FACEBOOK

Szakadáti falakba ütközött - 14 éven át

Szakadáti falakba ütközött - 14 éven át
hozzászólás, 2014.05.06.

Méltatlanul visszhangtalan maradt az a beszélgetés, amit Szakadáti László volt LEN-vezetővel folytatott Szombathy Pál a Reggeli Start hétfői adásában.

Diapolo

Lassan négy éve mondta a vlv-nek Faragó Tamás:

"Nagy-nagy gond, hogy a vízilabda 120 éves történetében egyetlen értelmes ember nem került a legfőbb vezetésbe. A ,,legfőbb vezetés,, mindig szabályokat hoz, de valójában próbálja azokat minél bonyolultabbá tenni, elsősorban azért, hogy a saját szerepét még jobban előtérbe helyezze. Mindezt úgy teszik, hogy a FINA meg a LEN  nem több, mint egy kafkai fogalom, tehát félünk tőlük, de igazából azt se tudjuk, hogy kik ők."

Ebben az interjúban szerepel az azóta klasszikussá vált mondás a nemzetközi szervezetek irányítóiról: "...az ott lévő emberek féltik a pozíciójukat és igazából őket semmi más nem érdekli, csak az, hogy mit adnak vacsorára."

Szóval ilyen előzmények után érdemes meghallgatni ezt a beszélgetést, amely azzal kezdődött, hogy a műsorvezető megkérdezte, hogy mit sikerült megvalósítani, a póló reformterveiből, hol tartunk e téren?

Szakadáti lakonikus válasza: sehol.

"A vízilabda terén nem sokat léptünk előre." Majd elmondta, hogy amikor a LEN-be került, 1999-ben, a vízilabda elszakadt az úszástól és önállóan rendezte meg a kontinensversenyeit. "Kitűnő vízilabda-Eb-ink voltak, fantasztikus közönségek" - mondta a volt sportvezető, elfeledve az üres lelátókat Malagában, vagy éppen Zágrábban, ahol még iskolások kivezénylésével sem tudták elfedni az általános érdektelenséget, amely a nem házigazda csapat meccseit jellemezte. Szóval ez volt a siker Szakadáti szerint, de mint fogalmaz: "...ezen kívül viszont a játék önmagában nem lépett előre, sajnos."

- Ebben a nemzetközi szövetség egyik vezetőjeként komoly diplomáciai harcokat kellett folytatni? - szólt a kérdés.

- Igen, voltak harcaim természetesen, de meg kell mondanom őszintén, sajnos több alkalommal falba ütköztem. Ez volt talán az egyik oka annak, hogy igazándiból sokat a sportág nem haladt előre. Ugyan voltak szabálymódosítások, de úgy gondolom, hogy a játékot ezek semmiképpen nem vitték előre. Inkább azt mondom, hogy kozmetikázták a vízilabdát, mint felvállaltak volna esetleg akár próbajelleggel egy olyan szabálymódosító sorozatot, amit kipróbálnak, megnéznek, és azután eldöntik, hogy jók vagy sem.

- Kik állították, állítják ezeket a falakat? - szólt a következő kérdés, amire sajnos mellébeszélés volt a válasz, "megszokás", meg hogy az úszó sportágak "konok sportágak", nem nyíltak annyira a fejlődésre, nem tartanak igazán lépést a többi sportággal, amelyek Szakadáti szerint már fényévnyire vannak a vízilabdától, a labdajátékok bizonyosan. Szóval a "megszokás" a hibás, meg maga a sportág (később arra is utal hogy szerinte a kisebb pálya ötletét az edzők fúrták meg).

Szombathy Pál még erőltette kicsit a dolgot, utalva Szakadáti László által viselt fülbevalóra: - Ugye a lázadó természeted megmaradt?

A válasz határozott igen, mégpedig azért, mert Szakadáti László "sajnálja a sportágat" (sic!). "Igazándiból nem kell ehhez nagy szakembernek lenni, láthatja, hogy hogy szakad le a vízilabda a többi csapatsportágtól. Most azt hiszem, három órát tudnánk erről beszélgetni, hogyha mélységig belemennénk, de egyezzünk meg abban, hogy nincsenek a csúcson."

A nagyváradi Szakadáti László vízilabdázott (Crisul, Progresul), majd a magyar szövetségben dolgozott, főtitkár volt, 1999-ől 2013-ig a LEN egyik vezetője, az utolsó évtizedben igazgatója.

A sportág európai vezetésének csaknem másfél évtizedig részese volt, 14 évig ette a nemzetközi sportvezetők "keserű kenyerét" Rómában és Luxemburgban. És "több alkalommal falakba ütközött". Egyetlen szó önkritika nélkül, úgy beszélt erről a másfél évtizedről, mintha köze nem lett volna semmihez, 14 évnyi LEN-vezetői munka után állapítja meg, hogy semmilyen előrehaladás nem történt és lépni kellene végre, mert túl vagyunk a huszonnegyedik órán.

Köszönjük az aggódást...

Faragó Tamás négy évvel ezelőtt túlságosan finoman fogalmazott.

A teljes beszélgetés: