FACEBOOK

Itthon a csapat!

Itthon a csapat!
hozzászólás, 2012.01.30.

Busz-vonat-repülő - több mint hétórás utazás után hazaérkezett az Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett magyar válogatott. Útközben egy sor videót készítve elemeztük az Eindhovenben történteket.

Diapolo

Eindhovenből reggel 9 után indult a csapat kisbuszokkal a pályaudvarra, majd elegáns, emeletes vonattal száguldott Amszterdamba, a Schiphol repülőtér alagsorába.

A vonatutat, s a biztonsági ellenőrzés utáni szokásos várakozást használtuk ki arra, hogy kamera elé kérjük a csapat több játékosát. (Kemény Dénessel írásos interjú készült.)

Ferihegyre megérkezve a fiúknak a szokásos sajtótámadás viharait kellett állniuk, elsősorban Biros Péter csapatkapitányt, Kásás Tamást, Varga Dánielt és Steinmetz Ádámot "támadták" a riporterek.


vlv-képek


VLV-VIDEÓK

A videóinterjúk leírt változata:


Biros Péter nyilatkozata


- Péter, gratulálok a bronzéremhez. Úgy az egészet is kéne egy kicsit értékelni, de kezdjük a bronzmeccsel. Nem tudtunk utána beszélni. Dobtál hat gólt, szellemi vezér voltál. Hogy foglalnád össze, hogy értékeled azt a mérkőzést?

- Gratulálok magunknak, a csapatnak, hogy megszereztük a harmadik helyet. Nem volt egyszerű, bár a meccsnek volt olyan szakasza, amikor úgy tűnt, könnyedén tudunk nyerni, aztán volt úgy, hogy könnyedén elveszítjük, de a végén egy negyed nagyon-nagyon jó játékkal hoztuk ezt a bronzmeccset. Gondolom, kicsit az elődöntő hatása lehetett ez a hektikus játék, de mindegy, megnyertük a bronzmeccset.

Az előzőek? Én úgy érzem, hogy végig jól játszottunk, Montenegró ellen is, annak ellenére, hogy kikaptunk a hosszabbításban. Mindenki ludas volt valamilyen szinten abban, hogy nem jutottunk a döntőbe, de én úgy érzem, hogy nekünk ott lett volna a helyünk. Mindegy. Most jön, amiért igazán készültünk a négy év alatt, az olimpiai felkészülés és az olimpia. Úgyhogy most kicsit még lehet ezzel az EB-vel foglalkozni, de most már előre kell tekinteni. Jó eredmény a harmadik hely. Én úgy érzem, hogy lökést adhat a csapatnak, hogy végre valami olyan megfogható dolgot is csináltunk, vagy nyertünk, ami ott hever előttünk, nem mindig csak a majdnemekből tudunk építkezni, hanem most nyertünk egy bronzérmet, amire lehet valamilyen szinten támaszkodni. Most ebben a kevés időben mindenki kipiheni magát, jön a klubszezon, folytatódik, úgyhogy mindenkinek eredményes szezont kívánok, és hát merítsen erőt mindenki abból, hogy bronzérmet nyertünk. A felkészüléshez mindenkinek sok sikert kívánok.

- Köszönöm szépen.

(Lejegyezte: Di Giovanni Szandra)



Hárai Balázs nyilatkozata


És alkalmi riporterünk, Varga Dániel, a következő kérdést intézte játékostársához:

- Véget ért ez az EB, hogy látod, hogy értékeled? A látottak alapján végül is örülsz-e a bronzéremnek, vagy majd idővel fog azért ez felértékelődni?

- Hát, akkor megvan a kérdés, Pufi! Mondhatod a választ!

- Szia Geyza, üdvözlöm a kedves VLV-seket! Igen, azt kell, hogy mondjam, hogy igen, örülök az éremnek. Attól függetlenül, hogy reális esély lett volna az aranyra. Úgy érzem, hogy ha bejutottunk volna a döntőbe, akkor megnyertük volna az Európa-bajnokságot. Így megyünk tovább!

- Azért mondj valami részletet: hogy érezted ott bent a center helyén, milyen a "nemzetközi helyzet"?

- Jól éreztem magam, jó kemény védők voltak. Otthon azért nincsenek ilyen kemény bekkek, mint a nemzetközi mezőnyben. De jól éreztem magam, úgy érzem, hogy mindig van hova fejlődni. Most is, hogyha hazaérek, bőven lesz még munka a következő összejövetelig, amit el kell végezni. Hát, azon vagyunk, mindenkinek ez a célja, és a saját magamé is.

- Te tulajdonképpen Sanghajban robbantál be a nemzetközi mezőnybe, ott nagyon jól játszottál. Éreztél most valami respekt-növekedést a VB után? Akár az ellenfelek, akár a bírók részéről.

- Nem éreztem. Igazából szerintem hiányzott még egy kis edzésmunka nekem, az, ami kiesett a sérüléseim miatt. Az talán egy kicsit befolyásolta is a játékomat – az el nem elvégzett munka.

- Mennyi pihenőd lesz, mi vár rád a klubban most?

- Nem tudom, nem beszéltem még Lajossal, ha hazamegyünk, akkor felhívom. Két-három napot azért remélem, hogy tudunk pihenni. A hétvégén a Kaposvárral játszunk, remélem nélkülem is meg tudják verni a többiek őket :-)

- Köszönöm szépen! Jó utat!

- Köszönöm! Meglesz!

(Lejegyezte: Ötvös Csilla)



Varga Dániel nyilatkozata


- Szervusz Dani!

- Szia!

- A második EB-bronzérmedet szerezted meg tegnap este. Tudsz-e ennek örülni?

- Egyértelmű, hogy igen. Örültem a bronzéremnek, illetve anak, hogy megnyertük az utolsó meccsünket, leginkább annak. Azért jöttünk ide, hogy aranyat szerezzünk, de mégsem éltem meg csalódásként azt, hogy bronzot szereztünk, mert nagyon kevesen múlott az, hogy döntőt játsszunk…

- Igaz az, hogy így a kisdöntőt megnyerve azért egész más szájízzel utazik haza az ember vagy azért van benned csalódottság?

- Össze tudom hasonlítani a zágrábi érzésekkel, ahhoz képest ég és föld a különbség. Ez sokkal jobb. Negyediknek lenni talán a legrosszabb, mert az utolsó két meccset veszíted el úgy, hogy előtte három nappal még esélyed volt, hogy megnyerd az adott világversenyt. De azért egy kicsit arra is kaptunk választ, hogy milyen csapat vagyunk fél évvel London előtt. Azt hiszem, hogy nagyon jó csapat vagyunk, nagyon erős csapat vagyunk. Londonban minden esély meg van arra, hogy megszerezze a magyar vízilabdaválogatott a 10. olimpiai aranyérmét is.

- Milyennek látod az ellenfeleket, részben a valamivel szerényebb képességű csapatokat, részben a legnagyobb riválisokat? Mennyire erősek? Látsz-e bennük réseket, hol lehet őket megfogni?

- Itt minden csapat más játékstílust, erőt képvisel, ezáltal más az erősségük és mások a gyengéik is. Gyengébb képességűnek neveztél csapatokat..., persze esetleg lehet különbséget tenni az olimpiára kijutó esetleges német, spanyol vagy horvát, szerb csapat között, de nem érdemes, mert az olimpián minden csapat nagyon jó lesz. Ez az EB is megmutatta, hogy a németek meg tudták verni a horvátokat, meg a románok is odacsaptak. Szóval, meg lehet állapítani, hogy esetleg más csapatoknak több gyengéje van, de nem szabad megnyugodni, mert ha nem 100 százalékos koncentrációval és erőbedobással játsszuk az olimpián a meccseket, akkor bárkitől ki lehet kapni.

- És a nagy csapatoknál, a fő riválisoknál mi a helyzet, hogy értékeled őket?

- A fő riválisoknál úgy látom, hogy senki nem hozott olyan újat, ami miatt meg kellene ijednünk Londonra. Még mindig azt hiszem, hogy bennünk van a legtöbb előrelépési lehetőség, ami jó hír, hiszen fölé tudunk nőni ezeknek a csapatoknak. De azért ehhez tényleg sokat kell dolgozni, beszélgetni és finomítani a kisebb taktikai dolgokat.

- Köszönöm szépen! Rád mi vár most, hogy hazaérsz?

