Magyarország az idén várhatóan visszatér a FINA Világliga küzdelemsorozatához, amelynek versenyein 2005 óta nem vett részt. Ezt Kemény Dénes szövetségi kapitánytól tudta meg a vlv.

- Először azt tisztázzuk, hogy miért nem vettünk részt az utóbbi években a Világliga-versenyeken.

- Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ez jó döntés volt a részemről, de alapvetően abból indultam ki, hogy a válogatott nem akármilyen csapat, hanem különösen fontos és megbecsülendő. Ezzel a mentalitással nem egyeztethető össze, ha a játékosok néha találkoznak vasárnap a reptéren, felkészületlenül elutaznak valahova, kedden hivatalos mérkőzést játszanak, majd hazamennek. A Világliga utóbbi években követett rendszere ebbe kényszerítette bele a csapatokat, arról nem beszélve, hogy a magyarországi klubok kevéssé tolerálták volna az ilyen meghívókat, s valószínűleg történtek volna különböző indokkal lemondások, ami tovább növelte volna ezeknek a Világliga-mérkőzéseknek a problematikáját.

A versenysorozat nyolcas szuperdöntőjét sem sikerült mindig jól időzíteni. Ugyanakkor, mivel a tornagyőzelem gyakran kvalifikált ilyen-olyan világversenyre - a tavalyi például az olimpiára, - ez a tét már túlságosan nagy ahhoz, hogy a klubszezon után néhány héten belül rendezzék meg a döntőt. A szisztéma rákényszerítette a csapatokat egy villámgyors formába hozásra, ami számomra zavaró volt, megnehezítette a felkészülést az év nagy világversenyére. Összességében: úgy gondoltam, hogy a lebonyolítási rendszer miatt a feltételek nem adottak a magyar válogatott hagyományaihoz méltó szerepléshez.

- Mi okozta a fordulatot, ha történt ilyen?

- Eindhovenben, az Európa-bajnokság ideje alatt az érintett szövetségi kapitányok összeültek. Akkor sokan azt hitték, hogy az egy promt összehívott megbeszélés volt, az akkori EB-meccseken tapasztalt durvaságok miatt. Valójában előre egyeztetett értekezlet volt, amelynek tényét nem vertük nagy dobra (tudtommal csak a vlv-n jelent meg róla hír egy "lesifotó" formájában). Néhány év tapasztalatai alapján több részvevő válogatott kapitánya szintén szeretett volna változást. Ők az imént általam felvetetthez hasonló problémákkal küszködtek saját klubjaikat illetően, például a spanyolok, akik nagyon nehezen jutottak hozzá a játékosaikhoz, de a németeknek sem tetszett teljesen a szisztéma. Kiderült az is azon a megbeszélésen, hogy mindenki nagyon hiányolta a magyar csapatot. Az volt az álláspont, hogy a Világliga a háromszoros olimpiai bajnok magyar csapat nélkül egy B kategóriás világverseny. Szerintem ez volt az egyik legfontosabb oka annak, amiért azt az értekezletet összehívták. Én egyébként örömmel mentem el, mert magam sem voltam boldog, hogy éveken keresztül nem veszünk részt ezen a tornán.


Hozzáteszem, hogy a "Világliga-problematikának" fontos része volt az anyagiak kérdése, amit gyakran felkapott a magyar média is. Nem konkrétan a nevezési díjról van szó, hanem az összes költségről, beleértve a mérkőzésrendezést, a szállást, utazást, stb. A sportértékéhez képest mindenkinek túl drága volt a Világliga - ezt azok mondták, akik részt vettek a tornán. Ebből a szempontból nem volt rossz a mi döntésünk a távolmaradásról.

- Mi volt az álláspontod a jövőt illetően?

