FACEBOOK

Spandau Berlin - Felállították a kispadról Gyöngyösit

Spandau Berlin - Felállították a kispadról Gyöngyösit
hozzászólás, 2014.04.28.

A német bajnoki döntő és a kupadöntő előtt felállították a Spandau Berlin kispadjáról Gyöngyös András vezetőedzőt, akit tavaly nyáron szerződtettek a csapat élére. Interjúnk az edzővel. 

Diapolo

Azt már korábban bejelentették, hogy Gyöngyösi nyáron lejáró szerződését nem hosszabbítják meg, de a terv az volt, hogy a magyar edző kitölti idejét, irányításával vívja meg még hátralévő BL-mérkőzéseit, valamint a bajnoki és a kupadöntőt a Spandau.

Az azonnali hatályú szakításról a klub honlapján hétfőn jelent meg közlemény, amely az edző "szociális érzékenységét", a játékosokkal kialakult rossz kapcsolatát érzékelteti a "sürgősségi intézkedés" okául.

A vlv megtudta, hogy jogi szempontból a német klub korrekt módon járt el, az edző a szerződés végéig szólóan megkapja fizetését, de a csapat munkáját mostantól nem ő irányítja.

GYÖNGYÖSI ANDRÁS a vlv-nek:

- Hosszú és szövevényes történet ez. Mióta hallottam az indoklást, azon gondolkodom, hogy ha egy csapatnál a játékosok nem jönnek ki az edzőjükkel, akkor nem hoznak három meccsből 57:7-es gólkülönbséggel továbbjutást a bajnoki elődöntőben egy olyan Eslingen ellen, amellyel szemben egy évvel korábban nehezen jutottak túl.

Már a Galatasaray ellen éreztem, hogy most kezd összeállni a csapat, minden idegszálukkal a védekezésre koncentráltak a játékosok, ez volt az, amit el akartam érni. Persze, hogy volt problémám játékossal, olyannal, aki nem akart beállni a sorba, de ez a világon mindenhol így van. Úgy érzem, a csapat a játékával, az eredményeivel azt bizonyította, hogy éppen ilyen edzőre van szükségük. Próbáltam őket motiválni, s ezt lehet, hogy néhányan sértőnek érezték, ez lehetett a történtek hátterében.

Én úgy érzem, amit vállaltam, azt teljesítettem, mind a BL-ben, mind a német bajnokságban. Az éremnek mindig két oldala van, én csak annyit mondhatok, hogy sokkal többet tűrtem, mint otthon, jóval magasabb lett a toleranciaszintem, hiszen akárhogy is, idegenként foglalkoztattak, s nekem kellett alkalmazkodnom az itteni körülményekhez.

A maximumot akartam elérni, mint mindig, s azt látom, hogy ezzel a mostani mentalitással a németek nem sokra fogják vinni, immár sorozatban fog nekik gondot jelenteni a világversenyre való kijutás is. Ezt amiatt is gondolom, hogy látom az utánpótlásukat, komoly, problémáik lesznek.

Az volt a célom, hogy az egész német vízilabda felhozatalában segítsek, de ehhez végül nem voltak meg a feltételek. Egész szezonban négy edzőmeccset játszhatott a csapatom, ennek ellenére jól játszott. A végén már úgy éreztem, hogy ha van rajtam sapka, az a baj, ha nincs, akkor az. Talán éppen az volt az oka a mai döntésnek, hogy egy sikeres véghajrá, az esetleges bajnoki és kupagyőzelem után kínos lett volna a játékosok elégedetlenségére hivatkozni, s úgy szakítani velem.

- Kinek fogsz drukkolni a német bajnoki döntő során...?

- Én úgy érzem, hogy ha egy edzőt a döntő előtt nem sokkal elküldenek, és a csapat nyer, akkor az 80-90 százalékban az addigi edző munkájának az eredménye. Természetesen a Spandaunak fogok szurkolni. (Az elődöntő másik ágán a Duisburg jelenleg 2:1-re vezet a Hannover ellen, az ezt követő döntő is az egyik fél harmadik győzelméig tart - a szerk.)

- Mikor jössz haza és mit fogsz csinálni?

- Július elsején állok munkába Szombathelyen, ahol a cél az, hogy "Debrecent kopírozzuk", felépítsük úgy a vízilabdát, hogy legyenek helyi játékosok is, legyenek példaképek, alakuljon ki egy jól működő struktúra. Vezetőedzőként az egészet felügyelem majd, az utánpótlástól az OB2-es csapatig. Nyugodt munkára készülök, Juhász Tibi szakmai vezető elképzelései nagyon szimpatikusak, jó az edzői gárda is. A munka modellje megvan, Debrecenben megcsináltuk.

- Milyen érzésekkel jössz haza, idegesen vagy inkább megkönnyebbültél a ma történtek után?

- Inkább megkönnyebbültem, mert nagyon sok csalódás ért ebben az évben. Nagy tervekkel jöttem ki Németországba, és sok olyan dologgal kellett azonosulnom, amit korábban nem hittem volna. Adottnak vettem, hogy a német mentalitás kedvez a kemény munkának, de úgy látszik, a mai fiatalok mindenhol nagyon nehezen foghatók munkára, a teljes elkényelmesedés felé tart itt a póló, az eredményeik - utánpótlásszinten is - azt igazolják, hogy valami nem működik. Senkit nem akartam megbántani, fel szerettem volna valamit építeni, azért jöttem, hogy valami jót csináljak és azt hittem, hogy ez lehetséges. A BL-ben már sikerült bizonyítani, a tavalyihoz képest meggyengült csapattal 10 ponttal többet szereztünk, jó meccseket játszottunk az erős csapatokkal, tehát valami nyomot tudtam hagyni itt is, de sajnos nem sikerült befejezni a munkát. Most, amikor fel kell állnom, most érzem azt, hogy sínre került a csapat. Olyan mentalitással játszó társaságot láttam a vízben, mint ami jellemezte korábban a kezem alatt vízilabdázókat akár a Fradiban, akár Szegeden, akár Debrecenben. Ezt itt sokkal nehezebben lehetett megvalósítani, és én úgy gondolom, hogy az elért eredmények minősítik a munkámat.

- Köszönöm a beszélgetést!