FACEBOOK

Markovits-javaslatok - Benedek Tibor véleménye

Markovits-javaslatok - Benedek Tibor véleménye
hozzászólás, 2011.10.22.

Gyorsan kiderült, hogy nem pusztán a fővárosi sportfinanszírozásról van szó, hanem a létéért küzdő vízilabdasport jövőjéről is. Markovits Lászlóval készített interjúnkra négy egymást követő napon négy olimpiai bajnokunk reagált. Gergely István, Steinmetz Ádám, majd Varga I. Zsolt után most Benedek Tibor következik.

Diapolo

A Vasas ügyvezető elnöke (az itt olvasható interjúban) - leegyszerűsítve - azt vetette fel, hogy a főváros klubjai osszák meg egymás között a legnépszerűbb sportágakat, mert a támogatás így koncentrálódhatna, s nagyobb esély lenne nemzetközi sikerekre. Vízilabdában egyfajta fizetési sapka bevezetését is pedzegette, mert szerinte egy-egy budapesti pólócsapat reklámértéke nem haladja meg a 100 millió forintot, szerinte tehát ennyiből kellene kigazdálkodni a működés (elsősorban személyi) költségeit.

Az elmondottakkal kapcsolatban négy olyan, még ma is aktív olimpiai bajnok vízilabdázó véleményét kérdeztük, akik személyükben érintettek, hiszen hárman közülük jelenleg is budapesti nagy klubban pólóznak, negyedikük pedig nem más, mint Benedek Tibor. Ő az UTE felélesztési kísérletének kudarca miatt "illetékes", s véleménye azért is fontos, mert jelenleg is a világ leggazdagabb klubjának csapatkapitánya.


MARKOVITS-INTERJÚ

GERGELY ISTVÁN REAGÁLÁSA

STEINMETZ ÁDÁM REAGÁLÁSA

VARGA I. ZSOLT REAGÁLÁSA


BENEDEK TIBOR a vlv-nek:

- Amikor 1989-ben az Újpesthez igazoltam, az akkori edző, Dr. Görgényi István a hét közepe felé elindult Újpestre és az általa kinyomtatott szórólapokat szépen körberagasztotta a városban, hogy a hétvégi mérkőzésnek reklámot csináljon. Lehet, hogy innen kellene újból elindulnunk. Szerényen arra gondolni, hogy a vízilabda annak ellenére, hogy Magyarország legsikeresebb csapatsportága, már nem csinál magától reklámot. Hiszek abban, hogy lenne Budapesten 3-4 olyan klub, amely talpra tudna állni, mert lehetne mögöttük tömeg. De ezért a tömegért dolgozni kell, maguktól már nem jönnek az emberek, talán sosem jöttek. Amíg üresek a lelátók, a támogatókat sem vonzza a sportág Budapesten, ahol csak minimális önkormányzati támogatásra lehet számítani.

Olaszországban sem jobb a helyzet, néhány hónappal a világbajnoki győzelmük után, amikor azt gondolnánk, hogy több figyelem fordul a sportág felé, az első férfi és női bajnoki forduló 11 mérkőzésén 3100 nézőt számoltak. Összesen. Ez azt jelenti, hogy 280 a nézőátlag. Így felesleges panaszkodnunk, hogy nagyobb a kézilabda- vagy a kosárlabda-csapatok költségvetése. Az elmúlt hétvégi Recco-Rijeka szuperrangadó nézőszáma maximum 400 fő volt, s a belépés ingyenes. Nehéz elfogadni azt is, hogy drágább egy gombóc fagylalt, mint megnézni az Adria Liga egyik legérdekesebb meccsét. Ezzel csak oda akarok kilyukadni, hogy nem a vízilabda a hibás, hanem mi magunk, ha minden így marad.

A Budapest SC egyfelől érdekes ötlet, de ki is fog neki drukkolni? Amikor a Dominó 2003-ban Genovába jött Euroliga-döntőt játszani a Reccóval, pár száz Westel-dolgozó kísérte. A klub abban az időben azzal követte el legnagyobb hibáját, hogy nem fűzte szorosabbra a kapcsolatát a kispesti szurkolótáborral, és ezért mindig csak nézői voltak, és csak nagyon ritkán szurkolói. A Recco elnöke inkább nem akar szurkolókat a nézőtéren, csak ne legyen balhé. Pedig pont ezért a „balhéért” érdemes sporteseményre járni. Ki ne emlékezne arra, amikor Gerendás Gyuri egymaga támadta meg a több százas újpesti tábort. Erről akkor beszélni lehetett hetekig. Szerintem szükség van UTE-ra, FTC-re, Vasasra, Honvédra. Igaz, most nincs „Újpest”, de már nincs 10 éve. Ha azt akarjuk, hogy legyen, akkor majd lesz megint.

Elsősorban egy budapesti összefogásra lenne szükség. Egységesen kellene fellépni, mint budapesti csapatok. Ehhez, amíg nincs jobb, a Komjádi uszodát kellene használni, mint a főváros uszodáját. Aki Budapesten játszik, az a Komjádiban játszik és ezt tudja meg Budapest minden olyan lakosa, aki vízilabdát akar nézni. Legyen egységes marketingstratégia, legyen ott színvonalas szolgáltatás, hostessek, műsor, videó-kivetítő, tehát minden, hogy a nézők jól érezzék magukat. Legyen minden szombaton, ha a rivális sportokkal ütközik, akkor akár vasárnap délután több meccs egymás után Budapesten, a Komjádiban, a vidéki csapatokkal és helyszínekkel egyeztetve.

Minden klubnak garantálnia kellene egy bizonyos nézőszámot, ha az első osztályban akar maradni, ezzel a klubok kénytelenek lennének innentől kezdve a nézőkért is dolgozni. Az összefogásban a szövetségnek is anyagi segítséget kellene nyújtania. A közös rendezés lehetővé tenné a televíziós közvetítések költségeinek megosztását is, hiszen egy kitelepüléssel több meccset is fel tudnának venni.

A fizetési sapkával nem értek egyet, kicsit hasonlónak tartom, mint amikor egy klub bejelenti, hogy fiatal csapatot épít, ami legtöbbször egyenlő azzal, hogy elfogyott a pénze. Ha a Vasasnak kevesebb pénze lesz, akkor csináljon gyengébb csapatot, ha éppen több lesz, akkor erősebbet. Fizetési sapkának csak akkor lenne értelme, ha azt egész Európában bevezetnék és be is tartanák, aminek semmi esélyét nem látom.

Fontos előrelépésnek tartanám ellenben, hogy ha egy klub év közben bizonyíthatóan nem fizet, akkor a játékos a szezon alatt is eligazolhasson másik egyesülethez, de jogi úton így is követelhesse a fennmaradó tartozást. Ezzel elkerülnénk, hogy a klubok többet költsenek, mint amit megengedhetnek maguknak.  

1 régi hozzászólás

bobi hozzászólása
bobi34375
2011.10.22. 17:41

Nagyon jó ötletnek tartom,hogy annak a generációnak,akinek már nem is olyan lassan színre kéne lépnie és át kellene vennie a magyar vízilabda irányítását megszólaltatják!Többször kellene megadni a lehetőséget nekik,hogy elmondhassák a véleményüket,ötleteiket(mint ebben a cikkben),ezeket valóban komolyan venni és induljon el a VÁLTOZÁS!