- Az a véleményem, hogy a nagy világversenyeket megelőző felkészülési tornák jól szolgálják a céljainkat, de nagyon drágák. Különösebb tétjük nincs, kvalifikációt nem lehet rajtuk szerezni. 2003-2004-ben eltérő formában, de beépült a világbajnokságra és az olimpiára való felkészülésbe a Világliga, a selejtezők is a felkészülés alatt zajlottak. Természetesen minden rendező ország ehhez keresett szponzort. Nekem az akkori rendszer nagyon jó volt, mert az ember ugyan nézte a tabellát, hogy hogy áll, hiszen tétmeccseket játszott, de közben azért felkészülési találkozók voltak ezek, lehetett keresni a csapatot. A németek és az olaszok is jó emlékekkel gondoltak vissza arra az időszakra most.

A spanyoloknak volt egy ötlete, ami annyira megtetszett nekem, hogy azt mondtam: minden további nélkül kompromisszumkész vagyok és visszavonom azt, hogy akkor javasolom a magyar csapat játékát, ha visszatérünk a 2003-2004-es rendszerhez. Ez egy olyan szisztéma, amely három úgymond "Volvo Kupa-hetet" adna szeptember és május között az összes válogatottnak. Hétfőtől péntekig vagy szombatig lenne együtt a csapat és ez alatt játszaná le - tehát háromszor egy hét alatt - a meccseit. Szervezés kérdése, hogy az egy csoportban lévő a négy csapat, hogy oldja meg a meccseit, mindenesetre biztosan lesz egy olyan hét, amikor nem kell utaznia. Ezeken az egyhetes együttléteken már lehet komolyan dolgozni és a tétmeccseken gyakorolni, csapatot keresni, tapasztalatot gyűjteni, készülni a nyárra. Ha valaki feltűnik a bajnokságban, rögtön ki lehet próbálni. Ehhez a szisztémához találtunk három hetet, egyet ez év novemberének elején, kettőt jövő év elején (februárban és márciusban), de elvileg már megvan a nyolcas döntő időpontja is, 2013 júliusának első hete.

- A szerződésed ez év végéig szól és többször jelezted, hogy az olimpiai döntő lefújásáig nem foglalkozol a jövővel. Viszont ezek szerint még az idén, az olimpia után megkezdődik a magyar válogatott új megmérettetése…

- Ameddig én vagyok a szövetségi kapitány, az a dolgom, hogy minden döntésem a csapat aktuális és hosszú távú érdekeit képviselje, a saját jövőm ehhez képest másodlagos, az ősszel fog eldőlni, mint a múltban történt négyévenként!

(Lejegyezte: Tina)

A Világliga-tornák eddigi dobogósai

2002 - Patrasz (Görögország)
1. Oroszország, 2. Spanyolország, 3. Magyarország

2003 - New York (USA)
1. Magyarország, 2. Olaszország , 3. USA

2004 - Long Beach (USA)
1. Magyarország, 2. Szerbia-Montenegró, 3. Görögország

2005 - Belgrád (Szerbia-Montenegró)
1. Szerbia-Montenegró, 2. Magyarország, 3. Németország

2006 - Athén (Görögország) - Magyarország nem indult
1. Szerbia-Montenegró, 2. Spanyolország, 3. Görögország

2007 - Berlin (Németország)
1. Szerbia, 2. Magyarország, 3. Ausztrália

2008 - Genova (Olaszország) - Magyarország nem indult
1. Szerbia, 2. USA, 3. Ausztrália

2009 - Podgorica (Montenegró) - Magyarország nem indult
1. Montenegró, 2. Horvátország, 3. Szerbia

2010 - Nis (Szerbia) - Magyarország nem indult
1. Szerbia, 2. Montenegró, 3. Horvátország

2011 - Firenze (Olaszország) - Magyarország nem indult
1. Szerbia, 2. Olaszország, 3. Horvátország

A 2011-12-es versenysorozat szuperdöntője Almatiban (Kazahsztán) lesz, június 12. és 17. között. Európából Olaszország, Horvátország és Spanyolország kvalifikálta magát. Az idei versenysorozaton nem indult sem a címvédő Szerbia, sem pedig Montenegró.