FACEBOOK

Szolnok-Dózsa - a négy közé?

Szolnok-Dózsa - a négy közé?
hozzászólás, 2011.10.07.

A Debrecen után a Szolnok csapatát mutatta be a SportKlub online. Szabó Ferenc cikkét az alábbiakban ismertetjük.

Diapolo

Már javában zajlik a férfi vízilabda Vodafone OB I pontvadászata, ahol nagy kérdés, hogy mire lesz képes a nyáron kiválóan erősítő Szolnok csapata. Az egyesület a hagyományok előtti tisztelgés jegyében újra felvette a „Dózsa” nevet, és igyekszik visszahozni a régi idők vízilabda-sikereit a városba. A Tisza-partiaknál már három éve beindult az építkezés, amelynek leginkább erre a szezonra lesz látszata, de még korántsem ért véget a fejlődés. Idén a legjobb négy közé szeretnénk kerülni a bajnokságban, míg az Európa-kupában és a Magyar Kupában a lehető legtovább menetelnének.

Vasárnap este hat óra. A Tiszaligeti strandra igyekszem, ahol a Szolnok-Dózsa együttese edz éppen. A tréning végére érek oda, ahol a fiúk már többnyire csak egymást ugratva bohóckodnak a vízben. Annak, aki ebben a városban nőtt fel, fura érzés látni, ahogy az edző egy olimpiai bajnokkal – Kis Gábor - diskurál, miközben egy világbajnok légiós - Zivko Gocsics - mellett egy hatszoros magyar bajnok - Kovács Olivér - indul át a termálvízbe lazítani, és többen arról tanakodnak, miképp lehetne megtörni az idén eddig veretlen Szeged Beton lendületét kedden.

Ez már abszolút nem az a csapat, amely a 2007-2008-as szezonban az OB I utolsó helyén végzett, és csak a Neptun visszalépésének köszönhette, hogy a következő évben is az első osztályban indulhatott. Arra a gárdára sem hasonlít, amely az elmúlt néhány évben erős középcsapatként volt jelen a bajnokságban, de még a tavaly ötödik pozícióig menetelő Szolnok alakulatára sem emlékeztet. Nem… Ez egy teljesen más együttes, ahol a kiváló szakmai stáb mellett neves játékosok igyekeznek a legjobb négy közé az idei bajnokságban, és szeretnének a lehető legtovább menetelni a Magyar Kupában valamint a nemzetközi porondon is.

Apropó, szakmai stáb. Három szezonnal korábban – amikor a Tisza-partiakat megcsapta a kiesés szele - indultak be a fejlesztések a vízilabda klubnál, ahol mindenekelőtt szükség volt egy kiváló szakmai igazgatóra. Kovács Istvánt nevezték ki erre a posztra, aki két fronton is helytáll, hiszen a Dózsánál elvégzett feladatok mellett a román válogatottat is irányítja. A korábban Újpesten és a Honvédnál is dolgozó szakember az egyik alappillére a szolnoki munkálatoknak, hiszen azon túl, hogy kommunikál a támogatókkal, folyamatos kapcsolatot tart az együttessel is: néhányszáz kilométeres távolságból vagy éppen a helyszínen igyekszik tanácsaival segíteni a munkát, és a játékosok ügyeinek intézése mellett elkíséri a csapatot egy-egy fontosabb eseményre is.

Az ügyvezető igazgató és a vezetőedző egykoron mindketten tagjai voltak a szolnoki pólócsapatnak, így Mohi Zoltán és ifj. Cseh Sándor az a két ember, akiknek nem kellett bemutatni a klubot. A szárazföldi tréningekért Dudics Attila felel, míg Kósz Zoltán, olimpiai bajnok hálóőr edzéstervekkel, tanácsokkal segíti a Dózsa kapusainak fejlődését. Úgy tűnik, kiváló csapatmunka folyik Szolnokon, ami az egyesület irányítását illeti, és mindenki a saját feladatára koncentrálva igyekszik az együttest az élcsapatok közé vezetni.

A kitűzött célok érdekében komoly igazolásokra tett szert az egyesület a nyári időszakban: Kis Gábor és a szerb Zivko Gocsics neve talán ismerősen cseng mindenki számára, de mellettük olyan komoly erősítések csatlakoztak a gárdához, mint a román válogatott Tiberiu Negrean, az egykori gólkirály, Nyéki Balázs, a tavaly még Szegeden pólózó Komlósi Péter, illetve a kapus Decker Attila, aki Debrecenből szerződött a Tisza-partra. Az új vízilabdázók érkezése természetesen számos játékos távozását jelentette, így már csak Hangay Zoltán maradt a klubnál, aki egész életében Szolnokon játszott. A fiatal szélső úgy érzi, ebben az esztendőben fel kell nőnie a feladathoz, és szeretné bizonyítani, hogy az elkövetkezendő években is lehet rá számítani.

- A kiesésünk után nem gondoltam volna, hogy egyszer egy nemzetközi kupában is érdekelt csapat tagja leszek Szolnokon, amely a legjobb négy közé tart a bajnokságban – fogalmazott Hangay Zoltán. – Aztán évről-évre erősödött a keret, neves igazolások érkeztek az együtteshez, és lassacskán kezdett minden bíztatóvá válni. Óriási megtiszteltetésnek tartom, hogy olyan sportolókkal edzhetek együtt, mint Kovács Olivér, Zivko Gocsics, vagy éppen Kis Gábor. Korábban számomra az számított a legnagyobb elismerésnek, hogy a foghíjas nézőtéren a barátaim, családtagjaim buzdítottak meccsről-meccsre, de ahogy jöttek az eredmények, egyre többen jártak ki szurkolni az uszodába, és bízom benne, hogy idén még nagyobbra nő a létszám a lelátón. Boldog vagyok, hogy egy ilyen együttesben pólózhatok. Soha meg se fordult a fejemben, hogy csapatot váltok, hiszen egész életemben itt játszottam. Ha esetleg később kevésbé számítana rám a vezetőség, akkor is külföldre szerződnék, de ilyenre nem is gondolok. Mindig az adott évadra koncentrálok, és minden áron szeretném bizonyítani, hogy akad számomra hely még ebben a sztárigazolásokkal tarkított keretben is. Eleinte furcsa volt, hogy alig hallottam magyar szót az öltözőben, de az új társak hamar beépültek az együttesbe, és kiváló csapatszellem alakult ki az elmúlt hetekben.

A hangulat nagyon fontos a medencében és azon kívül is. Ezt Kis Gábor, a Dózsa nyáron szerződtetett világklasszisa is így gondolja. A válogatott center két évre szóló szerződést írt alá a Tisza-partiakkal, de ha a csapat továbbra is ilyen ütemben fejlődik, nagyon szívesen berendezkedne akár hosszabb távra is.

- Nagyon jól érzem magam Szolnokon. A beilleszkedés könnyedén sikerült, ugyanis rendkívül barátságos hangulat fogadott az első pillanattól kezdve – mondta Kis Gábor. – Korábban az Eger játékosaként tapasztaltam olyan szisztematikus építkezést, mint a jelenlegi egyesületemnél. Ott hat-hét évre volt szükség ahhoz, hogy bajnokcsapatot hozzanak létre, de úgy érzem, itt még kevesebb idő kell a célok eléréséhez. Már az elmúlt néhány esztendőben, ellenfélként is tapasztaltam, hogy a Dózsa komoly változásokon megy keresztül, és amióta itt vagyok, testközelből is figyelemmel követem a fejlesztési munkálatokat. Bátran kijelenthetem, hogy még egyik korábbi klubomnál sem tapasztaltam annyira kemény alapozást, mint itt, Szolnokon. Minden adott ahhoz, hogy ez a gárda két éven belül komoly eredményeket érjen el. Azért nem mondom, hogy már idén, mert még odébb van az, hogy ez a megújult keret teljes egészében összecsiszolódjon. Az itt eltöltött hetek arra már elegendőnek bizonyultak, hogy megbarátkozzak a társakkal, tudjam ki milyen kedélyű ember a magánéletben, viszont ahhoz, hogy ismerjük egymás gondolatait a medencében, több időre van szükség. Nyáron a Dózsa ajánlotta azt a szerződést, amely a legjobb feltételeket biztosítja számomra, és emellett ifj. Cseh Sándor személye is motivált. Kíváncsi voltam arra, hogy a fiatalabb korosztályhoz tartozó edző miképp készíti fel a csapatot hétről-hétre, és az is ösztönzőleg hatott, hogy nem tudni, hol lesz a vége a megkezdett építkezésnek. Bízom benne, hogy hosszú távon számítanak rám a Tisza-parton, és a jövőben mindent megteszek azért, hogy az eredmények is azt mutassák: jó úton járunk.

SportKlub online - Szabó Ferenc