FACEBOOK

Itthon az aranyérmesek

Itthon az aranyérmesek
hozzászólás, 2014.08.11.

Több órás késéssel, de hazaérkezett az isztambuli U18-as világbajnokságon aranyérmes magyar válogatott.

A Ferihegyi váróban a hagyományoknak megfelelően virágcsokrokkal várták a fiúkat a Magyar Vízilabda Szövetség munkatársai, akik történetesen éppen egy utazási iroda reklámja alatt álltak. Nem kellett nagy fantázia, hogy "áthallást" érezzünk a "Törökország - és más úti célok" felirat láttán. Bizony, jó lenne, ha ennek a most "kifutó", a korosztályi határ miatt szétszéledő csapatnak a tagjai "más úti célok" felé haladva még sok örömöt szereznének nekünk.

Fiatalok és idősebbek profi módon nyilatkoztak, az időközben bejelentett bombariadó is csak kicsit zavarta meg a világbajnokok érkezésekor szokásos médiaprocedúrát.


vlv-fotók


VLV-VIDEÓK:


Horkai György a vlv-nek


- Gyuri, gratulálok! Azt hiszem ennél többet nem nagyon lehetett volna kihozni ebből a világbajnokságból. Izgalmasabbá se nagyon lehetett volna tenni. Mit érzel?

- Köszönjük szépen. Nagyon boldog vagyok, főleg, amikor látom a fiúkat, hogy mennyire boldogok. Egyrészt, hogy elhiszik, a munkának hitele van, a munkával el lehet érni eredményt. Nagyon bízom bennük, hogy ezt a mentalitást tovább fogják vinni. Elmondtam nekik, hogy ez nem csak mindenféle jóval jár, maga a tudat, hanem kötelességgel is. Ezek után az uszodában ők a kicsik között példaképek lesznek és minden mérkőzésen, edzésen a klubban is teljesíteniük kell. Ha ezt így folytatják, akkor tudnak majd előrébb lépni.

- Gondolom ez le fog ülepedni, szakmailag is értékelitek. Most ez a csapat így szétmegy, de mi az, ami ebből megmarad?

- Elsősorban bebizonyították, hogy csapatnak kell lenni, ahhoz, hogy egy világversenyen jó eredményt érj el. Szerintem két igazán csapat volt a világversenyen, a magyarok és a spanyolok. A horvátok és a szerbek szerintem pont azért kaptak ki, mert nem voltak igazán csapat, hanem sokkal inkább egyénieskedők voltak. A másik, ami kell a jó eredményhez, a fantasztikus kapusteljesítmény. Ezt már a felnőtt válogatott is bebizonyította mindenhol. Nálunk Vogel Soma fantasztikus teljesítményt nyújtott.

- Hamarosan lesz még világverseny. Mondj valamit arról, ott mire számíthatunk?

- Fogalmam sincs, nem ismerem a mezőnyt. Biztos, hogy nagyon nehéz lesz. Most elmegyünk a hétvégén Szombathelyre.

- A 19 évesek Európa-bajnokságáról beszélünk.

- Igen. Tornát nyertek Stuttgartban, most pedig majd a hétvégén, Szombathelyen játszunk egy erős tornát, harmadízben rendezik meg a Savaria Kupát. Jövő héten pedig utazunk az Európa-bajnokságra.

- Jó pihenést kívánok és további jó munkát!

- Micsodát?? Holnap már edzés van :-)

- Egy napod sem lesz?

- Van egy napom, de ma akarom megszerezni a videókat. A jövő héten csapatot kell kijelölnöm és nem szeretném felelőtlenül.--

- Akkor visszavonom a jó pihenést és csak jó munkát kívánok. Gratulálok még egyszer!


- Köszönjük szépen.

(Lejegyezte: Tina)



Kis István a vlv-nek


- Pista, Isten hozott itthon!

- Köszönöm szépen!

- Szívből gratulálok! Ez egy nagyon nagy dolog volt. Azt hiszem, hogy te voltál a legtöbbet a fiúkkal, kérlek, foglald össze, hogy értékeled? Számítottál-e egyáltalán ilyesmire?

- Tulajdonképpen két évvel ezelőtt kezdtünk el dolgozni a fiúkkal, és hát ez nagyon hosszú idő volt, amiben tavaly volt egy Európa-bajnoki negyedik hely. Utána ismét elkezdtünk dolgozni, nagyon sok munkát fektettünk bele, mind az edzői stáb, mind a gyerekek. Minden héten kedden hajnalban, szerdán hajnalban, csütörtök hajnalban edzés volt. Tehát nagyon sokat dolgoztunk. De már ebben az évben olyan jelek mutatkoztak a felkészülési tornákon, ugye elmentünk Montenegróba, elmentünk Szicíliába, elmentünk Szegedre, a második Tiszavirág tornára, ami biztató volt. Montenegróban másodikok lettünk, Szicíliát megnyertük, és itthon, a Tiszavirág tornán utolsó másodpercben kapott góllal Montenegró lett az első, mi meg a másodikok lettünk.

- Számítottál győzelemre?

- Mindenki úgy megy ki, hogy titokban szeretne nyerni. Gyurival azt láttuk, hogy nagyon egyben van a társaság. Egy nagyon jó kollektíva, baráti kapcsolat van, semmilyen széthúzási jelek nem voltak, egymásért tudtak küzdeni, ezt mutatta például, hogy az első, amerikai meccsen hátrányból tudtunk fordítani, nem is akárhogy. Ott volt a spanyol meccs, ahol szintén vert helyzetben voltunk, két gólos hátrányról tudtunk döntetlent játszani, és ennek következménye volt, hogy csoportelsőként tudtunk bejutni. Innen már csak azt kellett várni, hogy ki következik. Mi,úgy gondolom, mindent megtettünk, amit kellett. Az volt a cél, hogy megpróbálunk csoportelsők lenni, és mindig válasszuk a könnyebbik utat, nem akarunk nehézségekbe ütközni. Jöttek a törökök, akiket otthoni környezetben, azt hiszem, a legnagyobb arányban mi vertünk meg, egy nagyon fegyelmezett, szervezett játékkal. Utána jöttek az oroszok, egy nagyon jó csapat, de nagyon jó védekezéssel, Vogel Soma vezérletével, meg tudtunk őket verni, és utána nem maradt más hátra, mint a döntő.

- Mivel nyertük meg a döntőt?

- Amit ugye mindenki tud, hogy a döntő az már egy másik mérkőzés, egyetlen meccs. Nincs visszavágó, ott kell mindent beleadni. Én úgy érzem, a gyerekek mindent beleadtak, a spanyolok is és mi is. Voltak hibák, de evvel a magyaros, fineszes góllal amit emberfórban lőttünk, ezzel 4:4 lett, és ettől a perctől kezdve teljesen le voltak blokkolva a spanyolok. Tombolva állt fel az uszoda, és bámulta ezt a gyönyörű szép megoldást. Innentől kezdve tehát a spanyolok leblokkoltak, meg tudtuk szerezni a vezetést. A végén a spanyolok egy ötméteres fault után egyenlítettek, következett az ötméterespárbaj. Itt viszont mindegyik gyereknek a helyén volt a szíve, tényleg azt mondom, bevállalták. A legfiatalabb Nagy Ádámtól kezdve, akinek ez az első világversenye, és megemelem a kalapom előtte, hogy odamert és el merte vállalni, és magabiztosan értékesítette. Úgyhogy én úgy gondolom, hogy egy nagyon összeszokott, nagyon fegyelmezett, kiegyensúlyozott csapat nyerte meg a világbajnokságot. Ami ugye nem volt amúgy sem egyszerű, mert nagy meglepetések voltak, mert Horvátország, Szerbia, Montenegró nem kerültek be a négybe.

- Gondolom boldog vagy.

- Nagyon boldog vagyok!

- Gratulálok és jó pihenést!

- Köszönöm szépen!

(Lejegyezte: Kerbi)



Vogel Soma a vlv-nek


- Soma, nem igazán tudom, hogy elkezdeni. Azt hiszem egy ilyen verseny mindenkinek az élete álma. Nyilván, ha lett volna "torna legjobb kapusa", te lettél volna, bár ugye az all star-csapattagság ezt jelenti. Mit érzel ilyenkor?

- Nagyon nagy boldogságot. Egyszerűen még mindig, a mai napig nem tudom felfogni, ami történt. Még egyszer szeretném megköszönni a csapatnak, hogy a tagja lehettem illetve a nézőknek is, akik szurkoltak nekünk.

- Mondj valamit a tornáról! Gyakorlatilag szinte végig te védtél és nagy bravúrokat mutattál be. Jó pszichés állapotban voltál vagy minek köszönhető ez?

- Minek köszönhető? Elsősorban a jó védekezésnek, ami végig jellemző volt ránk az egész világbajnokságon, azt hiszem nem is kaptunk hat gólnál többet csak az amerikaiaktól, illetve a sok edzésnek, ami meghozta a gyümölcsét.

- A döntőről beszéljünk egy kicsit. Meg is írtam, hogy nem csak az ötméteresnél, hanem 4:3-nál volt egy olyan ziccer, szemben veled három méterről, szépen kiemelkedett, célzott majd lőtt, s ott maradt a labda a kezednél. Na, ez hogy történt?

- Sokat elemeztünk Katona Norberttel, sokat néztük a spanyolok meccsét. Felírtuk papírra például, hogy 9-es center balkéz laposra fog lőni és így sikerült kivédenem.

- Mit éreztél, amikor gyakorlatilag elvágtad az útjukat?

- Azt éreztem, hogy megállíthatatlanok vagyunk és meg fogjuk nyerni a döntőt!

- És az ötméteresnél?

- Tudtam, hogy nagyon biztosan lövik az ötmétereseket, sokat gyakoroltuk edzésen is. Egy percig sem kételkedtem magunkban.

- Hogyan tovább?

- Gyuri bácsi pihenőt adott nekem, azt mondta, hogy fáradt vagyok és igaza is van, mert nagyon elfáradtam a világbajnokság alatt. Nem kell mennem a 95-ös Európa-bajnokságra, amiért kicsit szomorú is vagyok, de bízom bennük és remélem, jó eredményt fognak elérni.

- Kaptál már ajánlatokat kluboktól?

- Még nem.

- Várható, hogy fogsz.

- Remélem igen.

- Hol játszol tovább? Milyen szerződésed van?

- A Fradiban fogok játszani, a felnőtt csapatban cserekapusként illetve az ifjúsági csapatban.

- Sok sikert kívánok neked és azt kívánom, hogy találkozzunk még a felnőtt csapatnál is.

- Köszönöm szépen.

(Lejegyezte: Tina)



Csacsovszky Erik a vlv-nek

- Erik, légy üdvözölve itthon! Gratulálok, aranyéremmel jöttél haza, ott lóg a nyakadban. Hogy érzed magad?

- Köszönöm szépen, először is. Nagyon jól érzem magam, nagyon boldog vagyok, hogy ezt sikerült megnyernünk. Egyrészt, mert ahogy Kásás Zoli bácsi is mondta, egy nagyon erős mezőnyben egyforma csapatok között, a végén büntetőpárbajban sikerült legyőzni a spanyolokat, és így lettünk világbajnokok. Ez egy nagyon-nagyon jó élmény volt, legalább ezerszer átélném még az utolsó pillanatokat ott a vízben, mert nagyon boldog voltam, amikor az utolsó büntetőt sikerült értékesíteni, és ezzel megnyertük a meccset.

- Most én a szervezők nevében kérek elnézést azért, hogy csak a te büntetőd nem látszik a felvételen, mert ugye az volt az első, és azt nem mutatták, úgyhogy nem is lehetett tudni, csak az eredményből a végén, hogy az bement, de azért gondolom, hogy nagyon nem bánod.

- Nem, egyáltalán nem érdekelt, azt sem bántam volna, hogyha nem lövök gólt, én csak annyit szerettem volna, hogy nyerjük meg ezt a meccset, és ez sikerült is. Az, hogy a végén még büntetőpárbajban odaálltam és be tudtam lőni, az már csak egy plusz, attól már csak én lettem boldogabb.

- Elképzelhetőnek tartod, hogy egyszer majd egy felnőtt válogatottal is így gyere haza valahonnan világversenyről?

- Ez csak tőlem függ. Nem tudom, én nagyon remélem, hogy egyszer ez sikerülni fog.

- Hol folytatod a bajnokságban? Honvéd?

- Igen-igen, a Honvédban.

- Sok sikert kívánok, és remélem, hogy találkozunk még.

- Köszönöm szépen.

(Lejegyezte: Di Giovanni Szandra)



Manhercz Krisztián a vlv-nek


- Szervusz, Manó! Mi volt a legnagyobb élmény?

- Ez itt, ami a nyakamban lóg!

- Amikor átadták, vagy amikor megnyertétek vagy amikor elkezdődött a vb?

- Inkább, amikor Kiss Kristóf, bedobta az utolsó büntetőt. Akkor egy lélektani gát átszakadt mindenkiben, hihetetlen érzés volt, világbajnokok lettünk! Ezt nem fogjuk könnyen elfelejteni, az már biztos.

- Szerencsére nem is kell. Gratulálok külön ahhoz is, hogy az all star-csapat tagja lettél.

- Köszönöm szépen.

- Nem láttam a fiút aki az MVP lett, de nyilván kiosztották a különböző posztokat. Én azt hiszem, hogy a magyar csapat egyik legjobbja voltál, ez gólokban is megnyilvánult, de játékban is. Hova helyezed ezt a pályafutásod során, az eddigi "hosszú pályafutásod" során?

- Mivel ez egy vb-aranyérem, egyértelmű, hogy az első helyre helyezném. Eddig a Perth-i ezüstérem volt a top számomra, vb-döntőt játszottunk, ott kikaptunk. De most világbajnokok vagyunk, egyértelmű, hogy ez a top.

- Hadd kérdezzem meg, hogy most mész-e az Eb-re? A  19 évesek EB-jére, vagy te is szabadságot kapsz?

- Én valószínűleg megyek. A Savaria Kupára szeretne vinni engem Horkai Gyuri bá és kapok négy nap pihenőt, de csütörtökön, amikor utazik a csapat, már kell mennem velük.

- Ott mire számíthatunk? Nem a Savaria Kupán, hanem az Európa-bajnokságon?

- Nem ismerem, be kell vallanom a 95-ös korosztályt, ott nemzetközileg egyáltalán nem ismerem a mezőnyt, még a csapattal sem játszottam sokat együtt, de ahogy az eredményeket néztem, sikerült megverni Horvátországot, Olaszországot, a szerbek is voltak nálunk edzőmeccsezni, úgyhogy bizakodó vagyok, szerintem a négy közé jutás mindenképp kijárna a csapatnak, az a minimum és onnan meglátjuk, hogy mi következik.

- Fogsz tudni valamennyit pihenni a bajnoki szezon előtt?

- Ezt még meg kell beszélnem az edzőmmel, Varga Pepével. Nem tudom, tőle függ, hogy mennyi pihenőt fogok kapni.

- Mindenesetre, most, gondolom azért egy kis időt kaptál, arra jó pihenést kívánok és utána sok sikert az Eb-n.

- Nagyon szépen köszönöm.

