnökeként hívta meg Szombathy Pál.

Tonó ismét kifejtette azt az álláspontját, miszerint az európai szövetség, amely sokat tehetett volna a szabályok változásáért, többnyire volt játékvezetők befolyása alatt áll. Mint mondta: olyan ez, mint a diktatúra: minél nagyobb a káosz, annál inkább szükség van a hatalomra. Sőt, amikor próbáltak valamit változtatni, általában még nagyobb káoszt okoztak, ergo, igazolták, hogy rájuk szükség van. Eközben olyan helyzet alakult ki, hogy olykor a zsűriben 12-13 ember ül, a nézőtéren pedig már csak ketten-hárman vannak.

Érdekes volt Faragó Tamás azon észrevétele, hogy a FINA és a LEN "bandaháborúban" áll egymással és még nem lehet tudni, hogy a LEN mit fog lépni a most bejelentett szabálymódosítási szándékra.

A szakember szerint most már nem "megbeszélni" kell, hogy mi lenne a jó, drasztikusan, egyik pillanatról a másikra kellene döntéseket hozni, mert akkor lesz változás, különben soha. Ezért ő nem is titkolja, hogy a "bandaháborúban" a FINA-nak szurkol. Mint fogalmazott, az európai vízilabda amolyan "balkáni játékokká" zsugorodott, ma már többen vízilabdáznak Amerikában, mint Európában, nagyon erős a sportág női szakága Kanadában és Ausztráliában, az uszodák túlnyomó többsége 25 méteres vagy 25 yardos és ezeket eddig kizárták a mérkőzésekből, ami teljesen értelmetlen döntés volt, nem szolgálta a sportág érdekeit.

FARAGÓ TAMÁS:

"Ha egy 8:7-es mérkőzésnél valaki lő két-három gólt, abból nem lehet sztárt csinálni. De ha egy 18:17-es mérkőzésnél, ha valaki lő hatot vagy hetet vagy nyolcat, az a médiának is érdekes lehet és abból lehet egy sztárt csinálni.

És ha már van sztár, akkor a néző úgy áll hozzá, hogy nem csak egy vízilabda-mérkőzést akar megnézni...

Meg akarom nézni a sztárt is! Arra vagyok kíváncsi, megnézem, hány füle van, hogy néz ki, egyáltalán: miért ilyen zseni?"

Az új szabályok értékelésekor Faragó Tamás - mint eddig is mindig - a néző szempontjaiból indul ki. Szerinte senkit nem érdekel, hogy miként ússza át a medence közepét Varga Dumi. Ha a kezében van a labda, az már igen. Minden csapatsportág esetében izgalmat szeretne a néző, mindig azt kedveli, ha van egy hős és vele szemben egy áldozat. Ha a játék jelentős része ennek lehetőségét kizárja, mert a játékosok mozognak a két kapu között, az már nem érdekes.

A szabályokat továbbá Faragó meggyőződése szerint úgy kellene alakítani, hogy a zsenik, a tehetségek érvényesüljenek. Ha a kapus a mérkőzés legjobbja, akkor ott valami nem stimmel. A néző 8:7-es mérkőzés helyett 18:17-es meccset szeretne látni, látványos megoldásokkal. Egyre nyilvánvalóbb, hogy most már nem a szakembereknek kellene ebben a történetben vezető szerepet vinniük. Itt a nézőről van szó, a szponzorról van szó, a médiáról van szó. Arról, hogy a néző miért hajlandó bemenni az uszodába, a szponzor mire akar pénzt adni, a média meg mit akar közvetíteni. Ha mindez nem találkozik, akkor teljesen mindegy, hogy a sportág vezetői, szakemberei mit mondanak. Mint fogalmazott: a dilettánsok véleménye sokkal fontosabb, mint a szakembereké.

Ami a konkrétumokat illeti, Faragó szerint figyelni kell arra, hogy ne fogyjanak el meccs közben egy csapat játékosai, ezért szerinte a kipontozódáshoz szükséges büntetőpontok számát háromról ötre kellene emelni. A néző mindig a sztárokat akarja látni, nem a cserejátékosokat.

Minden ötlet, amit el tudunk képzelni, hasznos és azt rögtön ki kell próbálni. Az ilyenek között említette például azt, hogy a hét méternél távolabbról elért gól két pontot érjen. A lényeg, hogy a módosítás "átjöjjön" a képernyőn, s a néző jobban élvezze a játékot.

A teljes beszélgetés: