FACEBOOK

Szerbia Európa-bajnok - megint

Szerbia Európa-bajnok - megint
hozzászólás, 2014.07.28.

Fájó és sajnos egyértelmű vereséget szenvedtünk a szerbektől az Európa-bajnokság döntőjében.

SEGÍTSÉG!
A vlv iránt óriási mértékben megnövekedett figyelmet felhasználva olvasóinkhoz fordulunk!

Az Eb-döntővel nem ért véget az év, Benedek Tibor fiai hétfőtől csak bő egyhetes pihenőt kapnak, mert Magyarország a világbajnok jogán részt vesz a Világkupa döntőjében (augusztus 19-24., Almati, Kazahsztán), többek között a szerb, a montenegrói és a horvát válogatott társaságában.

A vlv katasztrofális anyagi helyzete miatt olvasóinkhoz fordulunk, hogy a megszokott módon, a csapattal utazva a helyszínről tudósíthassunk. Repülőjegyünket a magyar szövetség biztosítja, de a nyolc éjszakás kint tartózkodás (sajnos horribilis) költségeire forrást kell szereznünk.
Kérjük azon cégtulajdonosokat, -vezetőket, akiknek módjában áll, régóta szeretik a vízilabdát és a vlv-t, vagy ezekben a napokban lettek a sportág szerelmesei, segítsenek! Továbbra is keresünk állandó támogatót, mert szerkesztőségünk napról napra él, a megszűnés réme folyamatosan a fejünk felett lebeg.
info@vlv.hu

Európa-bajnokság, döntő

Magyarország-Szerbia 7:12 (1:3, 1:4, 4:2, 1:3)
Margitsziget, v.: Margeta (szlovén), Alexandrescu (román)
Magyarország: Nagy V., Gór-Nagy, Madaras, Szivós 1, Varga Dániel 1, Varga Dénes 1, Hárai. Cs.: Erdélyi 1, Vámos 3, Hosnyánszky, Decker Á., Tóth M., Decker A. (kapus). Szövetség kapitány: Benedek Tibor
Szerbia: G. Pijetlovics, Mandics 2, Rangyelovics, Csuk 1, D. Pijetlovics 1, Filipovics 2, Prlainovics 1. Cs.: Gocics 3, Nikics, Alekszics 1, Radjen 1, S. Mitrovics. Szövetségi kapitány: Dejan Szavics
Gól - emberelőnyből: 6/16, ill. 6/12
Gól - ötméteresből:
-, ill. .
Kiállítás cserével, végleg: Rangyelovics

A VLV SZÖVEGES ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE A MÉRKŐZÉSRŐL


GÓLOK:

0:1 - Radjen gólja

0:2 - Prlajnovics gólja

1:2 - Vámos Márton első gólja

1:3 - Pijetlovics gólja

1:4 - Alekszics gólja

1:5 - Gocsics első gólja

1:6 - Mandics első gólja

2:6 - Vámos Márton második gólja

2:7 - Csuk gólja

3:7 - Szivós Márton gólja

3:8 - Mandics második gólja

4:8 - Erdélyi Balázs gólja

4:9 - Gocsics második gólja

5:9 - Varga Dániel gólja

6:9 - Varga Dénes gólja

6:10 - Filipovics első gólja

6:11 - Filipovics második gólja

6:12 - Gocsics harmadik gólja

7:12 - Vámos Márton harmadik gólja


BENEDEK TIBOR az M1-nek:

- Zúg az uszodában a "szép volt fiúk", és Benedek Tibor, gondolom, hogy nem örül most ennek a pillanatnyi állapotnak, de akkor is szívből gratulálunk az elmúlt két hét teljesítményéhez! Hogy értékeled ezt a mai meccset?

- Köszönjük szépen! És köszönjük az országnak, hogy ennyire szerettek minket két héten keresztül, nagyon sokat tettünk ezért, hogy szerethetők legyünk. Azt gondolom, hogy annak ellenére, hogy sajnálom nagyon a mai vereséget, nehéz egy tornát veretlenül megnyerni, úgyhogy hatból hat meccs után várható volt, hogy jobban fognak harapni a szerbek, mint mi. Sajnos az emberelőnyünk és az emberhátrányunk sem működött, ami eddig nagyon jó volt, most egyik se. Ennek ellenére végig küzdöttünk, az utolsó pillanatig. Én többször mondtam már, hogy ez a szerb csapat azért nagyon jó, mert nincs olyan ember, aki gyengébb benne. Így is ki kell választanunk, azokat, akik gyengébbek, de ma ők is belőtték. Szóval így nehéz azért meccset nyerni.

- Azért az látható volt, hogy a szerbek változtattak a csoportmeccshez képest, akár a védekezésükön is. De változtattak inkább, vagy ott talán egy kicsit altattak?

- Ez általában egy világversenyre jellemző, hogy amilyen nyögvenyelősen jutottak el idáig, annyira könnyű volt nekik ez a döntő. Nem az első olyan világverseny, ahol ez így történik és nehéz, amikor így elkapják a fonalat és minden lövésük sikerül, meg az emberelőnyeik is. Nagyon nehéz ebből visszaállni és szépen kicsúszott a meccs a kezünkből, már a második negyedben.

- Megválasztásodkor azt mondtad, hogy az első szakasznak, vagy az első korszaknak a budapesti Eb-vel van vége. Hogy értékeled ezt az első korszakot?

- Nagyon pozitívan - a világbajnoki győzelemtől függetlenül. Ez az Eb is..., rengeteget dolgoztam, dolgoztunk, a stáb is, a csapat is azon, hogy itt bírjuk ezt a súlyt és tényleg végig itt voltunk fejben és jók voltunk. Úgy látszik, hogy mára elfáradtunk, de azt kell, hogy mondjam, azon kívül, hogy elfáradtunk, nagyon jó volt a szerb csapat is.

- Éppen ezt akartam kérdezni, hogy ez az elfáradás nem látszott rajtatok, mert el kell ismernünk, hogy a szerbek ma hihetetlenül jól vízilabdáztak.

- Igen, az első negyed volt a fontos. Hogyha ott tudtunk volna egy-két gólt lőni, akkor meg tudtunk volna nyugodni és a szerbek kezdtek volna el idegeskedni. Sajnos ez nem nagyon sikerült és ezért utána már nem volt meg az erő a fordításra, bármennyire is voltak pillanatok, amikor azt gondoltam, hogy meglesz, de elfogyott a végére.

- Min változtattál, vagy mi változott a csapatban? Mert, innen úgy tűnt, hogy akkor jöttek azok az egyéni pluszok, vagy az a más vízilabda, amit korábban a meccs folyamán nem mutattunk.

- Nagyon kevés ítéletet kaptunk az első negyedben, azokat pedig, a két emberelőnyt ki is hagytuk és keveset tudtunk jól lőni. Lőttünk fölé, mellé, a kapus hasába, és ez minket bizonytalanított el.

- Azzal, hogy most lezárult ez a korszak, a Világkupát hová tegyük? Az már a következő korszak kezdete? Esetleg ott már fogsz kísérletezni, mást kipróbálni?

- Én már a következő korszakba tenném. Ez az Eb méltó lezárása volt ennek a két évnek. Még annak ellenére is, hogy az utolsó meccs nem volt szép. De csodálatos másfél éven vagyunk túl és nagyon jól dolgoztunk. Megerősödött ez a csapat nagyon és annak ellenére, hogy volt korábban egy nagyon nagy csapat, és kellett volna, hogy jöjjön egy hullámvölgy, másfél év után újra arról beszélünk, hogy szerb-magyar döntő. és hogy a két legjobb csapat itt van a döntőben.

- Korábban is azt mondtad, hogy a szerbek, illetve az olaszok és a magyarok a világ legjobb három vízilabdacsapata. Most hogy van ez a rangsor? Ez a reális, ami most született ezen az Eb-n?

- Azt mondtam egy évvel ezelőtt, hogy a szerb és az olasz kiemelkedik, és utána van négy-öt jó csapat. Idén már azt mondtam, hogy a szerb kiemelkedik és utána van öt-hat jó csapat és azt gondolom, hogy a szerb mellé azért megerősödtünk és ott vagyunk. Az a győzelmünk, amit a csoportban elértünk a szerbek ellen, bármennyire is azt mondhatjuk, hogy "csak" csoport, az nekünk nagyon nagy erőt jelentett és azt az erőt, ha most fel tudtuk volna mutatni, akkor nyilván nem ötgólos különbség lett volna a vége.

- Igen, akkor azt mondtad, hogy korszakos győzelem volt?

- Igen, mindenképpen! Úgy gondolom, hogy ebből az elkövetkezendő két évre mi nagyon sokat fogunk tanulni. Azt megtanultuk, legalább is én a sportkarrieremben megtanultam, hogy nincs mindig siker. Vannak nagyon-nagy pillanatok, amikor azt gondolja az ember, hogy most biztos sikerül, mert minden tökéletes volt. Ez is olyan volt, tökéletes volt a felkészülésünk, minden körülmény tökéletes volt, és mégse. De ebből felállunk és erősödünk tovább.

- Hát, nekünk ez is siker és köszönöm még egyszer és gratulálunk az ezüstéremhez!

(Lejegyezte: Braun Viktória)


ERDÉLYI BALÁZS az M1-nek:

- Nyilván ilyenkor, a szomorúság pillanataiban nehéz bármit mondani, mi döntött ezen a mérkőzésen?

- Én úgy gondolom legalábbis, hogy az emberelőny-kihasználásunk nagyon gyenge volt, gyengék voltak a lövések,

- Nagyon-nagy szeretet árad felétek még mindig a lelátóról, azért egész más így kikapni, mint más körülmények között.

- Más. A közönség kiváló, tényleg! Ennél jobb közönséget kívánni sem lehet! Tehát tényleg nagyon jók voltak, nem rajtuk múlt.

- Köszönöm szépen, és a gólodhoz azért gratulálok, illetve az ezüstéremhez!

(Lejegyezte: Braun Viktória)


DECKER ÁDÁM az M1-nek:

- Talán a legcsalódottabb voltál, összeroskadva ültél ott a padon. Hittetek nyilván ebben az aranyéremben.