- Hát kérlek szépen, az a helyzet, hogy nem sikerült elérni még a klubedzőt - bár hívtam. De én azt hiszem, hogy 24 órán belül el kell hagynom az országot, mert valószínűleg szerda reggel van az első edzés Rijekában, ami azért is alakult így, mert szombaton már nagyon fontos meccset játszunk Zágrábban a Mladost ellen és lehet, hogy már pénteken odautazunk. Hát ennyi, ennyi a pihenő, de én pihentem szerintem eleget szeptemberben-októberben.

- Köszönöm szépen!

- Én is köszönöm.

Lejegyezte: P. K. T.



Baksa László nyilatkozata

- Lacika, milyen érzéseid vannak? Hogy fogsz visszaemlékezni erre az Európa-bajnokságra, ami az első világversenyed?

- Úgy gondolom, hogy nagyon-nagyon kellemesen, mert első világversenyem, és éremmel mehetek haza. Ennek nagyon-nagyon örülök – még ha nem is a legfényesebbel, amit kívántam, amikor Ferihegyről elindultunk. De ne legyünk telhetetlenek, én azt mondom. Nagyon szép két hét volt ez, kisebb-nagyobb szerencsétlenségekkel számomra is, meg a csapat számára is. De én úgy gondolom, hogy nagyon-nagyon jól jött ez az érem nekünk itt, a nyárra nézve.

- Nincs véletlenül nálad az érem?

- Sajnos nincsen, lenn van a táskámban.

- Jó, csak megnéztem volna… Hogy látod a helyzetedet, mennyi esélyt látsz a csapatba kerülésre? Ugye Viktor is ott van még, aki gyógyul, milyen lehetőséget látsz?

- Szerintem erről még korai beszélni. Előttünk áll egy eléggé húzós tavaszi szezon, mindjárt az elején kupameccsel kezdődik nekünk ez a hét, meg a jövő hét – az Euroligára gondolok. Én úgy gondolom, hogy jó átlagos teljesítményt kell nyújtanom, nem szabad egy bizonyos szint alá mennem, hogy Dénes újra számításba vegyen. És nagyon reménykedem benne, hogy nyáron elkezdhetem majd én is a felkészülést a válogatottal. De mint mondtam, nagyon-nagyon örülök, hogy itt lehettem, mert úgy gondolom, ez egy jó visszajelzés volt, az eddigi munkámat elismerték.

- Ebben a két hétben mi volt a legkellemetlenebb élményed, és mi volt a legkellemesebb?

- Nem hiszem, hogy túl sokat kellene gondolkozni a kettőn. A legkellemetlenebb a montenegrói elődöntő. Az nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, de ugye erről már beszéltünk. Aztán a legszebb pedig az, hogy tegnap megnyertük azt a mérkőzést 8:5-ről, ami nagyon-nagyon boldoggá tett, és tényleg nagyon-nagyon jó érzés volt az, hogy az első világversenyem, és éremmel mehetek haza. De voltak még persze szép és jó dolgok. Örültem annak, hogy játszhattam négy meccsen is az EB-n. Örülhettem, hogy itt voltam a többiekkel két hétig, mert nagyon-nagyon jó hangulat volt, és megtapasztalhattam, hogy milyen összezárva lenni két hétig – azért ez is egy komoly feladat ilyenkor egy csapatnak, hogy ezt ki hogy viseli el. Talán ami még szomorúságra ad okot – mint mondtam –, az a holland konyha, de most már csak órák kérdése, és ehetünk végre magyaros ízeket :-) De azt mondom, hogy tényleg nagyon-nagyon jól éreztem magamat, és nagyon örülök, hogy egy nagyon kellemes élménnyel megyek haza, és tudom folytatni jókedvűen a munkát, és hogy tudok koncentrálni arra, hogy a hibáimat kijavítsam nyárra.

- Köszönöm szépen, Lacika, és gratulálok a bronzéremhez!

- Köszönjük szépen!

(Lejegyezte: Ötvös Csilla)



Kiss Gergely nyilatkozata


- Hát Gergő, éremmel mentek haza. Hogy értékeled, mennyire vagy elégedett most jelen pillanatban ezzel a bronzéremmel?

- Elsősorban nagyon fontos és nagyon jól esett nekünk: köszönjük szépen  a szurkolást! Sok helyről hallottuk, hogy sok forrásból figyelték otthon is, nem csak a helyszínről a magyarok a teljesítményünket.

Gyerekkoromban úgy szocializálódtam, hogy mindig aranyéremért mentünk, mint ahogy ez most is történt és ezért mindig csalódás, ha nem sikerül. Persze nem lehet mindent megnyerni, de az éremnek örülök, végre ott vagyunk a legjobb háromban az eredmények szempontjából is, nem csak azt gondoljuk vagy úgy néz ki, esetleg egy négygólos vezetés a sanghaji VB elődöntőből. Úgyhogy ennek a résznek örülök, viszont tudom, hogy vannak dolgok, amikben javulnunk kell, tudom, hogy sokat kell dolgoznunk és ahogy közeledik az olimpia, egyre többen fognak minket kérdezni erről és mi pedig egyre kevesebbet szeretnénk majd erről beszélni.

- Néhány mondat erejéig azért térjünk ki a bronzmeccsre. Elég fordulatos volt és volt amikor úgy tűnt, hogy a padlón vagyunk. Mi volt az a mozgatóerő, ami visszahozta a magyar csapatot a meccsbe?

- Szerintem az a kudarc volt az oka, hogy nem sikerült érmet szereznünk az elmúlt világversenyeken, sajnos négy világverseny ment el érem nélkül, pedig ott voltunk az élmezőnyben, úgyhogy ez egy nagyon nagy belső motiváció vot mindenkinek. Azonkívül pedig szerettük volna minél inkább letenni a névjegyünket az olimpiára. És éreztük, hogy az olaszoknál jobbak vagyunk, egyszerűen meg akaruk mutatni - annak ellenére, hogy az aranyért jöttünk. A bronzot is tudjuk értékelni és azért örülünk neki. Azt hiszem hetedik lett a spanyol, kilencedik a horvát, ahhoz képest a harmadik hely és az érem, ami ott lesz a vitrinünkben, szép eredmény.

- Mennyire fejlődik a csapat, van-e még benne fejlődési lehetőség? És hát az olimpia egyre közelebb lesz…

- A játékelemekben, az összeszokottságban, néhány dologban azt mondom, hogy fantasztikusan jól állunk, de néhány dologban viszont elég rosszul. Most ez az "elég rosszult" az aranyérem tekintetében mondom. Tehát élmezőnyben vagyunk, bárkit meg tudunk verni ezzel a játékkal. De ahhoz, hogy stabilan, magabiztosan hozzuk a formánkat akár négy negyeden keresztül... Itt van az olasz meccs példája, hogy 4:1-re vezettünk aztán ők vezettek 8:5-re és aztán utána pedig 7:1-es rohamot hoztunk a végén. De sok mindenben kell javulnunk és ez nem csak egy általános frázis, hanem igenis meg kell értenünk, hogy ebben a fél évben vannak dolgok, amikben jobbnak kell lennünk mint amit eddig csináltunk és jobban kell csinálnunk. Mind a szakmai stábnak, mind a játékosoknak ez egy fontos feladata lesz.

- Rád mi vár most, amikor hazaérkezel? Mi a program a következő napokban, hetekben?

- A sportjogi szakjogászképzésen három vizsgám van még, azonkívül edzünk nyilván a Vasassal már a héten, hiszen szombaton bajnokit játszunk és jövő hét szerdán pedig Belgrádban fontos meccset. Ezeken kívül pedig a hétköznapi ügyek intézésén felül még amit lehet a családdal szeretnék tölteni, mert nagyon hiányoztam már a kislányoknak, úgyhogy szeretnék kicsit pótolni.

-Köszönöm szépen, sok sikert hozzá!

(Lejegyezte: feva)



Madaras Norbert nyilatkozata


- Norbi, megyünk haza, bronzérem a zsebedben, általában le szoktad venni a nyakadból ilyen esetekben, nem tudom most így volt-e…

- Igen, nem lehet abban lenni, mindig leveszem. Az ezüstévekben – amiket én így hívok – Athén és Peking között több alkalommal is levettem az elvesztett döntők után, azok nagyon bosszantottak, meg úgy is gondoltam akkor, hogy ennél többet érdemlünk. Most nem vettem le, illetve csak később, ez két dolognak köszönhető: egyrészt az elmúlt évek sikertelenségének, másrészt hogy mégis most egy győztes meccsel búcsúztunk az EB-től, ami azért nagy különbség.