(Lejegyezte: Zsigmond Orsi)



Tóth Kristóf a vlv-nek


- Szervusz Kristóf! Először is köszöntelek a vlv kamerája előtt és hadd gratuláljak, világbajnok vagy! Meséld el, milyen volt ez a tíz nap?

- Jó napot! Köszönöm szépen! Hát ez a tíz nap fantasztikus, egyszerűen leírhatatlan. Azt kell, hogy mondjam, egyszerűen még mindig nem tudom felfogni, hogy világbajnokok lettünk. Elég nehéz csoportba kerülünk, ugye két erős csapatot kaptunk,az USA-t és a spanyolokat. Az első meccset USA ellen reggel kilenckor kezdtük, mi kezdtük ezt a világbajnokságot, és azt kell, hogy mondjam, elég jól hoztuk, összeszedtük magunkat a végére, és megnyertük. Utána jött Egyiptom és a kazah meccs, amit kötelező volt hoznunk. Jött viszont a csoportrangadó a spanyolok ellen. Elég fordulatos meccs volt, vezettünk 2:0-ra, aztán ők mentek el 4:2-re. Úgy érzem, azért tudtuk döntetlenre hozni azt a meccset, mert mi nem csak a vízben vagyunk egy csapat, hanem kint a parton is, az életben. Ez egy összetartó brigád, ami szerintem soha nem fog elveszni. Ugye a spanyoloknak ha jól tudom, hattal kellett nyerni az USA ellen, és így ők lettek volna a csoportelsők, de ez nem sikerült nekik, ezért csoportelsőként jutottunk tovább.

A negyeddöntőben a törököket kaptuk, akikről még soha nem hallottunk, nem játszottunk velük, de Gyuri bácsi foglalkozott velük. Kicsit izgultunk, mert be akartunk kerülni a négybe, ez volt a fő célunk, sikerült, nyertünk 10:4-re. Én azt mondom, hogy magabiztosan hoztuk a meccset, bekerültünk az elődöntőbe, és ott az oroszokat kaptuk. Talán kicsit gyengébben játszottunk, de megint ott volt a csapatösszetartás, ami tényleg fantasztikus volt, ezért tudtuk megnyerni a meccset. Kicsit gyengébb játékot mutattunk az oroszok ellen, ezért volt csak öt lőtt gólunk, viszont a védelmünk a helyén volt. Bekerültünk a döntőbe és igazából mindegy volt, ki jön, megkaptuk a csoportellenfelünket, a spanyolokat. Tudtuk, hogy ez nem ugyanolyan meccs lesz, mint a csoportban, szerintem a csapat egy kicsit izgult a meccs elején, de végig magabiztosak voltunk. Volt, hogy vezettek a spanyolok, de szépen felhoztuk magunkat, nagyon szépen összetartott a csapat. Egyszerűen fantasztikus volt, elég nehéz szavakba önteni az egészet, mert mi sem hittük el, hogy ötméteres-párbajban nyerünk világbajnokságot. A '96-os, '97-es brigádnak ez az utolsó világversenye, nagyon örülök, hogy ezt felső fokon tudtuk hozni, ez meg csak hab a tortán volt, ez az első hely. Én még mindig nem tudom felfogni, hogy világbajnokságot nyertünk.

- Majd eltelik néhány nap és felfogod.

- Igen, igen.

- Azt hadd kérdezzem meg, hogy a te személyes sorsod hogy alakul? Hol játszol, milyen szerződésed van?

- Most nem tudom, hogy kapunk-e valamennyi pihenőt az UVSE-től, ha kapunk, akkor megpróbálom kihasználni, ha nem, akkor nem. Én még ifista vagyok, van egy évem ifiben, de emellett az UVSE felnőttben is fogok játszani, ha jól tudom, mint alapember. Szerződést nem kötöttem az UVSE-vel, mert úgy éreztem, felesleges lenne, úgyis csak egyéves lehetne, de kerettag lettem az OB I-ben, egy évet lehúzok ott az UVSE-ben, aztán meglátjuk mi lesz, reméljük a legjobbakat.