- Hittünk. Nagyon. Nehéz mit mondani. Én tényleg úgy játszottam, mint hogyha ez lenne az életem utolsó meccse és próbáltam mindent beleadni. Nem tudom, így alakult.

- Most azért a csapategység ilyenkor nyilván jobban megmutatkozik. Most hogyan néztek egymás szemébe, hogyan néztek egymásra egy ilyen mérkőzés után, amikor ez egy ilyen erős csapat?

- Szerintem büszkék lehetünk azért, amit ezen a tornán mutattunk. Le a kalappal a csapat előtt! Én úgy érzem, hogy emelt fővel hagyhatjuk el ma az uszodát, függetlenül az eredménytől. Megmutattuk azt, hogy mekkora erő van bennünk. Az utolsó támadásban is tiszta erőből úsztunk fel. Hatalmas csalódás számomra, de ettől függetlenül nincs bennem hiányérzet, nem tudok olyan dolgot mondani, amit ne tettünk volna meg február óta azért hogy mi most aranyat nyerjünk. Ennyire tellett sajnos.

- Azt hiszem, hogy a hatezer ember és a több millió, aki nézi, nevében megköszönhetem! Köszönöm szépen!

(Lejegyezte: Braun Viktória)


MADARAS NORBERT az M1-nek:

- Azt üzenték, hogy szép volt, fiúk, és ez nyilván az egész csapatnak szól, de valahogy mintha átok ülne ezen az Európa-bajnokságon, hiszen olimpiát meg vb-t nyertünk az utóbbi tíz évben, Eb-t azt valahogy nem sikerült.


- Igen, de nem hiszem, hogy van átok. Azt mondom, hogy a mai napig minden jól ment és szép volt, ma nem.

- Mi az, ami nem? Tehát mi az, ami változott az elmúlt tizenhárom naphoz képest?

- Ahogy elkezdődött a meccs, amiket megbeszéltünk vagy nem jött be, vagy nem is csináltuk meg. Gondolok itt arra, hogy nem olyan volt az emberhátrányos védekezésünk, az volt az, ami leginkább nem működött. Ahogy ők belőtték az előnyeiket, magabiztosak lettek, mi kihagytuk az első kettőt és kicsit elbizonytalanodtunk sajnos.

- Ez belülről jött, ez a pici visszaesés, vagy a szerbek kényszerítették rátok annyira az akaratukat, hogy nem tudtatok mit kezdeni a támadásokkal?

- Hát ez egy jó kérdés, is-is valószínűleg. Nyilván nekik sokkal könnyebb úgy, hogy el tudtak menni egy-két góllal, sőt, nem egy-kettővel, hanem tíz perc után talán néggyel, vagy öttel vezettek, onnantól minden könnyebb. Addigra pedig, mondom, teljesen elbizonytalanodtunk.

- Meddig élt a hit a csapatban? Azért a szerbek az elődöntőben 5:1-ről, illetve 8:4-ről fordítottak, és ti is azt szoktátok mondani, hogy a hit az az utolsó pillanatig él, de mi volt az a pont, amikor azt mondtátok, hogy ennek itt vége?

- 9:6-tal mentünk az utolsó negyednek neki, és akkor sajnos egyből kaptunk két gólt, gyakorlatilag két támadásból, és azt mondom, hogy ott, 11:6 volt, ott már elment.

- Mennyire erősíti meg a csapatot egy ilyen kudarc, amiből lehet tanulni? Inkább az elmúlt tizenhárom nap erősíti meg nagyon, vagy egy ilyen döntőből is lehet azért rengeteget épülni?

- Biztosan mind a kettő, tehát azért játszottunk velük egy hete is egy meccset, ami jobban sikerült, de nyilván a mai is ... hát, meglátjuk.

- Neked azért hosszú pályafutásod egyik kiemelkedő momentuma lehet ez, hiszen budapesti Európa-bajnokságon nagyon keveseknek adatik meg, hogy játszhatnak. Ezzel együtt, az ezüstéremmel együtt az egésze hogyan marad meg ennek az Eb-nek a fejedben?

- Azt gondolom, hogy...hát most nem tudok mit mondani, később valószínűleg inkább pozitívan, tehát nyilván többet szerettünk volna, de most ennyi lett.

- Köszönöm szépen!

(Lejegyezte: Vona Lilla)


VARGA DÁNIEL az M1-nek:

- Azt hiszem, hogy ennél nagyobb tapsot talán akkor sem kaptatok volna, hogy ha az aranyérmet akasztották volna most a nyakatokba.


- Én azért el tudtam volna képzelni nagyobb tapsot, persze abban az esetben, hogyha aranyérmet nyertünk volna. Nem így terveztük, de a tapsra visszatérve: nagyon hálásak vagyunk a magyar közönségnek és mindenkinek, aki lehetővé tette, azt hogy itt Budapesten egy ilyen fantasztikus színvonalú Európa-bajnokságon játszhassunk.

- Ez a szerb csapat most ennyire kiemelkedik a mezőnyből, vagy csak ma volt ennyire jó napjuk?

- Szerintem mind a kettő. A végeredmény nem reális. Azért öt gól különbség nincsen a két csapat között, főleg nem egy döntőben, de én azt gondolom, hogy ennek a négy évnek úgy futottunk neki, hogy a szerb mindenki fölött áll játéktudásban, és két nagy világverseny után azt kell hogy mondjam, hogy még mindig igaz ez.

- 2014-ben vagyunk, tehát még az olimpiai ciklus kellős közepén. Ha mondjuk távlatokban nézzük, akkor ilyenkor egy ezüstérem, az talán még könnyebben elfogadható, mint közelebb mondjuk az olimpiához, vagy akár magán az olimpián?

- Most nehéz visszafelé is nézni, meg előrefelé nézni is. Szerintem itt mindenki július 27.-ig látta akár a pályafutását is, így most nem is tudom értékelni, hogy abszolút értelemben mit jelent ez az ezüst. Örülök, hogy döntőbe jutottunk, örülök, hogy ilyen nagyszerű két hét van mögöttünk, de most borzasztóan csalódott vagyok.

- Azért, mert nem hoztátok ki magatokból a maximumot, vagy kihoztátok a maximumot ezen az utolsó meccsen is, csak ez most ennyire volt elég? A csalódás oka elsősorban mi?

- Ahogy említettem, azért nincs öt gól különbség a két csapat között. Az, hogy a szerbek nagyon jól játszottak, az egy dolog, az az ő érdemük, az, hogy mi nem játszottunk jól, arról pedig mi tehetünk. Fejlődni kell ebben a dologban, mert, most hallottam meccs után, hogy a tizenkettőből kilenc az emberelőny, amit belőttek. Úgy gondolom, hogy nem lehet meccset nyerni, hogy ilyen védekezésünk van.

- Lehet abban valami, hogy ők altattak a csoportmeccsek során és most pedig megmutatták az igazi tudásukat, vagy ez csak a laikus szurkolóknak az első látása?

- Nekem a csoportmeccs alatt egyáltalán nem tűnt altatásnak, ahogy ők játszottak. Minden kontakt kemény volt, erőszakosak voltak, agresszívek voltak, de az biztos, hogy a mai meccsen egy magasabb szintet képviseltek, mint egy héttel ezelőtt. Az érem másik oldala viszont, hogy mi nem tudtunk olyan jól játszani, sajnos.

- Hogyha még holnap, vagy holnapután, vagy két hét múlva vagy három év múlva visszagondoltok erre az Európa bajnokságra, akkor inkább az első hat, zsinórban megnyert mérkőzés marad meg, vagy ez egy örökké fájó emlék marad?

- Attól függ, hogy a holnapról vagy a holnaputánról beszélek, vagy a három év múlváról. Én azt gondolom, hogy nagyon keveseknek adatik az meg, hogy Budapesten Európa-bajnokságot játszhasson, döntőbe jusson és ott nyerhessen. Nekünk ez ma megadatott. Talán egy vissza nem térő lehetőséget szalasztottunk el. Néhány játékos pályafutásában lesz még egy budapesti világbajnokság, lehet, hogy azt meg tudják majd nyerni, kívánom nekik. Mindenesetre ez egy örök hiányérzetet okoz, azt gondolom.

- Mindenesetre mi köszönjük szépen nektek az élményt, az egész csapatnak!

(Lejegyezte: Braun Viktória)


DECKER ATTILA az M1-nek:

- Voltak nagyon jó periódusaid az Európa.bajnokságon, ezen a mérkőzésen is, most itt az ezüstéremre várva hogyan zárod ezt az Eb-t?

- Igazából maradt bennem hiányérzet, már csak azért is, mert, hogy fogalmazzak, én nagyon szerettem volna ezt a mérkőzést az elejétől fogva védeni. Nem így alakult. Nyilván egy ezüstérem is gyönyörű teljesítmény, hogy megnyertük, mert azt gondolom, hogy ameddig meneteltünk és ez a szerb csapat, mindig, nyilván az újságírók meg mindenki azt mondja,hogy szerbfóbia. Nem, ez nem szerb fóbia, ez egy összerakott csapat, évek óta együtt játszik. Haladunk feléjük, csoportmeccsen sikerült. Itt már nem tudtuk azt előhúzni, azt a hogy is mondjam, azt az euforikus állapotot, amiben voltunk a csoportmeccsen. Ezek ellen nem lehet három gólt, négy gólt adni, mert ha adsz, ezek megbosszulják. Ez ilyen nép.

- Az ezüstérem viszont szép eredmény az Európa bajnokságon!

(Lejegyezte: Braun Viktória)



vlv-képek


VLV-VIDEÓK:



Benedek Tibor a vlv-nek

- Szervusz Tibor. Fájdalommal néztük ezt a meccset. Nem is tudom, ilyenkor igazából hogy lehet elkezdeni. Mi történt? Nem volt előjele ennek.


- Az előjele, az a két kapufánál bekapott hátrány volt. Ott bizonytalanodtunk el. Hátrányból túl könnyen kaptunk gólokat és közben az első pár emberelőnyt kihagytuk. Aztán volt egy rossz védekezésünk, ahol az lőtt, akinek nem kellett volna. Azt láttam, hogy innentől elment az önbizalmunk, úgyhogy már csak kapkodtuk a fejünket.

- Nagyon sok volt ez... Sok gólt is kaptunk és lélektanilag is nehéz volt. Gondolom, nyilván kell tenni valamit, hogy ebből a csapat felálljon, mert hamarosan egy újabb világverseny lesz. Mi a terved, hogy gondolod?

- Most még nem gondolok a következő világversenyre. Ezt a mostanit szeretném fejben lezárni. Jó nehéz volt ez a két hét és a mai napig jól bírtuk fejben. Hétből hét meccset kellett volna megnyerni ahhoz, hogy ma Európa-bajnokok lehessünk. Azért az nem nagyon szokott sikerülni. Ugyanúgy elfáradtam én is, ahogyan a játékosok.

Egyelőre most ezt ünnepeljük meg. Nem a mai meccset, hanem azt, hogy milyen munkát csináltunk, hogy játszottunk végig, hogy szolgáltuk ki a közönség igényeit egészen a mai este előttig.

Le a kalappal a játékosok előtt, mert nagyon erős csoportban voltunk és ezt kibírták fejben. A végére elfáradtunk. A szerbek, akik végig szenvedtek, a végére jól játszottak, a Montenegró elleni utolsó másfél negyedétől kezdve egészen a döntő végéig.

- Köszönöm szépen Tibor. Azt kívánom, hogy gyorsan feledjétek el ezt a mai estét és a Világkupa döntőn találkozzunk.

- Köszönjük.
 
(Lejegyezte: Enikő)



Szivós Márton a vlv-nek


- Marci! Mindenki nagyon csalódott, gondolom, hogy te is így vagy ezzel. Össze tudod foglalni, hogy mi történt, miért nem sikerült?

- Természetesen én is csalódott vagyok, az aranyéremért jöttünk. Nem sikerült most, de én ettől függetlenül nagyon büszke vagyok magunkra, mert két év alatt négy döntőt játszottunk és ez azt mutatja, hogy nagyon jó úton járunk.

- A szerbek két arcukat mutatták ezen a tornán, meglepett titeket ma ez a csapat?

- Nem gondolom, hogy a szerbek két külön, vagy más arcukat mutatták, mint az előző mérkőzésen. Volt egy periódusa a meccsnek, amikor nekünk semmi nem jött be, nekik minden bejött és olyan előnyre tettek szert, amit már nem tudtunk behozni.

- Jó, hát hogyan tovább most? Ebből azért ki kell kecmeregni, hamarosan lesz egy újabb világverseny.

- Azt gondolom, hogy ezzel nem lesz probléma. Ahogy nem szálltunk el magunktól és ugyanolyan alázatosan dolgoztunk a Vb után is és az Eb-n is. Most sem fogunk összeesni, ki fogjuk elemezni, hogy jobbak lehessünk.

- Köszönöm szépen Marci, jó pihenést kívánok!

- Köszönöm!

(Lejegyezte: Vona Lilla)


Varga Dániel a vlv-nek

- Szervusz Dani. Mindenki szomorú. Légy szíves foglald össze, hogy mi történt ezen az estén!
 
- Szia. A mai estén a legrosszabb rémálmaink történtek meg. Azt hiszem, hogy erre senki sem számított. Viszont azt kell mondanom, hogy a szerb csapat a mai napon a játék minden mutatójában felülmúlt minket, támadásban és védekezésben is. Most hallottam, hogy tizenkettőből kilenc emberelőnyt lőttek be, mi tizennégyből négyet. Önmagában már ez a mutató nagy különbséget okoz két ilyen szintű csapat között. Azt mondhatom, hogy ez el tudja dönteni a meccset. Egyébként elmaradtak a blokkok és részünkről a labdaszerzések is. Ma nagyon nem játszottunk jól. Ez alapján az öt gól még reális is. Azt merem remélni, hogy a két csapat között egyébként nincs ekkora különbség. A következő időszakban még fogunk egymás ellen játszani és remélem, hogy közelítünk hozzájuk.
 
- Az elmúlt napokban/hetekben elég sokat voltam veletek és nem volt ennek semmi előjele. Ez egyszerűen egy rossz periódus, amiből ők jól jöttek ki és onnantól eldőlt?
 
- Erre most nem tudok válaszolni. Legbölcsebben azt tudom mondani, hogy ez ma nagyon az ő napjuk volt és nekünk meg nagyon nem volt a mi napunk. Ez a két szélsőséges teljesítmény öt gól különbséget eredményezett. Nyilván a háttérben vannak szakmai okai is, hogy tudunk ennyivel kikapni. Az biztos, hogy nem lehet hiányérzetünk a munkát illetően. Amit mi a nyáron, illetve az Európa-bajnokság alatt dolgoztunk - nem csak fizikálisan hanem mentálisan és lelkileg is - az alapján nem tudtunk volna többet tenni a győzelemért. Viszont ebből adódóan más oka van a vereségnek.
 
- Mit lehet tenni, hogy a mai meccsnek a hangulata, eredménye ne maradjon bennetek.

 
- Nem tudom de majd biztos beszélünk róla. Bizonyos értelemben, amennyire nagy dolog egy magyar vízilabdázó életében, hogy budapesti Európa-bajnokságon döntőt játszhat annyira nagy csalódás, ha ezt a döntőt elveszíti. Azt gondolom, hogy ez hiányérzetet okoz az életemben, illetve az életünkben, legalábbis azoknak biztos, akiknek már nem lesz lehetősége ilyenre. Egyrészt ezt sosem fogom elfelejteni, másrészt menni kell tovább és fel kell dolgozni. Közelíteni kell a szerbekhez, egyre jobbnak kell lennünk és a következő alkalommal megverni őket.

- Köszönöm szépen.
 
(Lejegyezte: Enikő)



Decker Ádám a vlv-nek


- Na, hát Ádi, ez nem úgy sikerült ahogy mindenki gondolta előtte. Nem nagyon volt jel, ami erre mutatott. Mi történt?

- Kiszolgáltatott helyzetekbe hoztuk a kapusokat már az elején, Viktort is és Attilát is. Nem reagáltuk le jól az emberelőnyeiket, és könnyű gólokat ajándékoztunk nekik. Nincs bennem hiányérzet, mert mindent megtettünk, azt gondolom. Kő keményen megütköztünk velük a legutolsó percig. Nem tudtuk lereagálni, hogy ilyen könnyen belövik a fórjaikat, mi meg a túloldalon rengeteg helyzetet kihagytunk, nem voltak pontosak a fórbefejezések. Úgy érzem ez döntötte el a meccset.

- Ezen lehet-e változtatni? Most rossz napotok volt, vagy megmard ez a különbség?

- Nem volt rossz napunk, mert az eleje egy jó védéssel indult. Mentünk hajtottunk rúgtunk csíptünk. Egész egyszerűen, nem tudtunk mit kezdeni az emberelőnyeinkkel. Megkaptuk a fórjainkat, néztem a táblát, nem vezették úgy a meccset, hogy nagyon szétvált volna a kiállítási arány. Nem tudtuk belőni a fórjainkat, ez pedig csak elméleti kérdés. Tehát úgy gondolom, hogy fizikálisan felvettük a harcot. Ki kell találni, hogy a következő mérkőzésen mit tudunk ezen csiszolni. Bár Tibi a félidőben elmondta, hogy mit vár tőlünk emberhátrányban, de nem tudtunk váltani, ezt sajnálom. Legközelebb jobban fel kell hogy készüljünk, ennyit tudok mondani. Bár nincs bennem hiányérzet, mert január-február óta erre készültünk, és mindent megtettünk, hogy ez jó legyen.

- Köszönöm szépen Ádám, és gratulálok az ezüstéremhez!

- Köszönöm!

(Lejegyezte: Kerbi)



Varga Dénes a vlv-nek

- Ennek az Eb-nek vége van, Dumi, én még nem hevertem ki, gondolom, hogy te sem. Gratulálok a torna legjobb játékosa címhez, de úgy mégis az egész hogy történt? Mi történt ma?

- Köszönöm szépen! Nem is tudom hol kezdjem. Biztosan nagyon maradandó élmény lesz ez a budapesti Európa-bajnokság, nagyon sok mindenben erősödtünk, sok mindenben erősödtem én is, mint sportoló. Köszönöm a közönségnek a nagy támogatást, és, hogy a szakmai részéről is beszéljek; úgy nézett ki, hogy nagyon szépen meneteltünk és már Dubajhoz képest is látványosan javultunk, ennek eredményeképpen megvertük a szerbeket a csoportban. És ez táplált minket egészen végig, egészen a mai meccs végéig, , mert úgy gondolom, hogy mindenki azt gondolta, legalábbis én biztosan úgy gondoltam, hogy ezt a mai meccset mi nyerjük, mert olyan lélektani fölényben voltunk és annyira hittünk egymásban és magunkban, hogy úgy éreztem ez a mi napunk, és a mi győzelmünk lesz.

- És mi okozta szerinted - most így néhány órával a meccs után -, hogy ez nem sikerült, és ennyire nem sikerült?

- Nem fogom tudni megmondani. Azt tudom, hogy mik voltak a hibák a meccsen, ezt nem fogom elkezdeni sorolni. Sokszor szétestünk, eléggé könnyedén lőtték emberelőnyből a gólokat. Nem tudom és valószínűleg nem is fogom most megtalálni a választ rá, meg nem is kell, majd egy kicsit később.

- Dumi, köszönöm szépen, és még egyszer gratulálok neked ahhoz, hogy a torna legjobb játékosává választottak!

- Köszönöm!