- Gondolom, neked különösen fontos az olaszok elleni győzelem, egy kicsit letörni az önbizalmukat, te köztük élsz, tudod, hogy mire képesek.

- Ez egy egyéni dolog, nyilván nekem könnyebb úgy visszamennem – nyolc játékossal együtt játszom -, hogy végül mi legyőztük őket, de sokkal fontosabb volt most a csapatnak. Úgy nekivágni az olimpiának, hogy még a dobogón sem voltunk, mindig csak a közelében, és mindig kicsi hiányzott, hosszabbításokban kikaptunk, - most már ez itt Eindhovenben a sokadik hosszabbítás volt – valahogy soha nem sikerült. Azt mondtam utána, hogy legalább az ötösökig jutottunk volna el egyszer! Hülyén hangzik, hogy inkább azzal kapjunk ki, de az mégis más, a hosszabbítás az még a meccs része, az ötösök meg már inkább szerencse, de még addig sem sikerült soha eljutni… Ebből a szempontból az, hogy egy ilyen ki-ki meccsen túlvagyunk, és most mi győztünk, az egy pozitívum, ez a csapatnak nagyon kellett.

- Az, hogy most megvan az első érem Peking óta, jogosít minket egy kicsit jobban reményekre azáltal, hogy az eredményesség itt már elkezdett megjelenni?

- A remény eddig is megvolt, vagy meg lehetett volna, még úgy is, hogy most elbuktunk az elődöntőben. Azt gondolom, hogy ez nekünk kellett, személy szerint a csapatnak. Aki kívülről nézi annak sem mindegy nyilván, de az úgyis azt gondolja, hogy London, ott győzni kell, ilyesmi… Nekünk ez emiatt a megnyert bronzmeccs miatt kellett! Nekünk, belül!

- Van már benned bármilyen feszültség az olimpia közeledtével?

- Az olimpiával kapcsolatban nincsen. Egy olyan feszültéség van bennem, vagy hiányérzet, ami az EB-n volt, azt gondolom, nekem egyénileg egyáltalán nem úgy sikerült, ahogy tudok játszani, vagy ahogy lehetett volna. Ezt mindenképp meg is kell vizsgálnunk, ezen javítanom kell, azért van még idő az olimpiáig. Én magamban félig-meddig tudom mindig, hogy mi mitől van, talán most egy kicsit kevésbé, de most van fél évem, hogy összekapjam magam!

- Köszönöm szépen!

- Én is köszönöm!

(Lejegyezte: Hohl Zsófi



Wiwo Gerritse nyilatkozata


- Wiwo Gerritse ül a VLV kamerája előtt. Először is szeretnék egy rövid bemutatkozást kérni. Mindenki tudja, hogy magyar csapatban játszol. Az eddigi pályafutásod hogy alakult?

- A nevem Wiwo Gerritse, eddig játszottam sokáig Hollandiában, utána mentem Franciaországba, a Nizzában játszottam két évet, onnan jöttem Magyarországra. Két évet voltam a Fradi csapatában, onnan mentem Spanyolországba a Mataro csapatába és utána visszajöttem Magyarországra. Egy évet voltam Szolnokon és most ez az első évem Egerben.

- Hogy kerültél eredetileg Magyarországra?

- A barátnőm magyar, nagyon szerettet volna hazamenni, Én már kiskoromtól akartam Magyarországon vízilabdázni. Úgyhogy mind a kettő egyből összejött és tudtam jönni.

- A holland válogatott erőssége vagy. Beszélj egy kicsit arról, hogy milyen volt nektek ez az Európa-bajnokság?

- Nekünk jól sikerült az Európa-bajnokság. Az volt a tervünk, hogy az első tízben legyünk. Az pont sikerült, a tizedikek lettünk. Úgyhogy az nagyon jó eredmény szerintem nekünk. Mellette szerintem nagyon jó érzés volt mindenkinek, hogy milyen jól sikerült a torna, hogy büszkék lehetünk a vízilabda hollandiai jelenlétére.

- Mennyire népszerű sport ez Hollandiában?

- Azt mondják, hogy nálunk van a világ legkiterjedtebb bajnoksága, ami nyilván nem azt jelenti, hogy a legjobb bajnokság is, de szerintem az utolsó napon is láttuk, hogy él a vízilabda Hollandiában. Még egyszer, nagyon büszkének lehet lenni, szerintem.

- Sportberkekben sztárnak számítasz Hollandiában?

- Nem, nem. A vízilabda még mindig egy nagyon kis sport nálunk, úgyhogy én nyugodtan tudok menni az utcán. :-)

- Hogy érzed magad Magyarországon? Meddig van még szerződésed?

- Nagyon jól, nagyon szeretem Magyarországot. Csak erre az évre van szerződésem, utána meglátjuk hová megy az élet, de az biztos, hogy nagyon jól érzem magam.

- Köszönöm szépen! Sok sikert!

(Lejegyezte: Romanek Brigitta)



Szivós Márton nyilatkozata


- Marci, megérkeztünk haza, mit érzel most? Van egy bronzérmed, világversenyen jártál, mennyire vagy elégedett?

- Először is örülök, hogy hazaérkeztünk, azért mindig jó érzés! Örülök, hogy sikerült a bronzmeccsünk, és ezáltal a harmadik helyet megszereztük, de hiányérzetem van, mert mi az aranyért mentünk, és ez nem sikerült. Nagyon sokat kell dolgoznunk, hogy nyáron a londoni olimpián az aranyesélyesek között legyünk, én úgy gondolom, hogy ott leszünk.

- Erről a tornáról azért az elején a bronzérmet aláírtad volna?

- Nem írtam volna alá a bronzot egyszer sem, kivétel a harmadik helyért folyó mérkőzés előtt! Sajnáljuk, hogy így sikerült, de azért vannak olyan dolgok, amiből lehet meríteni.

- Az ellenfelekről hogy vélekedsz? Mennyire erősek, ért-e meglepetés?

- Erősek az ellenfelek, de meglepetés nem ért minket, erre számíthatunk nyáron is.

- Mi vár rád a klubban most?

- Most pihenek egy vagy két napot, utána pedig csatlakozom a fiúkhoz, már hiányoznak egy kicsit a klubtársak is!

- Jó pihenést erre a két napra!

- Köszönöm! És köszönjük a szurkolóknak, hogy kijöttek, nagyon jól esett, hogy ennyien voltak kint és ennyien buzdítottak minket!

(Lejegyezte: Hohl Zsófi)



Kásás Tamás nyilatkozata


- Hát Tomi, hazaértünk. Milyenek a benyomásaid? Tehát úgy elégedett vagy, vagy inkább dühös?

- Dühös nem vagyok. Annak nagyon örülök, hogy a bronzot sikerült megszereznünk. Nem volt sima meccs. Ami nagyon dicsérendő, az a csapatnak a tartása volt az utolsó negyedben, mert amikor 8:5-re vezettek az olaszok, akkor azért nem állt jól a szénánk, és ott valahogy összekaptuk magunkat, köszönhetően pár remek egyéni teljesítménynek. Együttvéve az egész EB-t pedig azt gondolom, hogy azért nagyon sok mindent tudunk még javítani a játékunkon, meg az egész rendszeren. Tehát ez a négy-öt hónap, ami az olimpiai felkészülésig van, az alatt azért pontosan rá lehet jönni mindegyik hibára, és lehet rajta segíteni, aztán meg a felkészülésen már koncentráltan ezeket gyakorolni.

- Azért gondolom, hogy te is látsz biztató jeleket…

- Igen, hát annyi biztató mindenféleképpen van, - ez általában alap szokott lenni, - hogy a csapat nagyon együtt van lélekben és ezzel nincs probléma, tehát ahogy az lenni szokott, nincs semmiféle széthúzás, hanem tényleg nagyon egy hullámhosszon vagyunk a srácokkal. Ezt kell megalapozni egy még stabilabb játékkal, elöl-hátul, hogy még könnyebb legyen a vízben, és még jobban tudjunk szórakozni a vízben...

- Ezt kívánom. Annyit mondj még, hogy mi vár rád a következő napokban?

- Egy napot leszek itthon, szerda reggel már kocsiba ülök, és megyek ki Reccóba, szombaton már meccsem van, úgyhogy nincs sok időm pihenni.

- Köszönöm szépen, jó utat.

- Köszi.

(Lejegyezte: Di Giovanni Szandra)



Varga Dénes nyilatkozata


- Hát, Dumi! Ennek az EB-nek is vége van, van egy bronzérmed! Gondolom, azért ennek örülsz! Légy szíves értékeld az elmúlt másfél-két hetet! Milyen volt, fejlődtetek-e, javult-e a csapat?

- Megfogalmazódott egy nagyon summázott mondat bennem ma reggel, hogy tulajdonképpen az egyetlen csalódás ezen az EB-n, hogy bronz-színű az érmünk, mert minden körülmény, minden részlet nagyon-nagyon jó volt, élvezetes és emlékezetes! Jó volt ez a két hét, itt Eindhovenben! Remek házigazdák voltak a hollandok… és lényegében ennyi! Minden stimmelt, kivétel az, hogy csak bronzot viszünk haza!

- Jó, hát egy meccsen múlt, ráadásul egy nagyon kiélezett meccsen, lehetett volna fordítva is! Vonsz le valamilyen következtetést a montenegrói vereségről? Van ennek tanulsága?

- Van, mindenképpen! Az nem biztos, hogy ezt most itt elmondom, ebből tovább kell lépnünk, és állandósítanunk kell a formánkat! Inkább, hogyha panelekben akarok beszélni, csak ennyit mondok, mert nagy kontraszt volt a Montenegró-meccs, és az első olasz-meccsközött, amire már nagyon készültünk, és persze elaltatott minket aztán a csoport, és a pihenő, de nem szabadott volna, hogy Montenegrótól kapjunk 14 gólt, szerintem!

- Az ellenfelekről hogy vélekedsz? Gondolom láttad döntőt is.

- Az volt rögtön a gondolatom utána, hogy azért ez a szerb csapat is verhető, amely ellen nem sikerült játszanunk most! Mindenképpen verhető ugyanígy Montenegró is. Sajnos, nem jutottunk el odáig, hogy az előbbi kiderüljön, mert elcsúsztunk az elődöntőben. Mindenképp nekem az a konklúzió, hogy azon múlik minden, mi mennyire rakjuk össze magunkat. Tényleg úgy gondolom, hogy mi nagyon-nagyon jók vagyunk, csak megint nem jött ki. És ez azért elég fájó pont.

- Ezt hogy tudjátok befolyásolni? Mert nyílván akarni mindig akarjátok, hát most is akartátok!

- Nem ezen múlik. Ez az, amit inkább nem ezen a felületen mondok el. Reméljük, hogy az idő megoldja ezt és nyáron ez már meglesz a csapatban.

- Köszönöm szépen, Dumi!

(Lejegyezte: Varga Bogi)


4 régi hozzászólás

Oftyun hozzászólása
Oftyun35049
2012.02.02. 09:28

Hárai Balázs: \"Úgy érzem, hogy ha bejutottunk volna a döntőbe, akkor megnyertük volna az Európa-bajnokságot.\" Szép dolog az önbizalom, de szerintem ez a csávó el van tévedve...

szerk hozzászólása
szerk35042
2012.01.31. 10:37

ladorján, ha jól sejtem, mire gondolsz: azok a videóinterjúk leírt szövegei (oda is van írva). Csak minimális változtatást hajtunk végre, annak érdekében hagyjuk így, hogy aki nem tudja vagy nem akarja végignézni a videót, elolvashassa, mi a tartalmuk. Ha belenyúlnánk a szövegbe, megszerkesztenénk, akkor az lenne a baj, hogy nem szöveghű a leírás... Kezeld így és jobban fog tetszeni talán.

ladorjan hozzászólása
2012.01.31. 09:12

Némelyik nyilatkozat olyan, mint ha idegen nyelvből fordították volna, azért egy kicsit erre oda kellene figyelni. A lényeg, hogy a fiúk tudják, miben kell javulni (szerintem fórkihasználás, pontos passzok), kíváncsi lennék Dumi mire gondol, mert tényleg a mi játékunkban van a legtöbb fantázia, tartalék.

gyurex72 hozzászólása
2012.01.31. 08:46

Ezt a magyar csapatot csak csodálni lehet...még akkor is ha hosszabításban kikap, mert mostanában(elmúlt évek) csak így kap ki. Ebből is látszik hogy erős csapat a mienk...ja és a csattanót még tartogatja, de az nagyot fog szólni. Köszönjük az édes és kesernyés ízeket is, mert csapattá érni csak úgy lehet, ha vannak kevésbé sikeres pillanatok, a csúcsra csak így lehet feljutni. \"Egységben az erő\"!