- Jó, hát kívánom, hogy találkozzunk még és körülbelül ilyen alkalmakkor.

- Remélem fogunk még találkozni!

- Sok sikert kívánok!

- Nagyon szépen köszönöm!

(Lejegyezte: Vona Lilla)



Molnár Benedek a vlv-nek


- Ez nem semmi! Gratulálok neked is! Egyszerűen innen nézve is fenomenális volt, de gondolom, hogy ott kint máshogy éltétek meg. Milyen volt?

- Kezdeném azzal, mikor két góllal elment a spanyol. Akkor az én fejemben, meg ahogy hallottam, mások fejében is azért ott volt az, hogy a fene vigye el, nehogy itt az utolsó percekben elmenjen a meccs. De aztán volt az a nullás fór vagy, ahogy Gyuri bá átnevezte, a fagyi. :-) Ott szerintem meg tudtuk őket törni és utána már nélunk volt a lélektani fölény. Utána én már az ötmétereseknél is tudtam, hogy nyerni fogunk.

- Hogy készültetek? Lehetett látni, voltak róla információk, hogy nagyon komoly készülődés folyik, gondolom ugyanúgy, mint a Benedek Tibor féle nagy csapatnál. Mennyi időt vett ez igénybe, hogy teltek a mindennapjaitok?

- Nagyjából minden napunk ugyanúgy telt. Erre a legnagyobb bélyeget az nyomta rá, hogy az étel is nagyjából ugyanaz volt: csirke rizzsel. Ugyanakkor keltünk, elmentünk edzésre, edzés után Monopolyztunk vagy Kent-kupéztunk. Együtt volt mindig a csapat. Még a Wifi-zést is együtt oldottuk meg. Meccs előtt mindig volt egy megbeszélés Gyuri bácsiékkal, és volt egy, amit a Simon tartott, és utána készülődtünk a szobában és vártuk a meccset.

- Mi az, ami a legnagyobb élményként raktározódik el benned erről a tíz napról? Melyik az a pillanat?

- Talán az, amikor a legvégén belőttük az ötméterest, és pár másodpercig ott álltunk és nem hittük el, hogy ezt belőttük.Aztán mindenki megpróbálta a hozzá legközelebb állót belökni a vízbe. Mindenki lefagyott az első pillanatban.

- Nem hittétek el, de most már ott van a nyakadban, úgyhogy el kell hinni. Gratulálok neked is, és kívánom, hogy hosszú és hasonlóan sikeres sportpályafutásod legyen!

- Köszönöm szépen!

(Lejegyezte: Kerbi)


TUDÓSÍTÁS A MAGYAR VÁLOGATOTT ELSŐ ISZTAMBULI MÉRKŐZÉSÉRŐL

TUDÓSÍTÁS A MAGYAR VÁLOGATOTT MÁSODIK ISZTAMBULI MÉRKŐZÉSÉRŐL

TUDÓSÍTÁS A MAGYAR VÁLOGATOTT HARMADIK ISZTAMBULI MÉRKŐZÉSÉRŐL

TUDÓSÍTÁS A MAGYAR VÁLOGATOTT NEGYEDIK MÉRKŐZÉSÉRŐL

TUDÓSÍTÁS A MAGYAR VÁLOGATOTT ÖTÖDIK ISZTAMBULI MÉRKŐZÉSÉRŐL

TUDÓSÍTÁS A MAGYAR VÁLOGATOTT HATODIK ISZTAMBULI MÉRKŐZÉSÉRŐL

TUDÓSÍTÁS A MAGYAR VÁLOGATOTT HETEDIK ISZTAMBULI MÉRKŐZÉSÉRŐL

BEMUTATJUK A MAGYAR FŐSZEREPLŐKET