(Lejegyezte: Vona Lilla)


NAGY VIKTOR a vlv-nek:

- Nagyon nehéz bármit is mondani, mert nyilván óriási csalódás van bennünk, magunkkal szemben is, meg a közönséggel szemben is. Nem így terveztük és nagyon sajnálom, hogy így alakult. De néha jó, ha a pozitívat nézzük, akkor azért csak négy világversenyen négy döntőben szerepeltünk. Azért ez óriási. Azt tűztük ki legelején magunknak, hogy mindig legyünk a négyben és nyilván, ha tudunk, akkor döntőben és nyerjük meg. Most négyből négy döntő, úgyhogy nagyon jó úton vagyunk és eezen kell előrevinni ezt a csapatot. Én úgy gondolkodom általában, hogy az emberrel történek ilyen nehéz dolgok, mert azért ezt nagyon nehéz volt megélni. Azt hogy 6 ezer ember előtt 7:2 van a táblán a szerbeknek. És hogyha nehéz helyzetben vagyunk, akkor onnan nehéz továbblépi, de ha sikerül és mért ne sikerülne mert erősek vagyunk fejben, akkor én érzem magunkban a fejlődést. Most lesz egy Világkupa a nyáron még, megyünk tovább ugyanúgy, lépésről lépésre, ahogy eddig tettük. Ez nagyon jól működik, fantasztikus hangulat volt, nagyon profi volt a szervezés szerintem.  Jó néhány világeseményen voltam, ez a budapesti Európa-Bajnokság nagyon jól szervezett volt és a magyar csapatok a lányok is és a fiúk is, mi is nagyon jól teljesítettünk. K....a sajnálom, nagyon szerettem volna Európa Bajnok lenni. Azt tudom, hogy Európa-bajnok leszek egyszer, jó lett volna Budapesten, de azt se fogom bánni, ha Belgrádban leszek...

- Az lenne az igazi nemes bosszú.

- Hát igen.

- Köszönöm szépen Viktor.

(Lejegyezte: Zsigmond Orsi)

VÁMOS MÁRTON a vlv-nek:

- Marci, a három gólodhoz szívből gratulálok, mindent odatettél ma, és ugye nem is tudja a közvélemény, hogy milyen betegségen vagy – nem túl még, hanem benne a közepében. Mit érzel mosat


- Izomfáradtságot, jelenleg. Igazából nem számít, hogy beteg-e az ember, vagy nem, egy Európa-bajnoki döntőn olyan energiák szabadulnak fel, amikről nem is tudunk, hogy vannak. Ennek ellenére nagyon szomorú vagyok, mert itthon, hazai közönség előtt nagyon megvertek minket a szerbek, és sajnálom, nem tudok mit mondani.


- A meccs lefolyása milyen volt? Nem volt egy pillanatig sem esély? Az elején azért nagyon billegett, lehet hogyha mi lőjük az első gólt, akkor jobb.

- Igen, én is ezt vettem észre. A csapatnak az a megnyugtató, hogyha az elején akár null-null, akár egy-egy, vagy akár mi vesszük át a vezetést. Most ez nem volt meg, és azt is láttam belülről, hogy egy kicsit hiányzott az agresszió, ami a csoportmeccsen megvolt, úgyhogy ezeket a szerbeket csak úgy tudtuk volna megverni, hogyha az elejétől kezdve olyan agresszívak vagyunk, mint amilyenek voltunk.

- El lehet felejteni ezt?

- Hát..., nem el lehet, hanem el kell felejteni. Vagyis annyira kell elfelejteni, hogy a pozitívumokat megtartani, ami volt, illetve a negatívumokat meg visszanézni és kijavítani, hogy ilyen ne forduljon elő többet.

- Jobbulást kívánok! És gratulálok még egyszer! Az ezüst is szép!

- Köszönjük!

(Lejegyezte: Vona Lilla)


GÓR-NAGY MIKLÓS a vlv-nek:

- Mi történt?

- Sajnos, leegyszerűsítve a kérdést, ők az elején belőtték a fórjaikat, mi pedig kihagytuk a sajátjainkat. Ettől ők magabiztosakká váltak, mi pedig egy nagyon picit elbizonytalanodtunk és az ilyen apróságok dönthetnek egy Európa-bajnoki döntőben.

- Gondolom, nagyon csalódott vagy!

- Hát persze, hiszen győzni jöttünk ide. Óriási erőt éreztem a csapatban, megmondom őszintén nem tudtam elképzelni, hogy itt ők ma nyerhetnek. Ennek ellenére az ő nyakukba akasztották az aranyat. de ettől függetlenül úgy érzem, hogy ez egy fantasztikus két hét volt. Szeretném megköszönni a csapattársaimnak és a stábnak ezt a két hetet, mert úgy gondolom, hogy az életünk folyamán ez egy nagyon fontos dolog lesz, amihez sokszor visszanyúlunk majd. Illetve a közönségnek is szeretném megköszönni ezt a rengeteg szeretetet amit kaptunk, mert ez nagyon vitt minket előre és felbecsülhetetlen erejű volt.

- Köszönöm szépen.

(Lejegyezte: Zsigmond Orsi)


DECKER ATTILA a vlv-nek:

- Kikaptunk. 6:1-nél álltam be. Nagyon nehéz ezek ellen felállni. Az is nagyon szép teljesítmény a fiúktól, hogy három gólra feljöttünk. A hátrányunk nagyon gyenge volt, és elöl is kicsit ólmosnak éreztem a fiúkat. Ők mindent megtettek, úgyhogy le a kalappal mindenki előtt, gratulálok nekik!

(Lejegyezte: Kerbi)


MADARAS NORBERT a vlv-nek:

- Norbi ez nem úgy sikerült, ahogy terveztük, terveztem, terveztétek, Tibi tervezte, ahogy a közönség tervezte. Mi volt az oka ennek? Fel tudod már most mérni, vagy ez még korai?


- Annyit tudok, hogy ami az előző meccsen történt velük, velünk most pont ugyanaz volt. Mi kihagytunk helyzeteket, ők meg belőtték, főleg az előnyeiket, azzal ők magabiztossá váltak, mi pedig elbizonytalanodtunk. Ami aztán túl sokáig tartott, azt mondom, és ebből lett egy 6:1.

- Ki lehetett volna jönni belőle esetleg két-három gólnál?

- Ki kellett volna jönni, elől is hátul is. De, hát nem sikerült. Mint ahogy nem jött össze, hogy 9:6-nál kihúzzunk egy kicsit gól nélkül, az utolsó negyed előtt, mert rögtön lőttek két gólt. Valahogy az egész meccs ilyen volt, hogy szinte semmi nem jött össze. Ennek nyilván mi voltunk az oka, nem külső dolgokra fogom.

- Most ebből ki tudtok-e jönni? Nem most kell kijönni ebből, csak mennyire fog ez bennetek maradni?

- Most már nem tudunk belőle kijönni. De nyilván fogunk még velük játszani, nem kell feladni ettől, de nyilván ez túl sima volt. Ennyi nincs a két csapat között. De ma volt.

- Köszönöm!

(Lejegyezte: Kerbi)


ERDÉLYI BALÁZS a vlv-nek:

- Balázs, foglald össze, hogy mit érzel! Mennyire vagy csalódott?


- Mennyire lehetnék csalódott? Hát nagyon. Azt gondolom, ilyenre senki nem is mert még csak gondolni sem, hogy ennyire, úgymond csúnyán kapjunk ki, azért végig 4-5 góllal vezettek a szerbek. Ez van sajnos. Szomorú vagyok.

- Szakmai szempontból mi történt. Nemrég játszottatok velük egy meccset, ahol nyertünk, mást mutattak, mást csináltak? Vagy a pillanatnyi diszpozíció döntött?

- Ami döntött az az volt, hogy ők nagyon jól használták ki az emberfórjaikat, mi meg nagyon gyengén. A fórokat sokszor úgy gondolom, hogy nem jól lőttük el.

- Ha, ilyen egyszerű, akkor holnap egy másik meccsen fordított eredmény születne?

- Nem lesz holnap meccs, ez lett volna ma..

- Mennyire marad ez benned?

- Mindenképpen bennem fog maradni, mégiscsak az első felnőtt világversenyem volt, ráadásul hazai közönség előtt. Ez van, menni kell tovább, hogy legközelebb jobban sikerüljön

- Köszönöm szépen!

(Lejegyezte: Kerbi)


 HÁRAI BALÁZS a vlv-nek:

- A mi országunkban, a mi városunkban, a mi uszodánkban, a mi érmünket más akasztotta a nyakába.

- Hát ez történt, de miért?

- Ez egy nagyon jó kérdés. Ennyit tudok mondani.

- Megleptek titeket valamivel? Vagy miben volt ez más, mint az előző, azonkívül, hogy itt kikaptunk?

- Az elején elmentek, és utána nekünk gyakorlatilag semmi sem sikerült. Fórhátrányban dőlt el a mérkőzés és ebben ma jobbnak bizonyultak nálunk.

- Ki tudod heverni ezt? Egy ilyen vereség mennyire marad meg benned?

- Hát eléggé. Igazából azt szokták mondani, hogy nincs szégyenkeznivalónk, de azért biztos kell jó pár nap, mire ezt sikerül feldolgozni, attól függetlenül, hogy nagyon nagy dolog és nagyon nagy eredmény, hogy idáig eljutottunk, és leküzdöttünk rengeteg akadályt, ami nehézséget jelentett nekünk az elején - de hát nem nyertünk.

- Pufi, jó pihenést kívánok!

- Köszönöm szépen!

(Lejegyezte: Vona Lilla)  


TÓTH MÁRTON a vlv-nek:

- Marci rossz vége lett ennek, de gratulálok, mert az ezüstérem lehet, hogy holnapután - már más színben fog ragyogni. Ez a mai, hogy volt?

- Igen, valószínűleg az idő megszépíti majd ezt az ezüstérmet, mert azért nagy dolgot hajtottunk végre. De nagyon sajnálom ezt a mai mérkőzést. Már sokszor elmondtam, hogy valószínűleg az emberelőny-emberhátrányon ment el. Ezen kellett volna jobban összpontosítani, főleg az elején, hogy ne nyíljon szét a mérkőzés.

- Pusztán összpontosítási kérdés?

- Szerintem igen!

- Ki lehet heverni?

- Ki. Most gyorsan jön egy Világkupa, utána pedig készülünk a következő világeseményre.

- Köszi!

(Lejegyezte: Kerbi)


A VLV EB-ALOLDALA


vlv-képek az Eb-döntőről